Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24. 14:00

Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
Szerző
Témák
Margaret Atwood

Gyilkolni kételyek nélkül

Publikálás dátuma
2018.09.24. 13:00

Nemcsak a Harmadik Birodalom fő háborús bűnöseit állították nemzetközi bíróság elé Nürnbergben: az amerikai katonai bíróságokon 1946 és 1949 között tizenkét perben 185 orvos, ügyvéd, gyáros, SS- és rendőri vezető, Wehrmacht-tábornok, köztisztviselő, bíró és diplomata ellen emeltek vádat. Az eljárások azt próbálták feltárni, hogy a német vezetés miként járult hozzá a náci zsarnokság hatalmi rendszeréhez. A vádlottak közül 24-et ítéltek halálra (13-at végeztek ki), 25-öt felmentettek. Utóbbiak között volt Konrad Schäfer orvos is, aki – miután emberkísérleteit „hasznosnak” találták – a felmentése után alig hat héttel már a NASA alkalmazásában állt. Henry Köhler 1997-es dokumentumfilmje, A nürnbergi kísérő perek ezt az ellentmondásoktól sem mentes időszakot eleveníti meg archív felvételek, valamint olyan közreműködők segítségével, mint a magyar származású Ben Ferencz ügyész, vagy Telford Taylor főügyész. Hogyan lehet rábírni embereket tömeggyilkosságokra? Talán ezt az Einsatzgruppe-perrel foglalkozó epizód emeli ki igazán. Régi recept: a félelmekre építő, gyűlöletet generáló ideológiát törvényekkel kell megtámogatni. Így lehet, hogy a félkatonai halálosztagok vezetői semmiféle megbánást nem mutattak amiatt, hogy 1941 és 1943 között hatszázezer – más becslés szerint egymillió – civilt gyilkoltattak le a volt Szovjetunió területén.  

Info:

A dokumentumfilmet péntek éjjel vetítette a Duna tévé, a Médiaklikk online felületén szeptember 29-ig látható.

A belső szabadság falképei

Publikálás dátuma
2018.09.24. 10:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Szerdánként bárki felmehet Kőszeg Ferenc lakásába, hogy lássa a magyar pop art egyik legfontosabb művét.
Házibulik, világmegváltó beszélgetések, felolvasóestek: a prágai tavasz leverését követő letargia sem tudta végképp legyűrni 1968 után a fiatal magyar ellenzékiek életigenlését. A Szépirodalmi Könyvkiadó egykori szerkesztője, Kőszeg Ferenc nagypolgári otthonában a belvárosi helyzet akkor fokozódott igazán, amikor a cselédszoba új bérlőjeként megjelent Kenedi János író és Bence György filozófus. Felhívták magukhoz Kemény György grafikusművészt is, aki színpompás képeket álmodott a dolgozó falára. Hogy konkrétan kik, milyen alakok kerüljenek megörökítésre, az a szombat esti összejöveteleken dőlt el: „a zűr 1970-ik és 1971-ik esztendejében” kalákában festették fel a száraz vakolatra nemcsak önmagukat, hanem Marx „nagypapát” is bombagyújtózsinórral, Trockijt, Lukács Györgyöt, Buster Keatont, vagy Monica Vittit. Felkerülhetett a seccóra a polgárjogi harcos, Angela Davis is, aki a leggyorsabb kiábrándulást okozta nekik, de nem csak azért, mert Brezsnyevvel és Castróval haverkodott. (Igaz, inkább az egzotikus szexszimbólumot látták benne.) Irodalmi érzékenységet feltételez, hogy megörökítették Szolzsenyicint, aki feltehetően kikérte volna magának, hogy Marxszal egy légtérbe került. Szolzsenyicintől akkor még csak az Ivan Gyenyiszovics egy napját ismerhették − A Gulag-szigetvilág című regénye, amiért kiutasították a Szovjetunióból, 1973-ban jelent meg −, meg az irodalmi Nobel-díjának történetét. A végeredmény: az erotikus ábrázolásokkal is jócskán kipingált szoba ma a magyar pop art egyik legfontosabb művét rejti, amelynek hangulata Heinz Edelmann Sárga tengeralattjáróját idézi, hirdetve: az ember belső szabadságát egy diktatúra sem veheti el. A mű avatóján kétszáz fős vendégsereg és a rendőrség is megjelent. Most pénteken is tömeg gyűlt össze Kőszeg Ferenc lakásán – oszlatás nélkül – annak alkalmából, hogy a Fuga építészeti központban irodalmi délutánnak beillő konferencián ünnepelték meg: a képzőművészeti egyetem oktatói és diákjai – Kieselbach Tamás támogatásával – restaurálták az időközben műemléki védettséget kapott, megkopott alkotást. A végeredménynek bárki utána járhat szerdánként 12 és 16 óra között.

Infó

Cím: Ferenciek tere 11., 2. emelet, bejárat a Haris köz 3-ból. A belépés díjtalan.