323,46 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.21 08:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 323,46 forinton forgott reggel hét óra körül, 16 fillérrel gyengült a tizenkét órával korábban, csütörtök este hét órakor elért 323,62 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,04 forintról 274,55 forintra, a svájci franké pedig 286,22 forintról 286,20 forintra gyengült.
Az euró 1,1748 dolláron forgott péntek reggel, napi szinten 0,06 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1296 frankot ért.
Egy dollárért 0,9586 frankot kértek, 0,02 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest viszont 0,24 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 112,75 jent ért.
Szerző
2018.09.21 08:00

Hiába ígér fűt-fát a kormány: történelmi csúcson a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egyre több az üres álláshely a gazdaságban, az utánpótlásra irányuló eddigi kormányzati próbálkozások nem jöttek be.
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, az üres álláshelyek statisztikája jól mutatja, mire megy ki valójában a játék: az egyre növekvő munkaerőhiány pótlására. A betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el ugyanis a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a vállalatok, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.    A munkaerőhiány ugrásszerű növekedése 2016 végén indult, 2017-ben éves átlagban a munkáltatók már 68 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, közel kétszer annyit, mint 2014-ben. A 2018 első félévi adatok a kielégítetlen munkaerő-kereslet további növekedését jelzik. Ennek hátterében a gazdaság növekvő élőmunka igénye áll - állapítja meg a KSH a Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című tanulmányában. Ezen a ponton érdemes felidézni: a kormány már 2017 tavaszán megpróbálkozott azzal, hogy a túlóraszámok emelésével elégítse ki az „élőmunka igényt”, ám akkor még a 2018-as parlamenti választások előtt állt az ország, így akkor végül visszavonulót fújtak. A munkaerőpiaci tartalékok ugyanakkor kifulladóban vannak: az ide sorolt munkanélküliek, inaktívak és alulfoglalkoztatottak létszáma a 2012-es 792 ezer főről 2018 második negyedévére 315 ezer főre zsugorodott. Ez az eddig mért legalacsonyabb létszám. Palkovics László innovációs miniszter a HírTv-nek lényegében el is ismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát". "Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, a munkaerő" - mondta. A megoldások szerinte "szépen alakulnak", ezek egyike a közmunkások átirányítása a piacra. "Nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka" - tette hozzá, mondván: a vállalatok számára jobb megoldás, ha a dolgozók önként vállalják, hogy adott esetben többet dolgoznak, mint ha ezt a többletet kölcsönzött munkaerővel vagy új emberek felvételével kellene megoldaniuk.   A miniszter azt már nem részletezte, mennyiben alakulnak szépen az egyéb megoldások. Talán azért, mert az eddigi, korábban leírt rétegeket - a nyugdíjasokat, a kisgyerekes nőket és a közmunkásokat - érintő próbálkozások nem mondhatók éppen sikeresnek. Utóbbiakat ugyan a hivatalos statisztika foglalkoztatottnak tekinti, jelentősen megszépítve ezzel a munkanélküli statisztikákat, a kormány mégis jelentős munkaerőpiaci tartalékként beszél róluk az utóbbi időben. A korábban mesterségesen felpumpált közmunkaprogram finanszírozását ezért drasztikusan visszavágták, ezzel "ösztönözve" a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésre. A közmunkás létszám így harmadával, 133 ezerre csökkent, és egy részüket  valóban fel is szívta a versenyszféra.  Sokuknak azonban képzettségi szintjük és lakóhelyük elszigeteltsége miatt nincs lehetőségük a kitörésre. Mint arra a KSH is rámutat: az ország nyugati felében a képzetlen munkaerő iránt is nagy a kereslet, az ország keleti felében viszont sok esetben a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget. A közfoglalkoztatotti létszámcsökkentés azonban mindezt figyelmen kívül hagyva, fűnyíróelve-szerűen ment végbe, így sokakat az árok szélén hagytak. A helyzetet jól jellemzi, hogy a munkanélküliek csaknem fele teljesen ellátatlanul maradt, mivel a munkanélküli ellátás csak 3 hónapig jár.  A kormány a nyugdíjasfoglalkoztatásra is rástartolt, az e célból tavaly létrehozott nyugdíjas szövetkezetek azonban érdeklődés hiányában kudarcba fulladtak. A több mint 2 millió nyugdíjas közül mindössze 7 ezer vállalt ily módon munkát az elmúlt évben. A kudarcot gyakorlatilag beismerve januártól az összes nyugdíjas számára felkínálja a kormány az eddig csak a szövetkezeteken keresztül nyújtott adókedvezményt. A siker kétséges: a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a nyugdíjasok 80 százalékának esze ágában sincs ismét dolgozni.    A kormány - a szavak szintjén legalábbis - próbálkozna a kisgyerekes nők munkaerőpiaci aktivizálásával is, hiszen például a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák 15 százaléka dolgozott csak tavaly.  A kormány itt is a szövetkezeti munkavállalás csodafegyverét húzta volna elő, ám mintha meggondolták volna magukat. Novák Katalin  még a nyáron harangozta be a januártól tervezett kismamaszövetkezeteket, ám az elképzelést azóta is mély csend övezi.  

Támogatással költöznének csak a dolgozók

A potenciális munkaerő-tartalék létszáma több, mint a háromszorosát teszi ki az üres álláshelyeknek, e tartalék azonban nem feltétlenül ott van, ahol igény lenne rá. Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az üres álláshelyek aránya a potenciális munkaerő-tartalékhoz viszonyítva, az ország keleti régióiban viszont a magas tartaléklétszám kevés álláshellyel párosul. A munkavállalási célú belföldi vándorlásnak ugyanakkor gátat szab, hogy a fejlettebb régiókban a lakásárak és bérleti díjak is jóval magasabbak. A foglalkoztatottak negyede költözne ugyan a jobb munka reményében, de kétharmaduk csak akkor, ha ehhez valamilyen formában támogatást kapna. A kormány azonban januártól megszünteti a mobilitási célú lakhatási támogatás adókedvezményét.   

A cégek jövőre is bővítenék létszámukat, de erre a munkaerőhiány miatt nem nagyon lesz módjuk

Várhatóan 2019-ben is tovább erősödik majd a munkaerő iránti kereslet: az idén 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszám-leépítőkkel szemben – derül ki a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) rövid távú munkaerőpiaci prognóziskutatásából, amelynek során 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti keresletükről. A cégek ugyanakkor várhatóan nem fogják tudni tovább bővíteni létszámukat – hangsúlyozza az elemzés. A vállalatok ugyanis általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe: jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. A MKIK GVI ezért a vállalati adatfelvételben megfogalmazott várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálta. Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrigált becslés szerint azonban kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, másutt nem lesz rá mód. A létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat nem tudják megvalósítani. A toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban már a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. A cégek harmada a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesült toborzási problémákkal, negyedük szakképzetlen fizikai munkást sem talál már.
2018.12.17 07:30
Frissítve: 2018.12.17 07:30

Tolódik a döntés a minimálbérről

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:45
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A várakozásokkal ellentétben nem döntött a kormány a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, így továbbra sem lehet tudni, milyen léptékű béremelésekkel kell számolni januártól. Lehetséges, hogy az idén nem is születik döntés a kérdésben, a kormány ugyanis az idei utolsó ülését tartotta múlt szerdán. Bár Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, ha szükséges, a kormány összeül akár az ünnepek között is, alapvetően azonban azt várják: a munkaadói és a munkavállalói oldal egyezzen meg a kérdésben. Ha létrejön a megállapodás, akkor a kormány azt el fogja fogadni - ígérte. A munkaadók és a szakszervezetek tárgyalásai azonban éppen azért jutottak holtpontra másfél hete, mert előbbiek nem tágítottak az 5 százalékos bérfejlesztési ajánlatuktól, utóbbiak viszont ragaszkodtak a legkisebb bérek 13, illetve 15 százalékos emeléséhez. Gulyás Gergely ennek ellenére azt állította: nem lehet kizárni a megegyezést, tudomása szerint vannak a hivatalosan kommunikáltnál közelebbi számok is, és zajlanak a tárgyalások. Hogy pontosan milyen tárgyalásokra gondolt, nem tudni, a jövő évi minimálbérekről egyeztetni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) ugyanis a kormánynak kell összehívnia. Új VKF-időpont viszont egyelőre nincs – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökétől, aki szerint így a tárgyalások áthúzódhatnak akár januárra is. Néhány évvel korábban volt már erre példa. Azt is közölte: a munkaadói oldal ajánlata továbbra is az 5 százalékos béremelés, és ez akkor mozdulhat el 2 százalékkal felfelé, ha életbe lép a járulékcsökkentés. A szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi szabályok szerint csak júliustól csökken 17,5 százalékra, és a kormány mindeddig nem jelezte, hogy előrébb hozná ennek időpontját. A szakszervezetek viszont a cafeteria adókedvezményének visszavágása miatt nem engednek a 13, illetve 15 százalékból, hiszen amiatt csökkenni fog a dolgozók nettó juttatása. Bár a kormány az utóbbi időben igyekszik ennek ellenkezőjét sugallni, a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke még mindig meghatározó a hazai munkaerőpiacon. A 4,5 millió dolgozó mintegy fele csak a legkisebb béreket vagy akörüli összegeket keresi meg. A jövő évre vonatkozó helyi bértárgyalásokat az országos megállapodás hiánya jelentősen nehezíti, hiszen december közepén még mindig nem tudni, mekkora összeget visznek majd el jövőre a bértömegből a legkisebb kötelező bérek, és mennyi jut így a felsőbb kategóriákban lévő munkavállalók fizetésemelésére.   
Szerző
2018.12.17 06:45
Frissítve: 2018.12.17 06:45