Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
Frissítve: 2018.09.25 09:30

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.


Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31