Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30

Brexit: hát bizony, Theresa May megfeneklett

Publikálás dátuma
2018.12.11 21:05

Fotó: AFP/ John Macdougall
London 107 nappal az Európai Uniótól való kilépés előtt a brit miniszterelnök terve ismét holtponton van. A brit kormányfő uniós kancelláriákon kereste tegnap a segítséget, otthon egyre jobban inog a széke.
A brit belpolitikai élet egyik legviharosabb napja után Theresa May európai villámlátogatásokon próbálja meg a lehetetlent, garanciákat kapni az Uniótól, hogy az ír “backspot” soha nem fog életbe lépni. Elsőként délelőtt  Hágában  Mark Rutte miniszterelnökkel, kora délután már Berlinben Angela Merkel német kancellárral egyeztetett, majd a brüsszeli vezető politikusokkal tárgyalt. Mint az a brit kormányfő számára hétfő délre egyértelművé vált, elképzelhetetlen volt, hogy kedden át tudja vinni a parlamenten a Brexit-törvényt. Hiába keltették a whipek, a parlamenti frakciófegyelem őrei azt a benyomást, hogy a képviselők fenntartásaikat félretéve készek azt jóváhagyni, sem a torykra, a velük szövetségben lévő északír Demokratikus Unionista Pártra sem lehetett számítani. Kedden nagyon kevesen számítottak a szigetországban arra, hogy May asszony képes a parlamenti ellenállást legyőző biztosítékokkal visszatérni Európából a backspot korlátolt időtartamával kapcsolatban. Az elmaradt “érdemi” szavazásra ebben a naptári évben már aligha kerülhet sor. Az idővel is harcban álló kormányfő ígérete szerint legkésőbb január 21-én voksolhatnak a képviselők az Egyesült Királyság jövőjét meghatározó dokumentumról. Különösen élesen ítélte el a késlekedést John Bercow házelnök, aki “rendkívül udvariatlan lépésnek” nevezte a szavazás kései elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy a három teljes napot igénybe vett vita során 164 képviselő fejtette ki a véleményét. A modern brit történelemben nem találni példát arra, hogy kormányfő meghátrált volna egy nemzetközi súlyú szerződés elfogadásáról szóló előterjesztés megszavazásától. Hiába tartják a képviselők a parlamenti paletta mindkét oldalán bámulatosnak a 62 éves Theresa May elszántságát és fáradhatatlanságát, bármely pillanatban valósággá válhat az ellene fontolgatott bizalmatlansági összeesküvés. A tory vezetőválasztásért felelős 1922-es Bizottsághoz újabb, immár a 26. tiltakozó levél érkezett be, - igaz, korábban már 30-ról is beszéltek. Új fejlemény viszont, hogy ötven alsó- és felsőházi, illetve európai parlamenti munkáspárti képviselő közös üzenetben szólította fel a Labour vezetését, hogy még a héten nyújtson be bizalmatlansági indítványt a kormányfő ellen. Ha ez az akció meg is valósul, minden valószínűség szerint kudarcra lesz ítélve, hiszen a konzervatív képviselők nem fogják kitenni magukat annak, hogy Jeremy Corbyn költözzék be a Downing Street 10.-be. A beadvány szervezője, Chuka Umanna, a munkáspárti vezetői cím egyik fiatal várományosa egyben a maradókat képviselő Open Britain mozgalom nevében kör-e-mailben fordult a szervezet szimpatizánsaihoz, emlékeztetve őket arra, hogy miután késik a brüsszeli megállapodásról szóló szavazás, nincs az asztalon olyan Brexit-“deal”, amely be tudná tartani a 2016-os népszavazás előtt tett ígéreteket, az Európai Bíróság pedig megerősítette a szigetország egyoldalú jogát a kilépési folyamat felfüggesztésére, “egyre elkerülhetetlenebbnek látszik egy újabb népszavazás, mint az egyetlen kiút a zsákutcából”. A szerdai kormányülésen miniszterek egy no-deal forgatókönyvvel is foglalkoznak majd. Kedden szavazás híján is ülést tartott a parlament alsóháza. Erre vonatkozó kérdésre válaszolva az ellenzék vezére kijelentette, hogy a “megfelelő időben” megteszi a “megfelelő lépéseket”, azaz akcióba lép a kormány elmozdítására, parlamenti választás kiírására. Corbyn “nagyon aggasztónak” nevezte, hogy a BuzzFeed hírportál szerint az Európai Unió tisztségviselői 24 órával korábban értesültek a Brexit-szavazás elhalasztásáról, mint a parlamenti képviselők. Mint emlékezetes, egy héttel ezelőtt az alsóház megszavazta, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amire a brit politika történetében régen nem volt példa. A semmibevétel újabb jele, hogy információk szerint azt a backstoppal kapcsolatos függeléket, melynek elfogadtatásán Theresa May kedden európai vezetőkkel fáradozott, hetekkel ezelőtt kidolgozták. Jeremy Corbyn kevéssé értékelhette a Sky Data közvélemény-kutatói által elvégzett friss felmérés eredményét, mely szerint a lakosság majdnem a fele szerint egy munkáspárti kormány még a konzervatívnál is “kaotikusabban” vezényelné le a Brexit folyamatát. 

Brüsszel nem enged, de segít

Az Európai Unió tagállamai nem fogják újratárgyalni az 585 oldalas, jogilag kötelező erővel bíró kilépési megállapodást az Egyesült Királyság kormányával. De hajlandók arra, hogy az északír-ír határ átjárhatóságát a Brexit után biztosító egyezségről egy tisztázó nyilatkozatot fogadjanak el, segítve a brit parlamenti ratifikációt — tette világossá Jean-Claude Juncker kedden az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke a késő esti órákban Brüsszelben találkozott Theresa May brit kormányfővel. A politikus megismételte, hogy a másfél éve alatt tető alá hozott megállapodás a lehető legjobb, amit el lehetett érni, és nincs mód a megnyitására. Donald Tusk, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a huszonhetek tárgyalni fognak a Brexitről. Nem csak arról lesz szó, hogyan könnyítsék meg a brit kormányfő dolgát, hanem arról is, hogy felgyorsítsák a felkészülést arra az esetre, ha az Egyesült Királyság végül megállapodás nélküli távozik az EU-ból. A politikus kedd délután találkozott Theresa May-jel, akivel hosszú és őszinte tárgyalást folytatott. “Egyértelmű, hogy a 27 ország segítene szeretne. A kérdés az, hogyan” — nyilatkozta a találkozó után.  Guy Verhofstadt, a Brexit európai parlamenti főtárgyalója szerint a kapcsolatok jövőjéről szóló nyilatkozatot, amely nem bír jogi erővel, nyugodtan ki lehet egészíteni a viszony szorosabbra fűzését célzó vállalásokkal, ha a brit kormányfő épp ezt szeretné.

Témák
Brexit
2018.12.11 21:05
Frissítve: 2018.12.11 21:09

Halálos áldozatai is vannak a strasbourgi lövöldözésnek - a magyar fültanú hallotta a lövéseket

Publikálás dátuma
2018.12.11 21:04

Fotó: AFP/ SEBASTIEN BOZON
Két ember életét vesztette és tizenegyen megsérültek, az érintett területet lezárták. Még nem fogták el a támadót.
Két ember meghalt és tizenegyen megsérültek egy lövöldözés során a franciaországi Strasbourgban. Az eset a Kléber térnél, a karácsonyi vásár közelében történt, a támadót még nem fogták el. Hét ember súlyos sérüléseket szenvedett – írja a BBC. Az érintett területet lezárták, a villamosokat leállították. Az Európai Parlament épületét is lezárták. Meg nem erősített információk négy halálos áldozatról szólnak. Állítólag a támadót egy katona megsebesítette, mielőtt elmenekült. A francia belügyminisztérium megerősítette, hogy „súlyos közbiztonsági incidens” történt a városban, és arra sürgette a lakókat, hogy maradjanak zárt térben. A terrorellenes ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.   A támadót azonosították, a férfi a rendőrség közlése szerint ismert a hatóságok előtt. A francia BFM TV értesülése szerint a 29 éves gyanúsítottat kedden egy rablás miatt kereste a rendőrség, és reggel házkutatást tartottak a lakásán, ahol gránátokat is találtak. Emmanuel Foulon, az Európai Parlament egyik sajtósa arról számolt be, hogy a város központjában pánik uralkodik, az utcákat pedig fegyveres rendőrök lepték el. Jávor Benedek EP-képviselő pár sarokra volt, amikor a lövéseket meghallotta, és utána azt látta, hogy futni kezdenek az emberek, de akkor még nem lehetett tudni, hogy mi történt. Az Indexnek kedd este azt mondta, behúzódott egy étterembe, és a rendőrség és a katonaság az egész környéket lezárta, szóval ki se tudna onnan jönni.
2018.12.11 21:04
Frissítve: 2018.12.12 00:02