Perelhetnek a devizahitelesek az Európai Bíróság döntése szerint

Publikálás dátuma
2018.09.20. 11:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti – mondta ki csütörtökön a luxemburgi Európai Bíróság.
Két magyar devizahiteles ügye került a uniós bíróság elé – derül ki az intézmény sajtóközleményéből. Az adósok először a magyar bíróságok előtt indítottak keresetet kölcsönszerződésük miatt. Ám a kormány 2014-ben törvényi úton rövidre zárta a magyar devizások ügyét: a hiteleket forintosította, és kimondta, hogy az árfolyamkockázat az adósokat terheli. A két felperes azonban nem nyugodott bele abba, hogy ügyük a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat értelmében Magyarországon már eldőlt; ekkor fordultak az uniós bírósághoz.
Az Európai Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a hitelfelvevőnek.
A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, annak megkötésekor fennálló összes körülményre, és a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni. Ez annak ellenére is áll, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.
Végül a Bíróság megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak az adós helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

A Kúria tanulmányozza a döntést

A Kúria polgári kollégiuma tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítéletét a devizahitelek ügyében – tájékoztatta a Kúria az MTI-t. Úgy fogalmaztak: „rendkívül bonyolult jogkérdéseket” tárgyal az ítélet.      A közleményben hangsúlyozták, hogy a polgári kollégium vezetője az ítélettel kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdések megvitatására összehívja a Kúria elnöke által évekkel ezelőtt felállított konzultatív testületet, amelyben valamennyi ítélkezési szint ilyen ügyeket tárgyaló bírái képviseltetik magukat. Az ítéletből mindenesetre már most megállapítható, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége érdemben vizsgálható, tekintet nélkül az ezt követően megalkotott forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre – emelték ki. A közlemény szerint az ítéletből az is egyértelműen következik, hogy az adott ügyben eljáró bíróságnak kell megállapítania az eset összes körülményének vizsgálatával: a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.

Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP

Az MSZP elnökhelyettese csütörtökön sajtótájékoztatón azt szorgalmazta: az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Szakács László felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtöki, egy magyar devizahiteles ügyben hozott ítéletében megállapította, a jogalkotó csak hallgatólagosan hagyta jóvá, hogy az ügyfelek viselik az árfolyamkockázatot, amelynek terheit bankok áthárították az adósokra. Az áthárításról azonban a kormány nem rendelkezett – mutatott rá. Az ítélet azt is kimondja – folytatta –, a devizahiteles ügyekben meg lehet vizsgálni, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e. Mint mondta, ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben még maguk is azt mondták, a devizahiteleseket a bankok becsapták. Az ellenzéki politikus szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna, különösen úgy, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Szakács László jelezte: az MSZP benyújtja a törvényjavaslatot, és kíváncsiak, hogy a fideszesek vajon az adósok mellé állnak-e a bankok helyett. Kérdésre elmondta, hogy mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és az augusztusi adatok szerint több mint 1755 család veszítette el az otthonát. Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője új elszámolást, a banki károsultak kártalanítást és a végrehajtások azonnali felfüggesztését követelte. (MTI) 

Szerző
Frissítve: 2018.09.20. 16:18

Ultralaza

A jegybankárok, akár a bűvészek csalnak. Vagy csak ügyesek a szemfényvesztésben. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hosszas előkészítő munka után, a forint száguldásszerű gyengülését követően, hatalmas várakozások közepette kedden bejelentettek. Még kacsintottak is hozzá, hogy ugye a tud a jegybank lépni, ha szükségét látja. A pénzpiac ujjongott, a forint erősödött, az elemzők számoltak, összeadtak, kivontak és a végén mindig nulla jött ki. Pedig a jegybanki szót vivők megmondták: az MNB monetáris politika irányvonala nem változik, azaz marad ultralaza. Csak a felkészülés zajlik, ahogyan ők mondták a normalizációra. A bejelentett intézkedések, mint egy kisebb betétlehetőség kivezetése, hogy nem vesz több jelzáloglevelet a bankok bankja és a kamatcsere ügyleteknek is vége, nem rendíti meg a bankokat.  Közben a régiós országok központi bankjai sorra emelik az irányadó kamataikat, többek között - kimondva, kimondatlanul - devizáik erősítésére, az infláció kordában tartására. Az Európai Központi Bank is folyamatosan szigorít. Mindezzel felkészülnek egy lassabb növekedés időszakára, hogy kellő muníció legyen a kezükben, akkor. Ilyen nemzetközi környezetben joggal várhatták volna el az intézkedésekkel elégedetlen hozzáértők, hogy legalább egy halvány, a szigorításra való utalást tehettek volna jegybankáraink. Arra végkép nem gondoltak, hogy a monetáris eszköztára átalakítása közepette tulajdonképpen további lazítással szembesíti őket az MNB. Mert miközben kivon a piacról néhány százmilliárd forintot, ezer milliárdot tol be helyette újraélesztve az 2013-ban egyszer már elindított Növekedési Hitelprogramot. A bankok 0 kamattal jutnak forráshoz, de a vállalkozók is negatív reálkamaton, 2,5 százalékért vehetik fel januártól.  Rodolfo legalább őszinte volt: Vigyázat, csalok!  
Szerző
Törő András

Ösztöndíjjal tennék vonzóvá a szakképzést

Publikálás dátuma
2018.09.20. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Gyökeresen átformálnák a hazai szakoktatást a munkaadók. Minimálbérhez igazodó juttatással erősítenék a szakmák tanulását.
Alapkompetencia vizsgával, szakképzésre felkészítő programok indításával és alanyi jogon járó állami ösztöndíjjal újítaná meg a hazai szakképzést a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A két év alatt kidolgozott komplex program hangsúlyos eleme a tanulók és a családok, valamint a szakképzésben oktatók motivációjának növelése. A jó gyakorlatokat természetesen nem akarjuk kidobni, de a tudásalapú, innovatív gazdasághoz egészen más megközelítés szükséges. Értéktöbbletet szeretnénk kínálni a családok és a tanulók számára, hogy minél többen válasszák a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat: ezt negatív ösztönzőkkel nem lehet elérni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke. Ezzel feltehetőleg a kormány azon korábbi tervére utalt, amely szerint központilag szabták volna meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.  Tény: évről évre egyre kevesebben szeretnének szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulni: előbbiekben a legutóbbi felvételin meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt, utóbbiakban a korábbi évek drasztikus csökkenése után az idén stagnál a létszám. A legnépszerűbb továbbtanulási forma tehát a kormány minden igyekezete és a gazdaságban tapasztalható egyre erőteljesebb szakemberhiány ellenére továbbra is a gimnázium. Nem véletlenül: annak általános ismeretanyaga nem kötelez már 14 éves korban pályaválasztásra, ráadásul onnan a felsőoktatásba is jóval könnyebb bekerülni. Az MGYOSZ  éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a szakgimnázium a pályaválasztók szemében ne hátrány legyen, hanem előny: egy olyan iskolatípus, ahol szakmát is lehet szerezni, de ahonnan akár a gimnáziumokhoz hasonló eséllyel az egyetemekre és a főiskolákra is be lehet jutni. Ehhez persze szükség van a szakképzésre jellemző jelentős lemorzsolódás csökkentésére is. A mai ínséges munkaerőpiacon minden egyes elkallódott gyerek komoly veszteség: őket nem lehet külföldről pótolni – fogalmazott Gablini Gábor. Rámutatott: már az általános iskolába is nagyon heterogén tudással érkeznek a gyerekek, ezért felkészítő évet indítanának az óvoda és az általános iskola között a még nem iskolaérett gyerekek számára. A negyedik osztály után pedig bevezetnének egy országosan egységes alapkészség- és kompetenciamérést, amely alapján minden iskola fejlesztési tervet készítene a tanulók közti egyenlőtlenségek és hátrányok kompenzálására. 
Az általános iskola elvégzésének feltételéül egy országosan egységes alapkompetencia vizsgát írnának elő, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét mérnék fel. Akik ezen a vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, számukra szakképzésre felkészítő 1 vagy 2 éves áthidaló programokat indítanának. Ezek fő célja az alapkészségek megerősítése, de a felzárkóztatással párhuzamosan már szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés is zajlana. Az általános iskolai alapozó, illetve a szakképzésre felkészítő évfolyamok miatt szükséges a tankötelezettség 18 éves korra történő – rugalmas - visszaállítása is – jelezte Gablini Gábor. A szakképzés vonzóvá tételének egyik fontos eszköze volna egy, a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjprogram is. Az alanyi jogú állami ösztöndíj a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a minimálbér 40, a szakgimnáziumi diákok esetében pedig a minimálbér 60 százaléka lenne havonta. A jelenlegi 138 ezer forintos minimálbérrel számolva ez 55 200, illetve 82 800 forintos bruttó összegeket jelentene. A tanulószerződéses juttatást pedig megemelnék: a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a mindenkori minimálbér legalább 60, a szakgimnáziumi tanulóknál legalább a 40 százalékára. Ezt az összeget a munkaadók fedeznék, de a juttatás nem viselne adó és járulékterhet (a diákok gyakorlati képzése cégeknél zajlik tanulószerződés keretében). A javaslat fontos része a független vizsgaközpontok létrehozása is. Mint Gablini Gábor fogalmazott: egységes vizsgáztatási rendszer kell, hogy a szakmunkás bizonyítványnak valós értéke legyen. Az MGYOSZ emellett bevezetné a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozását is. A javaslatcsomagot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz is, amely Gablini Gábor szerint nyitott a javaslataikra és forrást is ígért az átalakításokhoz.

Melyik melyik?

Nem egyszerű eligazodni a szakképző intézmények nevei között: két éve ugyanis nemcsak a képzések tartalmába nyúlt bele a kormány – bevezette például a szakmai érettségit –, hanem az iskolák elnevezését is megváltoztatta. A szakközépiskolákat szakgimnáziumokra keresztelték, a szakiskolák (leánykori nevén szakmunkás képző) viszont megkapták a szakközépiskola elnevezést, a szakiskola elnevezés pedig maradt a sajátos nevelési igényű diákokat oktató speciális intézmények számára. Az érettségit adó szakgimnáziumokban 4+1 évig tart a képzés, a szakközépiskolákban 3 év alatt lehet szakmát szerezni.       

Szerző