Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30

Felmerült egy ötlet, ami Orbánnak is tetszett, de nem lesz belőle semmi

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:16

Fotó: AFP/ PIROSCHKA VAN DE WOUW
Nem születtek egetrengető megállapodások, elmaradtak a meglepetések az Európai Unió tagállamainak csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tanácskozás második napján ismét a migrációnak szentelték a legtöbb időt az uniós vezetők. Lapunknak nyilatkozó EU-források szerint a korábbi eszmecserék hangulatához képest viszonylag kellemes légkörben zajlott a vita. Az ülésen elnöklő Donald Tusk méltatta az illegális migráció megakadályozása érdekében hozott döntéseket. Ezek közé tartoznak az embercsempészet feltartóztatását célzó lépések, például a Migráncsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tervezett létrehozása az Europol keretén belül. Tovább kell erősíteni a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést — szögezték le az állam- és kormányfők, külön kiemelve, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon tapasztalható migránshullám megfékezése érdekében szoros kooperációra van szükség Marokkóval. A közös menekültügyi politika reformjáról szóló hosszú eszmecserén a jól ismert nézetek hangzottak el. A legérzékenyebb kérdésnek számító Dublini Rendelet átalakításáról ezúttal sem sikerült összehangolni az álláspontokat. (Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérelmeket az érkezés országában kell elbírálni.) Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke a kötelező betelepítés helyett, a „kötelező szolidaritás” elvének bevezetése mellett kardoskodott. Az elképzelés szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, pénzügyi vagy adminisztratív segítségnyújtással fejeznék ki együttérzésüket a menekülthullám által leginkább sújtott partnerországokkal. Hírek szerint Orbán Viktor „az eddigi legjobb elképzelésnek” nevezte az ötletet. Forrásaink szerint azonban a német kancellár, a francia elnök, az olasz és a svéd kormányfő nem támogatták az elképzelést. Egy hozzászóló szerint a kötelező szolidaritással a tagállamok azt fogják elérni, hogy „mindenki fizetni fog, és senki sem befogadni”. A osztrák kezdeményezés végül elvérzett a vitában, az ülésről kiadott záróközlemény mindössze annyit jegyez meg, hogy tovább kell folytatni a munkát az európai menekültügyi reform mihamarabbi lezárása érdekében. Emmanuel Macron francia elnök sürgette a megállapodást, amit szerinte a jövő májusi EP-választásokig tető alá kéne hozni. Megvitatták a résztvevők a közös európai parti- és határőrség felduzzasztására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is, amelyet a magyar kormány vehemensen ellenez. Végül arra jutottak, hogy a jogszabály-alkotóknak figyelemmel kell lenniük „a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartására” és az erőforrások hatékony felhasználására. A dublini reformról és a menekültpolitika egyéb jogszabályi változtatásairól két és fél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcson elhangzott beszédében immár sokadszorra szorgalmazta, hogy a kormányok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel állapodjanak meg a jogszabályról. A tagállamok mindeddig ellenálltak a javaslatnak. A csúcstalálkozón a vezetők elhatározták, hogy növelik elrettentő erejüket a hibrid, kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben Sürgették azt is, hogy az EU vezessen be büntető intézkedéseket a kíbertámadások elkövetőivel szemben.   

Halasztott Brexit

A szerda esti Brexit-tárgyalások nem hoztak áttörést, az állam- és kormányfők további megbeszéléseket szorgalmaztak, hogy legalább az év végére megszülessen a megállapodás az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, és a kapcsolatok jövőjéről. A brit álláspontot ismertető Theresa May késznek mutatkozott arra, hogy kormánya megfontolja a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását legalább 2021 végéig. Erre azért lenne szükség, hogy legyen idő kitárgyalni az EU-tag Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határ átjárhatóságát biztosító megoldást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot záró sajtótájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott, és azt mondta, hogy meglesz a megállapodás. 

2018.10.18 20:16

Putyin az atomháborúról: mi mártírok leszünk, az ellenségeink megdöglenek

Publikálás dátuma
2018.10.18 17:49

Fotó: AFP/ Aleksey Nikolskyi
A mennybe kerülünk, a támadóinknak pedig a bűnbánatra sem lesz ideje – üzent az orosz elnök a lehetséges agresszoroknak a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén. Vlagyimir Putyin azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: nem ők lőnének először.
Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén. „Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa  lenne.  De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a tervek között) nincs preventív csapás" - idézi az orosz elnök szavait az MTI.

Mennyekbe repít az atomcsapás

„Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni.”
„És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” - tette hozzá.

A Krím elcsatolása? Az az igazi demokrácia!

Putyin arról is beszélt, hogy zsákutcába vezet minden olyan kísérlet, ami elvitatná Oroszországtól a 2014-ben magához csatolt Krím félsziget hovatartozását.  „A Krím a mienk. Hogy miért a mienk? Nem azért mert jöttük és elragadtuk. A Krímben az emberek elmentek a népszavazásra és arra szavaztak, hogy függetlenné akarnak válni, következő lépésként pedig az Oroszországi Föderáció részévé” - mondta Putyin, hozzátéve, hogy szerinte „ez az igazi demokrácia” - és nem az, ahogy Koszovót leválasztották Szerbiáról, referendumot sem tartva a kérdésről
A szíriai orosz beavatkozás kapcsán az orosz elnök hangoztatta, nem Oroszországnak kell rávennie Iránt arra, hogy kivonja csapatait Szíriából; erről a kérdésről Damaszkusznak és Teheránnak kell megállapodnia és az Irán távozását követelő kormányoknak garanciákat kellene adniuk arra vonatkozólag, hogy nem fognak beavatkozni Szíria belügyeibe. Az orosz szerepvállalást – vagyis az Aszad elnök oldalán végrehajtott bombázásokat –viszont eredményesnek tartja, mivel így sikerült megelőzni a szír állam széthullását, valamint azt, hogy területéről Oroszországba és a vele vízummentes viszonyban lévő országokba terroristák szivárogjanak be.
2018.10.18 17:49
Frissítve: 2018.10.18 17:57