„Kér egy szelet tortát esetleg? Sajnálom, cseresznye nincs!” poénkodott Donald Tusk az Instagramon Theresa May kormányfő rovására. A briteknek nem jött be a tréfa, mintegy Orbán Viktort parafrazálva azt üzenték, „több tiszteletet a briteknek”.
Az Európai Tanács elnöke vélhetően nem megsérteni akart senkit, legkevésbé a brit nemzetet, egyszerűen azt kívánta jelezni, hogy az Európai Unióból való kilépés során nem lehet „cseresznyézni” a feltételek között, Londonnak és a Brexit támogatóinak tudomásul kell venniük, hogy úgy nem lehet kilépni, hogy az EU minden előnyét megtartják,kötelezettségek nélkül.
Az sem különösebben meglepő, hogy sértegetésig fajult a dolog London és Brüsszel között. A brit kilépésig hátralévő idő vészesen fogy, a megoldások pedig nem körvonalazódnak, a Brexit-tárgyalások lassan tragikomikussá válnak.Brüsszel pozíciói jobbak, noha az EU számára is mérhetetlen veszteség a britek távozása. Theresa May és kabinetjének helyzete viszont egyáltalán nem irigylésre méltó. A brit miniszterelnöknek úgy kell tisztességgel és minél kevesebb veszteséggel levezényelni a folyamatot, hogy ő maga a toryk Brexit-ellenes szárnyához tartozott. Kormányfőként azonban tiszteletben tartja a népakarat kötelező erejét, s noha a megváltozott hangulatban egyszerűbbnek tűnne egy újabb népszavazást kiírni, és elfeledni a sehová sem vezető kilépési tárgyalásokat, nem kockáztathatja a demokratikus jogállam csorbulását, egy referendum felülírását. S miközben megpróbálja kicsikarni a lehetetlent az EU-ból, úrrá kell lennie a saját pártján belüli keményvonalasok Tuskénál sokkal durvább támadásain, s valahogy megőriznie a királyság egységét, amely a Brexittel netalán visszaálló ír-északír határral komoly léket kaphat.
May feladata megoldhatatlan. Tisztes helytállási törekvése becsülendő, de talán kevesebb merevséggel egy járható visszaút is körvonalazódna.