A világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani, viszont hozzájárulnak a túlsúly és elhízás terjedéséhez – mondta Graziano da Silva a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia által szervezett élelmiszerbiztonságról és az egészséges étrendről szóló szemináriumon.
Becslések szerint ma 2,6 milliárd ember túlsúlyos, és az elhízás globális járványként terjed: 2012-ben a népesség 11,7 százalékát, 2016-ban már 13,2 százalékát érintette. Az éhezők száma pedig világszerte emelkedik, 2017-ben már elérte a 821 milliót, ami azt jelenti, hogy kilencből egy embernek nem jut elég táplálék - írta az Egészségemre a FAO jelentése alapján.
A magas energia-, zsír-, só- és cukortalmú ételek olcsók és könnyen hozzáférhetők, ráadásul intenzív reklámkampányokkal növelik is a fogyasztásukat. A gyorséttermi ételek például könnyebben elérhetőek, mint az egészségesek és frissek, ami a nagyvárosban élők számára különösen fontos szempont. Az élelmiszerekre szánt keret véges, így az emberek az olyan, olcsóbb élelmiszerek után nyúlnak, amelyeknél a magas kalóriatartalom alacsony a tápanyagértékekkel párosul.
Graziano da Silva szerint olyan nemzeti törvényekre van szükség, amelyek az egészségeset és a helyit támogatják. Ilyen lehet az egészségtelen élelmiszerekre kirótt adó, az egyértelmű és informatív csomagolás, a gyermekeket célzó gyorséttermi reklámok korlátozása, az élelmiszer előállításához felhasznált só és cukor mennyiségének csökkentése, vagy akár bizonyos összetevők, például transzzsírok használatának tiltása. A kormányoknak ösztönözni kell a változatosabb étrendet, és segíteni a családi termelőktől származó helyi termékek piacra jutását, például olyan iskolaétkeztetési programokat támogatva, amelyek összekapcsolják a helyi gazdákat a menzával, jótékonyan hatást gyakorolva a helyi gazdaságra és a gyermekek egészségtudatosságára.
A FAO főigazgatója szerint a kereskedelmi megállapodásoknak a helyi, tápanyagban gazdag ételek termelését olcsóbbá kell tenniük, közben korlátozzák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú olcsó élelmiszerek beáramlását. A tudatos táplálkozásra való nevelés fontosságát is hangsúlyozta, például olyan iskolai tantervek révén, amelyek a magukba foglalják az egészséges főzést és táplálkozást is, továbbá a fogyasztók informálását, tudatosságának javítását az egészségesebb döntések előmozdítása érdekében.
