Korea;leszerelés;atomfegyverek;

2018-09-20 17:47:07

Phenjan feladta a labdát

A Korea-közi csúcstalálkozón tett északi leszerelési ajánlatok új lökést adtak az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédhez is.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sikeresnek minősítette Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök észak-koreai találkozóját, és úgy nyilatkozott, Washington az ott elhangzott fontos kijelentésekre alapozva kész újra felvenni a tárgyalások fonalát Phenjannal.

Ennek jegyében meghívta észak-koreai hivatali partnerét, Ri Jong Hót kétoldalú megbeszélésre New Yorkba, ahol éppen most zajlik az ENSZ-Közgyűlés őszi ülésszaka. Ez a nemzetközi rendezvény alkalmat nyújt a különtalálkozóra úgy, hogy nem kell meghívni az észak-koreai diplomácia irányítóját az amerikai fővárosba, ami protokolláris értelemben túlzottan felértékelné Phenjant. Mun Dzse In egyébként szintén részt vesz a közgyűlésen, és jövő hétfőn New Yorkban személyesen tájékoztatja Donald Trump amerikai elnököt észak-koreai látogatásának az eredményeiről.

Szintén tervbe vették magas rangú amerikai és észak-koreai tisztségviselők bécsi egyeztetését. Amerikai részről Stephen Biegun, a kormányzat Korea-ügyi különmegbízottja folytatná az eszmecseréket. Pompeo mindenesetre határidőt szabott: az Egyesült Államok gyors, 2021-ig elvégzendő nukleáris leszerelést vár el Észak-Koreától. Trump hivatali ideje – ha a megelőző év novemberében nem választják meg újra – 2021 januárjában jár le. 

Szakértők azonban kételkednek abban, hogy ezt a nagyon bonyolult atom- és rakétafegyver-leszerelési folyamatot – a politikai szándékot adottnak véve - 2021-ig technikai értelemben teljesen végig lehetne vinni. 

Kim Dzsong Un és Mun Dzse In csúcstalálkozójának harmadik, záró napján együtt ellátogattak a koreaiak által mitológiai jelentőségű helynek tekintett, 2700 méter magas Pektu vulkánhoz, amely a kínai határ közelében található. A legenda szerint itt született Dangun, az első ősi koreai királyság megalapítója. 

Az előző napon Kim a csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban felajánlotta, hogy „az érintett országok szakértőinek felügyelete mellett” kész felszámolni legfontosabb nukleáris létesítményét Jongbjonban, valamint rakétakísérleti telepét az ország nyugati partvidékén fekvő Szohéban, ha az Egyesült Államok megfelelő ellentételezést nyújt. 

Ez utóbbi feltétel miatt az ajánlat értéke egyelőre nem ítélhető meg egyértelműen. Korábban az Egyesült Államok tartott nukleáris eszközöket Dél-Koreában, tehát akkor könnyen értelmezhető tartalma lett volna a Koreai-félsziget atommentesítésére vonatkozó javaslatnak. Most azonban nem világos még, hogy pontosan milyen ellentételezésre gondol Kim Dzsong Un. Ráadásul az észak-koreai vezető mindmáig adós annak közlésével, hogy konkrétan mikor kívánja megsemmisíteni atomfegyver- és rakétaarzenálját. 

Az észak-koreai vezető most azt mondta: Dél-Korea elnökével megállapodott abban, hogy a Koreai-félszigetet a béke földjévé teszik, „amely mentes a nukleáris fegyverektől és a nukleáris veszélytől”. Ez a megfogalmazás több elemző szerint azt sejteti, hogy Phenjan olyan amerikai biztonsági garanciákra tart igényt, amelyek erősebb biztosítékot jelentenek annál, mint hogy magán a félszigeten nem helyeznek el atomeszközöket.

Dél-Korea nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója, Li Do Hun azt állítja, hogy Phenjan az 1950-53-as koreai háború befejezése óta elvben még mindig fennálló hadiállapot hivatalos megszüntetését várná el, leszerelési lépéseiért cserébe. A nemzetközi média úgy ítéli meg, hogy ez nem lenne túl érdemi ellentételezés – legfeljebb talán csak akkor,  ha kiegészítik azzal, hogy feloldják az Észak-Koreával szembeni nemzetközi gazdasági szankciókat. 

Az idén áprilisi Korea-közi csúcson egyébként már felmerült, hogy a két Korea, valamint a déli államot – ENSZ-lobogó alatt - megsegítő Egyesült Államok és az északot támogató Kína ünnepélyes négyoldalú nyilatkozattal vethetne véget nemzetközi jogi értelemben is a koreai háborúnak. 

Li Do Hun derűlátóan nyilatkozott arról, hogy a júniusi szingapúri első találkozó után újabb csúcsot lehet majd megszervezni Trump és Kim között. Több elemző úgy véli, hogy ezt amerikai részről valószínűleg még a november hatodikán tartandó félidős választások – a washingtoni szenátus egyharmadának, illetve az egész képviselőháznak az újraválasztása – előtt szeretnék megtartani. Ehhez az kell, hogy meg tudják teremteni a sikeres tárgyalás előfeltételeit. Ez esetben ugyanis Trump így béketeremtőként javíthatná a republikánus jelöltek választási esélyeit.