Miért olyan rossz a darazsak sajtója?

Egy új tanulmány szerint annak ellenére utáljuk a darazsakat, hogy ökológiailag ugyanolyan hasznosak, mint a méhek, amelyeket viszont nagyra értékelünk. A kutatók ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését: a darazsak „renoméjának” visszaállítását és a populációjuk megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket sürgetnek.

A 46 ország 750 emberének közreműködésével készült felmérésben arra kérték a résztvevőket, hogy a rovarokat egy -5 és +5 közti skálán értékeljék. A méheket a válaszadók többség plusz +3-ra vagy annál is pozitívabban minősítették, míg a darazsak -3-t vagy annál is rosszabb eredményeket kaptak. A méhekkel kapcsolatos asszociációs feladat leggyakrabban említett szavai: a „méz”, a „virágok” és a „beporzás” voltak. A darazsakkal kapcsolatban a „szúrós”, a „bosszantó” és a „veszélyes” kifejezéseket említették leggyakrabban a válaszadók - számolt be a BBC News.

Dr. Seirian Sumner, a University College London vezetője szerint a kutatás eredménye azt bizonyítja, hogy a közvélemény nincs tisztában a darazsak ökológiai szempontból hasznos tevékenységeivel; nem tudják, hogy ők is beporozzák a virágokat, megölik a kártevőket, így ugyanolyan fontosak a környezet szempontjából, mint a méhek. Az, hogy csak a kellemetlenségekre gondolnak velük kapcsolatban, azt mutatja: rossz a „sajtójuk.”

Azt gondolhatnánk, a sör vagy a lekváros kenyér, esetleg a gyümölcs vonzza őket, pedig valójában az a céljuk, hogy más rovarokat ejtsenek el és azokat a fészkeikbe szállítsák – tette hozzá a kutató (a valódi darazsak, a Polistinae és a Vespinae alcsaládok tagjai kifejlett korukban általában növényi táplálékot esznek, de a lárvák neveléséhez fehérje kell - a szerk.). A korábbi évek tanulmányai is megerősítik a darazsak mellőzöttségét: az utóbbi húsz évben a felmérések több mint 80 százaléka a méhekről szólt.

Az, hogy nem is kutatták a darazsakat, megakadályozza a védelmükre irányuló stratégiák kidolgozását, így a populációjuk az élőhelyük csökkenése és a klímaváltozás miatt is egyre csökken – mondta a felmérésben szintén résztvevő Alessandro Cini, a Firenzei Egyetem munkatársa.