Európai Bíróság;devizaadósok;

Illusztráció

- Perelhetnek a devizahitelesek az Európai Bíróság döntése szerint

Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti – mondta ki csütörtökön a luxemburgi Európai Bíróság.

Két magyar devizahiteles ügye került a uniós bíróság elé – derül ki az intézmény sajtóközleményéből. Az adósok először a magyar bíróságok előtt indítottak keresetet kölcsönszerződésük miatt. Ám a kormány 2014-ben törvényi úton rövidre zárta a magyar devizások ügyét: a hiteleket forintosította, és kimondta, hogy az árfolyamkockázat az adósokat terheli. A két felperes azonban nem nyugodott bele abba, hogy ügyük a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat értelmében Magyarországon már eldőlt; ekkor fordultak az uniós bírósághoz.

Az Európai Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a hitelfelvevőnek.

A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, annak megkötésekor fennálló összes körülményre, és a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni. Ez annak ellenére is áll, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

Végül a Bíróság megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak az adós helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

A Kúria tanulmányozza a döntést

A Kúria polgári kollégiuma tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítéletét a devizahitelek ügyében – tájékoztatta a Kúria az MTI-t. Úgy fogalmaztak: „rendkívül bonyolult jogkérdéseket” tárgyal az ítélet.     

A közleményben hangsúlyozták, hogy a polgári kollégium vezetője az ítélettel kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdések megvitatására összehívja a Kúria elnöke által évekkel ezelőtt felállított konzultatív testületet, amelyben valamennyi ítélkezési szint ilyen ügyeket tárgyaló bírái képviseltetik magukat. Az ítéletből mindenesetre már most megállapítható, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége érdemben vizsgálható, tekintet nélkül az ezt követően megalkotott forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre – emelték ki.

A közlemény szerint az ítéletből az is egyértelműen következik, hogy az adott ügyben eljáró bíróságnak kell megállapítania az eset összes körülményének vizsgálatával: a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.

Törvényjavaslatot nyújt be az MSZPAz MSZP elnökhelyettese csütörtökön sajtótájékoztatón azt szorgalmazta: az Országgyűlés mondja ki törvényben, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Szakács László felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtöki, egy magyar devizahiteles ügyben hozott ítéletében megállapította, a jogalkotó csak hallgatólagosan hagyta jóvá, hogy az ügyfelek viselik az árfolyamkockázatot, amelynek terheit bankok áthárították az adósokra. Az áthárításról azonban a kormány nem rendelkezett – mutatott rá. Az ítélet azt is kimondja – folytatta –, a devizahiteles ügyekben meg lehet vizsgálni, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e. Mint mondta, ma az adósoknak bíróságon kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást, holott a parlamentben ülő „fideszes urak” 2011-ben még maguk is azt mondták, a devizahiteleseket a bankok becsapták. Az ellenzéki politikus szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna, különösen úgy, hogy a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Szakács László jelezte: az MSZP benyújtja a törvényjavaslatot, és kíváncsiak, hogy a fideszesek vajon az adósok mellé állnak-e a bankok helyett. Kérdésre elmondta, hogy mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és az augusztusi adatok szerint több mint 1755 család veszítette el az otthonát. Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője új elszámolást, a banki károsultak kártalanítást és a végrehajtások azonnali felfüggesztését követelte. (MTI)