Önkormányzati einstand - Visszakéri a kormány az uniós támogatásokat

Publikálás dátuma
2018.09.21 06:00
Bajban a büdzsé, viszik a pénzt
Fotó: Népszava/ Vajda József
Választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár – értesült lapunk.
Rekvirálja az állam azokat az uniós pénzeket, amelyeket az áprilisi választások előtt oly bőkezűen osztott szét az önkormányzatoknak. Nem lehet másként értelmezni azt a levelet, amelyet az elmúlt napokban számos település polgármestere megkapott, s egyikük el is juttatta azt a Népszavának. Ebben a Magyar Államkincstár (MÁK) illetékes pénztára értesíti őket, hogy ha a település részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, a számlájukon kezelt, még fel nem használ összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a MÁK számlájára. Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista vezetője szerint az állam így akarja „kozmetikázni” a brutális költségvetési hiányt, amely részben épp amiatt keletkezett, hogy az országgyűlési választások előtti propaganda részeként az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz – amellyel egyébként számos kormánypárti polgármester is kampányolt a Fidesz mellett, mondván, lám, nem csak ígérgetni tudnak – jelentős, 1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva

Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, mindjárt szebb lesz a leányzó fekvése, s - legalábbis papíron - eltűnik a hiány egy jelentős része. Az önkormányzatok élete azonban biztosan megnehezedik. Hajdúdorognak például közel kétszáz millió forintot kell visszaküldenie szeptember végéig, amiből épületfelújítást, barna mezős beruházást, kerékpárút-építést finanszíroznának. Most majd külön-külön kell elkérniük a pénzt a MÁK-tól, s abban sem lehetnek biztosak abban, hogy az átutalás gördülékenyen megy majd. Nemcsak a nagyobb városokat érinti az intézkedés: a pár száz lelkes zempléni Komlóskát közel ötvenmillió forinttól „szabadítja meg” így az állam – tudtuk meg Köteles László polgármestertől. Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre. Kerestük az ügyben a Magyar Államkincstárt is, de csütörtök estig nem kaptunk tőlük választ.

A PM reakciója

Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium azt közölte: az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a helyi önkormányzatok által elnyert, 100 millió forintot meghaladó összegű uniós források kifizetése csak az adott település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára történhet. A korábban kereskedelmi banki számlára kiutalt, még fel nem használt uniós forrásokat is be kell 2018. szeptember 30-ig utalni a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, ha a megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió forintot és az adott projekt nem zárul le 2018. október 31-ig.    Ezen szabályozás azonban egyáltalán nem jelenti a már kifizetett uniós források „visszavételét” – írta a  PM sajtóosztálya, amely szerint ezek a források továbbra is önkormányzatok rendelkezése alatt maradnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források cél szerinti felhasználása is biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek.

2018.09.21 06:00
Frissítve: 2018.09.21 12:53

Összehangolt akcióra készül az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Még pénteken kora délután is egyeztettek az ellenzéki pártok egymás között arról, hogy milyen látványos akcióval hívják fel magukra a figyelmet az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. Azt több forrásunk is megerősítette, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az LMP, az MSZP és a Jobbik is része az együttműködésnek. Részleteket egyik pártnál sem akartak elárulni, de mivel a nyitóülésen minden bizonnyal Orbán Viktor is részt vesz majd, így várhatóan ő lesz az egyik „alanya” a performansznak.
Több ellenzéki politikus is azt mondta a Népszavának, hogy a decemberi pulpitusfoglalás, majd az azt követő utcai demonstrációk után nem folytathatják a parlamenti munkát úgy, mintha mi sem történt volna. A parlamentben eddig a legélesebb viták során is betartottak néhány alapvető (illem)szabályt, például, hogy Kövér László házelnököt „elnök úrnak” szólítják, ő pedig „képviselő asszony/úr” megszólítással fordul mindenkihez az ellenzéki padsorokban, de most kérdés, hogy ez így folytatható-e. Ugyanez igaz persze a Fideszre is: a Jobbik elnöke, Sneider Tamás az elmúlt hetekben a kormányoldal támadásainak célkeresztjébe került, miután több kompromittáló felvétel is nyilvánosságra került róla. Sneider ugyanakkor a parlament alelnökeként rendszeresen vezeti az üléseket, így különös lenne, ha a „vörös-náci koalíciót” emlegető Orbán Viktor után a Fidesz képviselői őt is „elnök uraznák”. Azt ugyanakkor egyelőre Fideszes forrásaink sem tudták megmondani, mi lesz az általuk követett stratégia. Az ellenzéki politikusok is csak rébuszokban válaszoltak arra, hogy pontosan mi várható a továbbiakban: egy képviselő azt mondta például, hogy „folyamatosan a házszabály határait feszegető magatartást tanúsítanak majd”. Ugyanakkor egy másik forrásunk úgy vélte: „nem lehet mindig tűzben égni, mert akkor egy idő után hiába lángolunk, már nem tűnik fel senkinek”. Szerinte egyébként az a legnagyobb kihívás az összes ellenzéki párt számára, hogy kitalálják, miképpen tudják folyamatosan fenntartani a figyelmet a parlamenti jelenlétük iránt úgy, hogy közben nem válik tevékenységük "ingyencirkusszá".
2019.02.16 08:00
Frissítve: 2019.02.16 08:00

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45