Előfizetés

Miért olyan rossz a darazsak sajtója?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.19. 11:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Egy új tanulmány szerint annak ellenére utáljuk a darazsakat, hogy ökológiailag ugyanolyan hasznosak, mint a méhek, amelyeket viszont nagyra értékelünk. A kutatók ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését: a darazsak „renoméjának” visszaállítását és a populációjuk megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket sürgetnek.
A 46 ország 750 emberének közreműködésével készült felmérésben arra kérték a résztvevőket, hogy a rovarokat egy -5 és +5 közti skálán értékeljék. A méheket a válaszadók többség plusz +3-ra vagy annál is pozitívabban minősítették, míg a darazsak -3-t vagy annál is rosszabb eredményeket kaptak. A méhekkel kapcsolatos asszociációs feladat leggyakrabban említett szavai: a „méz”, a „virágok” és a „beporzás” voltak. A darazsakkal kapcsolatban a „szúrós”, a „bosszantó” és a „veszélyes” kifejezéseket említették leggyakrabban a válaszadók - számolt be a BBC News.
Dr. Seirian Sumner, a University College London vezetője szerint a kutatás eredménye azt bizonyítja, hogy a közvélemény nincs tisztában a darazsak ökológiai szempontból hasznos tevékenységeivel; nem tudják, hogy ők is beporozzák a virágokat, megölik a kártevőket, így ugyanolyan fontosak a környezet szempontjából, mint a méhek. Az, hogy csak a kellemetlenségekre gondolnak velük kapcsolatban, azt mutatja: rossz a „sajtójuk.” 
"Az emberek nem veszik észre, milyen hihetetlenül értékesek"

Azt gondolhatnánk, a sör vagy a lekváros kenyér, esetleg a gyümölcs vonzza őket, pedig valójában az a céljuk, hogy más rovarokat ejtsenek el és azokat a fészkeikbe szállítsák – tette hozzá a kutató (a valódi darazsak, a Polistinae és a Vespinae alcsaládok tagjai kifejlett korukban általában növényi táplálékot esznek, de a lárvák neveléséhez fehérje kell - a szerk.). A korábbi évek tanulmányai is megerősítik a darazsak mellőzöttségét: az utóbbi húsz évben a felmérések több mint 80 százaléka a méhekről szólt.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az, hogy nem is kutatták a darazsakat, megakadályozza a védelmükre irányuló stratégiák kidolgozását, így a populációjuk az élőhelyük csökkenése és a klímaváltozás miatt is egyre csökken – mondta a felmérésben szintén résztvevő Alessandro Cini, a Firenzei Egyetem munkatársa.

Nem véletlen, ha nehéz mozdulni: programozott a lustaság

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.19. 07:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Egy kutatás szerint az emberi agy lustaságra van programozva, komolyan rá kell beszélnünk magunkat a mozgásra.
Az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, ha ezt megváltoztatnánk, erősnek kell lennünk - írta a 24.hu a kanadai kutatók eredményei alapján. A tudósok azért kezdték vizsgálni, hogy az edzésre vagy a pihenésre megerőltetőbb gondolni, mert bár mindenhonnan mozgásra buzdítanak, a statisztikák szerint kevesen sportolnak rendszeresen. 
A kutatásban fiatal felnőtteknek mozgó és pihenő emberes piktogramok közül kellett elkerülniük a lustákat. A legtöbben ez megoldották, ám az agyi aktivitásuk közben érdekes eredményeket mutatott. Az EEG-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy az aktív képek felé közeledéshez az agynak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, mint a passzívok irányába. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint ha pihenésre. Azaz az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz, tehát természetesen lustaságra vagyunk programozva. 
“Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé. A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése"

– mondta Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője

A kutatók szerint mindez evolúciós sajátosság, a túléléshez hozzájárult ugyanis az energiaraktározás: pihenés után őseink ugyanis sokkal hatékonyabbak voltak. És megmaradt, hogy a pihenés felé húzunk az energiát igénylő folyamatok helyett.  
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
A szakemberek szerint bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, már az is fontos lépés, ha ismerjük a működését. Mivel egyelőre nincs biztosabb módszer, hogy kedvet csináljunk magunknak az aktivitásra, rá kell venni magunkat az edzésre, akkor is, ha számos jobb(nak tűnő) ötletünk lenne. 

ENSZ: A könnyen elérhető ételek állnak az egészséges táplálkozás útjában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.18. 18:18
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Az olcsó és egészségtelen ételek dömpingje áll az egészséges táplálkozás útjában – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.
A világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani, viszont hozzájárulnak a túlsúly és elhízás terjedéséhez – mondta Graziano da Silva a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia által szervezett élelmiszerbiztonságról és az egészséges étrendről szóló szemináriumon. 
Becslések szerint ma 2,6 milliárd ember túlsúlyos, és az elhízás globális járványként terjed: 2012-ben a népesség 11,7 százalékát, 2016-ban már 13,2 százalékát érintette. Az éhezők száma pedig világszerte emelkedik, 2017-ben már elérte a 821 milliót, ami azt jelenti, hogy kilencből egy embernek nem jut elég táplálék - írta az Egészségemre a FAO jelentése alapján.
„Ha nem cselekszünk sürgősen az elhízás megfékezése érdekében, hamarosan több elhízott ember lesz a világon, mint alultáplált” Az elhízás globális, járványszerű terjedésének számos oka van, és ezek közül az egészségtelen táplálkozás a legjelentősebb.”

– mondta Graziano da Silva.

A magas energia-, zsír-, só- és cukortalmú ételek olcsók és könnyen hozzáférhetők, ráadásul intenzív reklámkampányokkal növelik is a fogyasztásukat. A gyorséttermi ételek például könnyebben elérhetőek, mint az egészségesek és frissek, ami a nagyvárosban élők számára különösen fontos szempont. Az élelmiszerekre szánt keret véges, így az emberek az olyan, olcsóbb élelmiszerek után nyúlnak, amelyeknél a magas kalóriatartalom alacsony a tápanyagértékekkel párosul.
„Nagy árat fizetünk az ilyen olcsó ételekért; fogyasztásuk komoly költséget ró a társadalomra, miután az elhízás növeli egyes nem fertőző betegségek kockázatát mint a szívbetegség, agyvérzés, cukorbetegség és egyes rákos megbetegedések.”

- hangsúlyozta a FAO főigazgatója.

Graziano da Silva szerint olyan nemzeti törvényekre van szükség, amelyek az egészségeset és a helyit támogatják. Ilyen lehet az egészségtelen élelmiszerekre kirótt adó, az egyértelmű és informatív csomagolás, a gyermekeket célzó gyorséttermi reklámok korlátozása, az élelmiszer előállításához felhasznált só és cukor mennyiségének csökkentése, vagy akár bizonyos összetevők, például transzzsírok használatának tiltása. A kormányoknak ösztönözni kell a változatosabb étrendet, és segíteni a családi termelőktől származó helyi termékek piacra jutását, például olyan iskolaétkeztetési programokat támogatva, amelyek összekapcsolják a helyi gazdákat a menzával, jótékonyan hatást gyakorolva a helyi gazdaságra és a gyermekek egészségtudatosságára. 
A FAO főigazgatója szerint a kereskedelmi megállapodásoknak a helyi, tápanyagban gazdag ételek termelését olcsóbbá kell tenniük, közben korlátozzák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú olcsó élelmiszerek beáramlását. A tudatos táplálkozásra való nevelés fontosságát is hangsúlyozta, például olyan iskolai tantervek révén, amelyek a magukba foglalják az egészséges főzést és táplálkozást is, továbbá a fogyasztók informálását, tudatosságának javítását az egészségesebb döntések előmozdítása érdekében.