Nem segít az áfacsökkentés sem, drágul szinte minden élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.09.24. 08:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Akár tíz százaléknál is nagyobb mértékben emelkednek év végéig az élelmiszerárak a takarmány, az energiaárak, a bérek növekedése miatt. Több termék esetében az öt százalékos áfa csak a még erőteljesebb drágulást ellensúlyozza.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a fogyasztóknak, ha sertés-, illetve baromfihúst, kenyeret, tejet, vagy tejterméket akarnak vásárolni. Bár termékenként is eltérő mértékben, de átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek az év végéig a legfontosabb élelmiszerek árai. A sertéscomb például kilónként 120-130, a csirke mellfilé 150-160 míg a kenyér minőségtől, fajtától függően 25-80 forinttal kerülhet többe. Az UHT és az ESL tej csak azért nem drágul, mert évekig tartó huzavona után a kormány végül beadta a derekát, és engedett a szakmai és érdekvédelmi szervezetek kérésének és 2019. januárjától az 5 százalékos áfa körbe kerülnek. Az élelmiszerláncok 8-10 százalékos tejárcsökkentéssel számolnak, de nagy kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg. Azt ma még nehéz megmondani, mikor jut a tej a sertéshús sorsára, vagyis milyen gyorsan tűnik el a kedvezményes áfa hatása a fogyasztói árakból. A sertéscombnál maradva, jelenleg átlagosan 1210 forint kilója, ami a 2015-től érvényes 5 százalékos áfakör bevezetése óta eltelt 2,5 év alatt 16 százalékos drágulást jelent.
Az áremeléseknek egyszerre vannak hazai és nemzetközi okai. Több mint 10 százalékkal kevesebb búza termett az idén, a tavalyi 5,2 millió tonna helyett 4 825 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánybúza aratáskori induló ára 2017-ben tonnánként 43–44 ezer forint volt, 2018. nyarán ez már eleve 47-48 ezerről indult, de már inkább az 50 ezerhez közelít. A kukorica tonnánkénti ára egy évvel ezelőtt átlagosan 40 ezer forint körül volt, míg idén már 44 ezerért kínálják. Az időjárás nemcsak Magyarországon, de Európa és a világ több, nagy gabonatermelő országában sem kedvezett a jó termésnek. Oroszországban és Ukrajnában 25-30 százalékkal kisebb volt a termés a tavalyihoz képest. 
A sertéshús termelői árában a takarmány aránya eléri a 70, de a baromfi esetében is 60-65 százalékot, ami meghatározza az átadási árakat. A sertéstartók az árak csökkenésére számítottak ugyan az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt, de végül ez nem következett be, mert a Romániában fertőzés miatt levágott mintegy 100 ezer jószág hiányt teremtett az export piacokon. Ha a járvány nem terjed tovább, akkor az Európában felhalmozódó készletek mérsékelhetnék a drágulás ütemét. Ellenkező esetben a folyamat felgyorsulhat. A nyerstej árát a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékét 5-7 százalékkal emelte, mert az átlagos 0,5 százalékos profit nem elegendő sem a fejlesztésekre, sem a termelői tej átvételi árának emelésére. Márpedig a tejágazatban is növekedtek a költségek, a 38-40 százalékkal nőttek az  energia, a 8-10 százalékkal pedig az üzemanyagárak, míg a bérekre két év alatt átlagosan egyharmaddal többet fordítottak a cégek. A fejlesztésekhez pedig megfelelő profitra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Legalább ilyen fontos, hogy a termelők se veszteséggel állítsák elő a nyers tejet, hiszen jelenleg a hazai átlagos felvásárlási ár 91,4 forint, miközben az önköltség ennél magasabb, vagyis a tejgazdaságok veszteséggel működnek. A feldolgozóknak emelniük kell a felvásárlási árakat, hiszen létérdekük a termelők talpon maradása. Novembertől a feldolgozóipar további, igaz, a szeptemberinél kisebb mértékű áremelésre készül. A feldolgozóipar óriási munkaerőhiánnyal küzd mert magasabb bérek miatt elmennek a dolgozók, ezért a tejágazatban jövőre is emelni kell a betanított munkások bruttó 180-200 ezer, valamint a szakmunkások a 300-350 ezer forintos fizetését. Emellett erősíteni kell az automatizálást. A baromfihús is drágább lesz a takarmányárak és a kínálati piac szűkülése miatt. Az olcsó dél-amerikai, főleg brazíliai csirkeimport ugyanis elsősorban a szalmonella fertőzés miatt alaposan visszaesik 2018-ban. A tavalyi 500 ezer tonna, jellemzően mellfilé helyett, legföljebb 250-300 ezer tonna érkezik. A hazai baromfiforgalom nagyjából 50 százaléka a csirke, s élősúlyban számolva ez évi 300-330 ezer tonnát tesz ki. Termékféleségenként eltérő mértékben, de átlagosan a baromfihús is 10-15 százalékkal drágul idén. A baromfihús ára európai szinten is emelkedik az említett okok miatt. A hazai 5 százalékos áfának köszönhetően kisebb mértékű a drágulás, mint azokban az országokban, ahol a baromfihús áfája magasabb. Az árakat nemcsak a költségek növekedése mozdíthatja feljebb, hanem az is, hogy idén ősszel is lesz-e madárinfluenza járvány, és sajnos rossz előjel, hogy Oroszországban egy új vírustörzs jelent meg – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BAT) elnöke, igazgatója. A szakember szerint ha a dél-amerikai országok és az unió között létre is jön a baromfi hús importjáról szóló megállapodás, az egyelőre csak elméleti lehetőség lesz, hiszen többnyire egyikük sem teljesíti az uniós állategészségügyi előírásokat. Így az olcsó dél-amerikai baromfi egyelőre nem nyomja le az európai árakat.

Tárgyalnak az árakról

Az áremeléseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny, illetve a hazai vásárlók árérzékenysége. Kétségtelen, hogy egyes élelmiszerek esetében megindult egy drágulási folyamat, de a termékpálya minden szereplőjének nemcsak az az érdeke, hogy talpon tudjon maradni, hanem az is, hogy a fogyasztók ne vásároljanak kevesebbet, mert a legalapvetőbb élelmiszereken kívül sok terméknél az áremelkedés forgalom csökkenéssel jár – említette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelők, feldolgozók, kereskedők ártárgyalásain dől el, mi az az ár, amit a vásárló még elfogad. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árak között is van különbség ugyanazon termék esetében is.   

Szerző

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23. 13:27
Fotó: Shutterstock
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
Szerző

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23. 11:29
FOTÓ: Vajda József
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.

A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
Szerző