Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság

Publikálás dátuma
2018.09.19. 15:07
Menedékkérő gyerekek a tranzitzónában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára – közölte honlapján a bizottság
„A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket”

–emelték ki.

Hozzátették, hogy az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az úgynevezett „bevándorlási különadót”. Mint írják,
„a Magyar Helsinki Bizottság tegnap e jogsértő szabályok miatt az Alkotmánybírósághoz és strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult”.

A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közölték, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan – teszik hozzá. Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre, így éltek ezzel a civil jogvédők.
„A Magyar Helsinki Bizottság panasza bemutatja, hogy a 25%-os különadót kivető törvény tisztességtelen: a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályozás indokolatlanul megnehezíti a civilek munkáját, mert szándékosan annyira homályosan van megfogalmazva, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak”

– írták a közleményben.

Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát – teszi hozzá a bizottság.
Szerző
Frissítve: 2018.09.19. 15:09

Marad a „Stop Soros” – Válaszolt Brüsszelnek a magyar kormány

Publikálás dátuma
2018.09.19. 14:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az EB még júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt.
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik – mondta az MTI tudósítása szerint Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Völner Pál közölte, hogy a választ szerdán megküldték a bizottságnak, és azt mondta, sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt, ugyanis a testület szakértői szerint komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.
Szerző

Top Gear: itthon is rálépnek a gázra

Publikálás dátuma
2018.09.19. 14:33
Boros Jenő főszerkesztő egy McLarennel
Noha Magyarországon televíziós műsorként vált népszerűvé a BBC fanyar humorral és kritikus hangvétellel fűszerezett, látványos tesztekkel jelentkező autós magazinja, a Top Gear, a márkanév valójában újságként lett világhíres. 25 évvel ezelőtt alapították és azóta is az autós szaklapok elitjébe tartozik: csak Angliában havonta 150 ezer példányban kel el, és 25 nyelven jelenik meg. Pontosabban: hamarosan már 26 nyelven. Szeptember végén debütál ugyanis a lap magyar kiadása. – A BBC profi hátterének köszönhetően egy itthon eddig szinte elérhetetlen autóvilágot tárhatunk az olvasók elé. De legalább ilyen fontos, hogy a különleges járműveket kikezdhetetlen szakértelemmel és alapossággal, önmagukban élményként szolgáló fotók kíséretében mutathatjuk be – fogalmazott Boros Jenő, a magyarországi lap főszerkesztője, aki azt is megemlítette, hogy a Top Gear eddigi 25 éve alatt készült több ezer cikket és sokmillió képet rejtő, egyedülálló archívumát is használhatják. – Természetesen az autóké lesz a főszerep, de a lap magyar nyelvű kiadása több lesz mint egy minőségi szaklap. Bemutatjuk például azokat az egzotikus helyszíneket is, ahol a stáb a teszteket készítette – jegyezte meg a főszerkesztő, aki 1973-ban fotóriporterként indult a pályán, és képeivel szakmai díjak sokaságát nyerte el. A rendszerváltáskor, az újkori magyar járműipar születésekor már autós szakújságíróként is dolgozott. 25 éven át volt a Népszabadság járműipari szakértője, több könyvet írt, és a nemzetközi Autobest zsűri egyetlen magyar tagja volt. A jelenleg összesen mintegy 60 ezres példányszámú hazai autósújság-piacon megjelenő Top Gear magazinban nagyobb részt az angol kiadványból átvett tesztek, riportok fordítása szerepel majd, de lesz „hazai gyártású” rész is. Így a Kossuth Kiadó gondozásában, 20 ezres példányszámban megjelenő, 108 oldalas lapban egyaránt megfér majd a szupergyors Ferrari Pista tesztje, az indiai autómatuzsálem, az Ambassador története, egy nagyinterjú Michelisz Norbert autóversenyzővel, és egy megemlékezés a közelmúltban elhunyt magyar dizájnpápáról, Finta Lászlóról.
Szerző
Témák
újság Top Gear