Miért olyan rossz a darazsak sajtója?

Publikálás dátuma
2018.09.19. 11:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Egy új tanulmány szerint annak ellenére utáljuk a darazsakat, hogy ökológiailag ugyanolyan hasznosak, mint a méhek, amelyeket viszont nagyra értékelünk. A kutatók ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését: a darazsak „renoméjának” visszaállítását és a populációjuk megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket sürgetnek.
A 46 ország 750 emberének közreműködésével készült felmérésben arra kérték a résztvevőket, hogy a rovarokat egy -5 és +5 közti skálán értékeljék. A méheket a válaszadók többség plusz +3-ra vagy annál is pozitívabban minősítették, míg a darazsak -3-t vagy annál is rosszabb eredményeket kaptak. A méhekkel kapcsolatos asszociációs feladat leggyakrabban említett szavai: a „méz”, a „virágok” és a „beporzás” voltak. A darazsakkal kapcsolatban a „szúrós”, a „bosszantó” és a „veszélyes” kifejezéseket említették leggyakrabban a válaszadók - számolt be a BBC News.
Dr. Seirian Sumner, a University College London vezetője szerint a kutatás eredménye azt bizonyítja, hogy a közvélemény nincs tisztában a darazsak ökológiai szempontból hasznos tevékenységeivel; nem tudják, hogy ők is beporozzák a virágokat, megölik a kártevőket, így ugyanolyan fontosak a környezet szempontjából, mint a méhek. Az, hogy csak a kellemetlenségekre gondolnak velük kapcsolatban, azt mutatja: rossz a „sajtójuk.” 
"Az emberek nem veszik észre, milyen hihetetlenül értékesek"

Azt gondolhatnánk, a sör vagy a lekváros kenyér, esetleg a gyümölcs vonzza őket, pedig valójában az a céljuk, hogy más rovarokat ejtsenek el és azokat a fészkeikbe szállítsák – tette hozzá a kutató (a valódi darazsak, a Polistinae és a Vespinae alcsaládok tagjai kifejlett korukban általában növényi táplálékot esznek, de a lárvák neveléséhez fehérje kell - a szerk.). A korábbi évek tanulmányai is megerősítik a darazsak mellőzöttségét: az utóbbi húsz évben a felmérések több mint 80 százaléka a méhekről szólt.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az, hogy nem is kutatták a darazsakat, megakadályozza a védelmükre irányuló stratégiák kidolgozását, így a populációjuk az élőhelyük csökkenése és a klímaváltozás miatt is egyre csökken – mondta a felmérésben szintén résztvevő Alessandro Cini, a Firenzei Egyetem munkatársa.
Szerző

Nem véletlen, ha nehéz mozdulni: programozott a lustaság

Publikálás dátuma
2018.09.19. 07:05
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Egy kutatás szerint az emberi agy lustaságra van programozva, komolyan rá kell beszélnünk magunkat a mozgásra.
Az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, ha ezt megváltoztatnánk, erősnek kell lennünk - írta a 24.hu a kanadai kutatók eredményei alapján. A tudósok azért kezdték vizsgálni, hogy az edzésre vagy a pihenésre megerőltetőbb gondolni, mert bár mindenhonnan mozgásra buzdítanak, a statisztikák szerint kevesen sportolnak rendszeresen. 
A kutatásban fiatal felnőtteknek mozgó és pihenő emberes piktogramok közül kellett elkerülniük a lustákat. A legtöbben ez megoldották, ám az agyi aktivitásuk közben érdekes eredményeket mutatott. Az EEG-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy az aktív képek felé közeledéshez az agynak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, mint a passzívok irányába. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint ha pihenésre. Azaz az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz, tehát természetesen lustaságra vagyunk programozva. 
“Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé. A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése"

– mondta Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője

A kutatók szerint mindez evolúciós sajátosság, a túléléshez hozzájárult ugyanis az energiaraktározás: pihenés után őseink ugyanis sokkal hatékonyabbak voltak. És megmaradt, hogy a pihenés felé húzunk az energiát igénylő folyamatok helyett.  
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
A szakemberek szerint bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, már az is fontos lépés, ha ismerjük a működését. Mivel egyelőre nincs biztosabb módszer, hogy kedvet csináljunk magunknak az aktivitásra, rá kell venni magunkat az edzésre, akkor is, ha számos jobb(nak tűnő) ötletünk lenne. 
Szerző
Témák
agy mozgás pihenés
Frissítve: 2018.09.19. 16:51

Rákos lett négy transzplantált beteg egy szervdonortól

Publikálás dátuma
2018.09.18. 10:24
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit - írta az MTI a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.
Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.
Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, és bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.
Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.
A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.
Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. 
Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták. Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.
A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.