Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24. 10:00

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző

Nem segít az áfacsökkentés sem, drágul szinte minden élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.09.24. 08:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Akár tíz százaléknál is nagyobb mértékben emelkednek év végéig az élelmiszerárak a takarmány, az energiaárak, a bérek növekedése miatt. Több termék esetében az öt százalékos áfa csak a még erőteljesebb drágulást ellensúlyozza.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a fogyasztóknak, ha sertés-, illetve baromfihúst, kenyeret, tejet, vagy tejterméket akarnak vásárolni. Bár termékenként is eltérő mértékben, de átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek az év végéig a legfontosabb élelmiszerek árai. A sertéscomb például kilónként 120-130, a csirke mellfilé 150-160 míg a kenyér minőségtől, fajtától függően 25-80 forinttal kerülhet többe. Az UHT és az ESL tej csak azért nem drágul, mert évekig tartó huzavona után a kormány végül beadta a derekát, és engedett a szakmai és érdekvédelmi szervezetek kérésének és 2019. januárjától az 5 százalékos áfa körbe kerülnek. Az élelmiszerláncok 8-10 százalékos tejárcsökkentéssel számolnak, de nagy kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg. Azt ma még nehéz megmondani, mikor jut a tej a sertéshús sorsára, vagyis milyen gyorsan tűnik el a kedvezményes áfa hatása a fogyasztói árakból. A sertéscombnál maradva, jelenleg átlagosan 1210 forint kilója, ami a 2015-től érvényes 5 százalékos áfakör bevezetése óta eltelt 2,5 év alatt 16 százalékos drágulást jelent.
Az áremeléseknek egyszerre vannak hazai és nemzetközi okai. Több mint 10 százalékkal kevesebb búza termett az idén, a tavalyi 5,2 millió tonna helyett 4 825 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánybúza aratáskori induló ára 2017-ben tonnánként 43–44 ezer forint volt, 2018. nyarán ez már eleve 47-48 ezerről indult, de már inkább az 50 ezerhez közelít. A kukorica tonnánkénti ára egy évvel ezelőtt átlagosan 40 ezer forint körül volt, míg idén már 44 ezerért kínálják. Az időjárás nemcsak Magyarországon, de Európa és a világ több, nagy gabonatermelő országában sem kedvezett a jó termésnek. Oroszországban és Ukrajnában 25-30 százalékkal kisebb volt a termés a tavalyihoz képest. 
A sertéshús termelői árában a takarmány aránya eléri a 70, de a baromfi esetében is 60-65 százalékot, ami meghatározza az átadási árakat. A sertéstartók az árak csökkenésére számítottak ugyan az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt, de végül ez nem következett be, mert a Romániában fertőzés miatt levágott mintegy 100 ezer jószág hiányt teremtett az export piacokon. Ha a járvány nem terjed tovább, akkor az Európában felhalmozódó készletek mérsékelhetnék a drágulás ütemét. Ellenkező esetben a folyamat felgyorsulhat. A nyerstej árát a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékét 5-7 százalékkal emelte, mert az átlagos 0,5 százalékos profit nem elegendő sem a fejlesztésekre, sem a termelői tej átvételi árának emelésére. Márpedig a tejágazatban is növekedtek a költségek, a 38-40 százalékkal nőttek az  energia, a 8-10 százalékkal pedig az üzemanyagárak, míg a bérekre két év alatt átlagosan egyharmaddal többet fordítottak a cégek. A fejlesztésekhez pedig megfelelő profitra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Legalább ilyen fontos, hogy a termelők se veszteséggel állítsák elő a nyers tejet, hiszen jelenleg a hazai átlagos felvásárlási ár 91,4 forint, miközben az önköltség ennél magasabb, vagyis a tejgazdaságok veszteséggel működnek. A feldolgozóknak emelniük kell a felvásárlási árakat, hiszen létérdekük a termelők talpon maradása. Novembertől a feldolgozóipar további, igaz, a szeptemberinél kisebb mértékű áremelésre készül. A feldolgozóipar óriási munkaerőhiánnyal küzd mert magasabb bérek miatt elmennek a dolgozók, ezért a tejágazatban jövőre is emelni kell a betanított munkások bruttó 180-200 ezer, valamint a szakmunkások a 300-350 ezer forintos fizetését. Emellett erősíteni kell az automatizálást. A baromfihús is drágább lesz a takarmányárak és a kínálati piac szűkülése miatt. Az olcsó dél-amerikai, főleg brazíliai csirkeimport ugyanis elsősorban a szalmonella fertőzés miatt alaposan visszaesik 2018-ban. A tavalyi 500 ezer tonna, jellemzően mellfilé helyett, legföljebb 250-300 ezer tonna érkezik. A hazai baromfiforgalom nagyjából 50 százaléka a csirke, s élősúlyban számolva ez évi 300-330 ezer tonnát tesz ki. Termékféleségenként eltérő mértékben, de átlagosan a baromfihús is 10-15 százalékkal drágul idén. A baromfihús ára európai szinten is emelkedik az említett okok miatt. A hazai 5 százalékos áfának köszönhetően kisebb mértékű a drágulás, mint azokban az országokban, ahol a baromfihús áfája magasabb. Az árakat nemcsak a költségek növekedése mozdíthatja feljebb, hanem az is, hogy idén ősszel is lesz-e madárinfluenza járvány, és sajnos rossz előjel, hogy Oroszországban egy új vírustörzs jelent meg – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BAT) elnöke, igazgatója. A szakember szerint ha a dél-amerikai országok és az unió között létre is jön a baromfi hús importjáról szóló megállapodás, az egyelőre csak elméleti lehetőség lesz, hiszen többnyire egyikük sem teljesíti az uniós állategészségügyi előírásokat. Így az olcsó dél-amerikai baromfi egyelőre nem nyomja le az európai árakat.

Tárgyalnak az árakról

Az áremeléseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny, illetve a hazai vásárlók árérzékenysége. Kétségtelen, hogy egyes élelmiszerek esetében megindult egy drágulási folyamat, de a termékpálya minden szereplőjének nemcsak az az érdeke, hogy talpon tudjon maradni, hanem az is, hogy a fogyasztók ne vásároljanak kevesebbet, mert a legalapvetőbb élelmiszereken kívül sok terméknél az áremelkedés forgalom csökkenéssel jár – említette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelők, feldolgozók, kereskedők ártárgyalásain dől el, mi az az ár, amit a vásárló még elfogad. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árak között is van különbség ugyanazon termék esetében is.   

Szerző