Adatok nélkül is tagadja a tanárhiányt a Klebelsberg Központ

Publikálás dátuma
2018.09.22 09:00
A kép illusztráció
Fotó: Syda Productions
Hiába közölte korábban az iskolafenntartó, hogy nincs tanárhiány Magyarországon, az állami iskolafenntartónak valójában nincsenek pontos statisztikái.
„Tájékoztatom, hogy a Klebelsberg Központ (KK) egyetlen köznevelési intézményt sem tart fenn, az egyes tankerületi központok által fenntartott intézményekben dolgozó pedagógusok pedig nem tartoznak a KK foglalkoztatotti állományába, a KK nem rendelkezik a pedagógusok személyi anyagával, és a foglalkoztatottak vonatkozásában a létszámgazdálkodással összefüggő adatokat sem a KK végzi” – közölte lapunkkal az állami iskolafenntartó, miután azt próbáltuk közérdekű adatigényléssel megtudni, pontosan mennyi pedagógus álláshely betöltetlen a KK által fenntartott iskolákban. A hiányzó pedagógusok összesített száma mellett arra is kíváncsiak voltunk, pontosan mekkora a hiány a szaktanárokból, például mennyi fizika-, kémia-, idegen nyelvi vagy informatikatanár hiányzik. Szerettük volna megtudni azt is, mennyi a betöltetlen gyógypedagógus és iskolapszichológus álláshely a KK-s iskolákban. - A KK jelenleg az adatigényléssel érintett tárgykörben az egyes tankerületi központok vonatkozásában pontos statisztikai adatokkal sem rendelkezik – írták, hozzátéve: ebből kifolyólag nem áll módjukban kiadni azokat. Válaszukban a KK-ról szóló kormányrendeletre hivatkoztak, amely szerint 2017. január elsejétől a Központ közvetlen fenntartói feladatokat nem lát el. Vagyis azt állítják, nincsenek adataik a tanárhiányról. Ez már csak azért is érdekes, mert az elmúlt hetekben több sajtóhír is megjelent arról, hogy több ezer tanár hiányzik az iskolákból, ám a híreket a KK minden alkalommal álhírnek minősítette. Azt állították, nincs országos tanárhiány, a 170 ezres országos pedagóguslétszámnak pedig csak 1-2 százaléka betöltetlen. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezt honnan tudják, ha nem rendelkeznek erről semmilyen adattal. A szervezet által említett 1-2 százalék ráadásul legalább 1700-3400 hiányzó pedagógust jelent (a sajtóban is nagyjából ilyen számok jelentek meg). Az országos hálózattal rendelkező pedagógus szakszervezetek sem osztják a KK véleményét, tapasztalataik szerint egyre több iskolában okoz gondot, hogy nincs elég tanár, s leginkább szaktanár. Elsősorban a vidéki intézményekben vannak problémák, de már a megyeszékhelyeken, sőt a fővárosban is előfordul, hogy nincs elegendő pedagógus. Legutóbb éppen az Eduline számolt be arról, hogy a Budai Nagy Antal Gimnáziumban a tanári kar negyede, 12 pedagógus mondott fel az utóbbi hetekben. A portálnak nyilatkozó szülők és tanárok szerint a távozásoknak közük van a politikai erőből még 2015-ben kinevezett igazgatóhoz, akivel a pedagógusok nagy része nem tud együttműködni. Az igazgató kinevezését már három éve is elutasította szinte a teljes nevelőtestület és a szülői választmány, ám a döntéshozókat ez nem érdekelte. A KK válasza után közérdekű adatigényléssel fordultunk mind a 60 tankerületi központhoz is.

Tiltakoznak a kötelező e-napló ellen

Nem kérünk a Kréta naplóból! – ezen a néven indult tiltakozás a Facebookon az idén kötelezővé tett iskolai elektronikus napló, a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) ellen. Noha a rendszer az iskolai adminisztrációt hivatott könnyíteni, a szülők, tanárok szerint lassú, átláthatatlan, több feladat elvégzésére alkalmatlan (például nem tudja kezelni, ha egy diák nem egész nap, csak egy tanóráról hiányzik). Megírtuk: a KRÉTA alapprogramja 900 millió forintba került, majd négyszer annyiból, 3,7 milliárdból fejlesztették tovább.

Frissítve: 2018.09.22 09:00

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző