Száműzik a drámát az iskolából?

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:32

Fotó: Shutterstock/
A dráma és tánc mint önálló tárgy, kimaradt a Nemzeti alaptanterv tervezetből. Ugyanez vonatkozik a mozgóképkultúra és médiaismeretre, valamint a bábjátékra. Ezt sérelmezi egy közleményben több szakmai szervezet.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Független Előadó-művészeti Szövetség.

A petícióban szerepel, hogy a dráma és tánc, továbbá a mozgóképkultúra és médiaismeret több mint két évtizede része a hazai tantervi szabályozásnak, valamint az általános iskolai és középiskolai gyakorlatnak. A közlemény megfogalmazói szerint kihagyásuk a Nemzeti alaptanterv tervezetéből alapvetően szembe megy az elmúlt évtized nemzetközi és hazai pedagógia kutatási eredményeivel is. Ezt megerősítette lapunknak Trencsényi László, pedagógiai kutató, hozzátéve: ha a tervezetet nem korrigálnák, az jelentős presztízselvonást jelentene, illetve egy kifejezetten korszerűtlen válasz lenne a társadalmi kihívásokra. „Ha a gyerekeket, a fiatalokat segíteni szeretnénk a társaskapcsolatok problémáinak, konfliktusainak a kezelésében, akkor erre nincs jobb módszer, mint a drámapedagógia, egyenesen öngyilkosság erre keveset fordítani” - fűzte hozzá a kutató.
Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a drámapedagógia, a drámaórák színesítették, érdekessé tették a gyerekek hétköznapjait. Nincs rá semmilyen érvényes magyarázat, ha bárki ezt meg szeretné szüntetni, vagy ki kívánja iktatni. Arról nem beszélve, hogy ezek a jellegű órák az élményszintű megélést részesítették előnyben, amiből a résztvevők a későbbiekben sokat tudnak  profitálni.
Az említett közlemény aláírói azt kérik, hogy „a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat”.
Úgy tudjuk, szeptember 30-ig lehet véleményezni a tervezetet. A fenti probléma nem csak a szakmai szervezetek körében keltett megütközést, hanem a kormányhoz közeli szakmai körökben is.    

Óraadókat küldött el a Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem dékáni döntés alapján ebben a félévben tíz, a drámás képzésben részt vevő óraadó tanártól vált meg. Eez a szám a húszat is elérheti.) A hallgatók tiltakoznak – közölte hvg.hu. Az egyetem vezetése szeptember elején azt a döntést hozta, hogy ezeket az óraadó tanárokat szinte kivétel nélkül elbocsátják az egyetemről – illetve nem újítanak velük szerződést –, a megtartandó kurzusokat pedig szétosztotta olyan oktatók között, akik (noha saját szakterületükön kiválóak) a drámapedagógiához nem értenek – vetették fel a diákok. A Pannon Egyetem ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a dráma- és színházpedagógiai szak egyetlen közalkalmazott oktatóját sem bocsátotta el az intézmény. A diákok nem maradtak tanár nélkül, a képzés a többi szakhoz hasonlóan szeptember 13-án elindult. És megnyugtatásul megjegyezték: a kar vezetése továbbra is elkötelezett a képzések színvonala és elkötelezettsége mellett. Azt már nem tették hozzá, hogy miként pótolják a rangos szakemberekből álló oktatói gárdát. 

2018.09.23 17:32

Gálvölgyi: ehhez nekünk semmi közünk!

Publikálás dátuma
2018.10.21 19:25

Fotó: Népszava/
Számos ismert művész nevével él vissza egy álhírgyártó oldal. A közösségi médiában terjesztett szövegek valódi szerzői és szándékaik is a homályban maradnak, miközben olyan színészek nevében szólalnak meg közéleti témákban, mint Hernádi Judit vagy Gálvölgyi János.
A hétvégén jelent meg a Gálvölgyi János sem bírta tovább: „Inkább meghalok, mint hogy hallgassak” című írás, amelynek lényege, hogy ő és jó barátja, Hernádi Judit különféle akciókra buzdítja az embereket a hajléktalanokat ért vegzálások miatt. Gálvölgyi János a Népszavának elmondta, sem ő, sem Hernádi Judit nem nyilatkozott ennek az internetes oldalnak, és egyetlen újságírót sem kértek meg arra, hogy a „gondolataikat” ilyen formában osszák meg bármilyen felületen. 
„Ehhez nekünk semmi közünk. Azt, hogy nekünk mi a véleményünk arról, ami az országban zajlik, ismerhetik a barátaink és azok, akik elolvassák a velünk készült interjúkat"
– mondja Gálvölgyi János.
– Ha mondani akarunk valamit, elmondjuk. A napokban került fel az internetre József Attila: Tél című verse, amelyet civil kezdeményezésre, többed magammal mondtam el” – teszi hozzá a Kossuth-díjas művész. Hernádi Judit sem nem csinált titkot abból, hogy „rettenetesnek tartja” a hajléktalanok kriminalizálásáról szóló törvényt, erről beszélt az ATV-ben és részt vett a Város Mindenkiért tüntetésén is a Kossuth téren.
2018.10.21 19:25

Hofit csak saját magához lehet hasonlítani

Publikálás dátuma
2018.10.21 12:23

Fotó: Népszava/ Vajda József
Jézus is csak beszélt, meg Lao Ce is, ideje volt leírni Hofi szövegeit is - dobta fel a labdát Bödőcs Tibor a Hofi megmondja című kötet bemutatójának kezdetén. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretében megrendezett beszélgetésen Winkler Nóra kérdezte a humoristát, Malek Miklós zeneszerzőt, valamint a jól ismert nevettető idézeteit, poénjait felsorakoztató kötet szerkesztőjét, Király Leventét. A résztvevők a beszélgetés során végig hangsúlyozták, Hofi színészi készségei és abszolút hallása is kiemelkedő volt, az azonban egészen egyedülálló, hogy bármiről tudott beszélni, s egyszemélyben bárkit el tudott játszani. Szolidaritással és toleranciával fordult a néphez, s emiatt szinte mindenki szerette; a kétezres évek elejére több mint ötmillió hanghordozót adtak el felvételeiből. Hofi egészen kivételes memóriával rendelkezett: egyszerre öt dologról tudott beszélni, s amikor már mindenki azt hitte, elfelejtette az előző gondolatmeneteket, szépen lezárta azokat – hangsúlyozta Malek Miklós, aki Hofi jó barátja is volt –, s olyankor a tomboló közönség már szinte könyörgött: “Géza, hadd pihenjünk!” Kérdés azonban sokak számára, hogy a Kádár-korszakban, miként maradhatott fenn rendszert kritizáló és karikírozó előadásaival – emelte ki Winkler Nóra. Malek szerint, Hofi mindig tudta, meddig mehet el, s hogy kik ülnek épp a közönség soraiban, vagy fent a lelátón. Mindig megtalálta azt a pontot, amit csak egy milliméter választott el attól, amit már nem volt szabad – tette hozzá a zeneszerző. Nekem azt mondta a Sándor Gyuri, 42,5 évente születik ekkora tehetség, mint ő meg én – szúrta közbe frappánsan Bödőcs. Majd Király Levente is hozzáfűzte: ő volt a huszadik század humoristája. A szerkesztő felidézte Nádas György szavait: úgy néztem rá, mint olyan valakire, akiről tudtam, hogy csak egy születik egy évszázadban. Színészileg a nemzetközi porondon is nagyon kiemelkedő – hangsúlyozta továbbá Bödőcs, hozzátéve: komplex tehetség volt, nem csak jót mondott, jól is mondta, jó volt nézni, jó olvasni. 
Malek Miklós szerint Hofit csak saját magához lehet hasonlítani. - Ezt kitermelte magából Kőbányától elindulva Debrecenig, sok rúgáson, csapáson keresztül. Meg lehetett tőle tanulni, hogy ki lehet mászni a gödörből; hiába rúgtak belém hármat, menni kell előre - részletezte a zeneszerző. Bödőcs sajnálatának is hangot adott, amiért Hofi Németh Szilárdot és Lőrincet már nem érte meg. A humorista hangsúlyozta gyakran ma is előkerül az előadó neve, s az életmű lényege, hogy nem csak lemezeken vagy CD-ken van igazán, hanem az emberek között – nem telik el kocsmai eszmecsere egy Hofi-poén nélkül. A beszélgetés végére mindennél világosabban értették meg a jelenlévő húszévesek is (akik valószínűleg csak felvételekről ismerhetik a humoristát), hogy ki is volt Hofi igazán, amikor Malek Miklós kérésére a közönség együtt kezdte el – előbb óvatosan, halkan, majd közös hangon, bátran – énekelni: lazítani, próbálj meg lazítani, nem győzlek tanítani, hogyan csináld. Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek, és aztán megint mehet, minden tovább.

Infó: Hofi megmondja (szerk. Király Levente), Corvina Kiadó, 2018

2018.10.21 12:23
Frissítve: 2018.10.21 12:45