Nők a politika csúcsain

Társadalmaink politikai, gazdasági, szociális kihívásainak megoldásában alapvető láncszemek a nők, mondta Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter annak a kétnapos, péntek-szombaton rendezett találkozónak a megnyitóján, amelyen a világ női külügyminiszterei vettek részt. Pillanatnyilag az ENSZ 193 tagállama közül 30-ban áll nő a diplomácia élén, a montreáli találkozón 18 ország és az Európai Unió képviseltette magát.

Első alkalommal 2006. szeptember 23-án, az ENSZ Közgyűlés keretében, akkor hivatalban lévő Madeline Albright amerikai külügyminiszter kezdeményezésére ültek le egyeztetni a női külügyminiszterek. Tavaly december 4-én, Brüsszelben, az EU-Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság első ülése arról is döntött, hogy az „EU és Kanada eltökélten együttműködik a nemek közötti egyenlőség és a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése ügyében”. A bizottság megállapodott abban, hogy az EU és Kanada közösen fogja betölteni a 2018-as női külügyminiszteri találkozó elnöki tisztét, Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője illetve Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter vezetésével. Idén májusban a G7-ek torontói külügyminiszteri találkozóján már azt jelezték, a nemek egyenjogúságának kérdése a G7 prioritásai közé tartozik.

A hétvégi montreáli találkozón program szerint négy témakör szerepelt: a nők részvétele és női vezetők a politikában, a demokrácia megerősítése, a béke és biztonság, valamint a nemi alapú erőszak. Mogherini és Freeland mellett jelen volt Dél-Afrika, Andorra, Bulgária, Costa Rica, Horvátország, Dominika, Ghána, Guatemala, Honduras, Indonézia, Kenya, Namíbia, Norvégia, Panama, Ruanda, Santa Lucia, Svédország.

Amint a jelenlévők jegyzéke is mutatja, Európa nem éllovas a női vezető diplomaták tekintetében. De általában a nők politikai szerepvállalás terén sem az öreg kontinens áll a legjobban. Az Interparlamentárius Unió (IPU) összesítése szerint a 193 ENSZ tagállam közül a női parlamenti képviselet terén Ruanda az első 61,3 százalékkal. Második Kuba 53,2, harmadik Bolívia 53,1, negyedik Mexikó 48,2 százalékkal, az első tízbe egyetlen európai állam, Svédország került be a 9. helyen 43,5 százalékkal. Az első húszban még öt európait találunk - Finnország 11., 42 százalékkal, Norvégia 13., 41,4, Franciaország 14., 39,6 százalékkal, 16. Spanyolország 39,1 és 20. Macedónia 38,3 százalékkal. Az európai országok közül az utolsók Málta és Magyarország. Málta 150. helyen áll 11,9 12 százalékkal. Az áprilisi választásokon a budapesti parlament 199 mandátuma közül 23 került nőhöz, ami 11,53 százalék és a 158. helyet jelenti. Egy férfi képviselő visszalépésével előreugrottunk a 149. helyre