Garancsi utaztatja Orbánt a luxus magánrepülőn

Publikálás dátuma
2018.09.24 15:03
Orbán Viktor és Garancsi István a felcsúti focistadionban, 2017.augusztus 24-án - illusztráció
Fotó: Molnár Ádám
Már a látszatra sem ad a kormányfő: sajtófőnöke erősítette meg, hogy az állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István biztosítja számára a 60 millió dolláros repülőgépet.
– Orbán Viktor a MOL-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a MOL-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül – közölte a Népszava érdeklődésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, miután az Átlátszó hétfői cikkéről kérdeztük. A portál arról írt: a kormányfő egy újonnan 60 millió dollárba kerülő business jettel utazott július 25-én Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre. Noha Havasi szerint az utazást nem közpénzből fizették, a repülést szervező futballcsapat-tulajdonosnak, Garancsi Istvánnak több cége is állami megrendelések sokaságát kapja, és maga a MOL-Vidi FC is adóforintok millióihoz jut. – Ha Orbán Viktor ingyenes juttatásként kapja a luxusutakat, akkor azok adóköteles jövedelemnek számítanak – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és hozzátette: – A köztisztviselők etikai kódexében benne van, hogy lekötelező mértékű ajándékot nem szabad elfogadni. – Egy magánrepülős luxus útnak, egy olyan miniszterelnök esetében, aki havi 750 ezres jövedelemnél kívül nem vall be semmit, eléggé lekötelező jellegű és hatású – vélte Ligeti Miklós. 
Garancsi István nem reagált arra a kérdésünkre, hogy a saját tulajdona-e a mintegy 17 milliárd forintba kerülő luxusgép. Arra sem adott választ: miként fordulhatott elő, hogy – miként azt az Átlátszó feltárta – az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőt Mészáros Lőrinc egyik lánya, Mészáros Beatrix is használta? Az Átlátszó szerint a gép tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég. Ugyanez a cég volt az üzembentartója annak a magánrepülőnek is, amellyel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet – emlékeztetett az oknyomozó portál. A cikkből kiderül, hogy a 17 milliárdos értékű luxusgép nem csak az utasai és fenntartója miatt érdekes, hanem azért is mert különös kapcsolat fűzi a Lady Mrd nevű luxusjachthoz, amelyen kormánybarát vállalkozó, állami cégvezető és kormánymegbízott bukkant fel a nyáron. Az Átlátszó összevetette egymással a két jármű elmúlt hónapokban megtett útjait, és kiderült, feltűnősen sok a találkozási pont. A hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint ezek a helyszínek általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. A portál által közölt képek szerint a luxusjachton ott volt – az Adrián szintén gyakorta hajózó – Mészáros Lőrinccel rendszeresen üzletelő Szijj László üzletember, Kovács Ernő kormánymegbízott, valamint Homolya Róbert MÁV-vezető. Homolya korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára volt, míg Szíjj László cége, a Duna Aszfalt rendszeres nyertese a tárca alá tartozó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. által kiírt, útépítéses közbeszerzéseknek. A Duna Aszfalt Tiszakécskére van bejelentve, a hajón pedig ott volt a város korábbi polgármestere, a ma már kormánymegbízott Kovács Ernő is. A közbeszerzési adatbázisok szerint csak a nyáron készült „hajós” fotó óta eltelt egy hónap alatt három olyan, nagy útépítéshez kötődő közbeszerzési szerződésmódosítás történt, ahol a Duna Aszfalt – egyedül vagy konzorciumban – a beszállító, míg a NIF pedig a megrendelő. A három útépítési szerződés összértéke 184 milliárd forint. Homolya Róbert neve korábban közbeszerzési szabálytalanság kapcsán is felmerült. Mint azt februárban a 24.hu megtudta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) úgy találta: Homolya úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy közben több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Azaz: Homolya a fejlesztés során egyszerre volt előkészítő és kivitelező is. A hírportál akkori értesülése szerint a súlyos szabálytalanság miatt 3,3 milliárd forintot kérhet vissza az EU Magyarországtól. Homolya Róbert, jelenlegi MÁV-vezért lapunk megkereste, de nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen célból utazott a luxusjachton, és ki fizette a kirándulást.
Frissítve: 2018.09.24 20:02

Röpködnek a százmilliók, miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBK konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25 06:15

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.