Önkormányzati einstand - Az apróért is lehajol az állam

Publikálás dátuma
2018.09.25 06:00
Továbbfejlesztették volna Ricsén a közmunkában épített idősek otthonát, de az erre kapott pénz veszélybe került
Fotó: Népszava/ Vajda József
A legkisebb településeket sem kíméli az apparátus, ha büdzsé kozmetikázása a cél: kincstári számlán landolnak az önkormányzati konzorciumi pénzek is.
Nem járt jól az az önkormányzat, amelyik konzorciumban indult más településekkel karöltve uniós támogatásokért, s gesztorszerepet vállalt az együttműködésben. Van ugyanis olyan település, amelyik épp emiatt került abba a helyzetbe, hogy az államkincstárhoz kell utalnia az ötvenmillió forint feletti támogatási összeget, amihez innentől kezdve kezdve a korábbinál jóval nehézkesebben juthat hozzá. A Népszava írt elsőként arról, hogy az állam szeptember 30-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) irányítja a választások előtt „kiszórt” uniós támogatásokat, ha azok összege meghaladja az ötvenmillió forintot. Az intézkedés sokak szerint a költségvetési hiány kozmetikázást szolgálja. A Pénzügyminisztérium azonban azzal érvelt, hogy az állam felügyelete mellett a pénzeket így biztosan az adott fejlesztési célra költik, ráadásul az uniós források továbbra is az önkormányzatokéi, csupán a számla vezetője változik.
Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén és Ricse: hátrányos helyzetű települések Észak-Magyarországon, közel az ukrán és szlovák határhoz. A fiatal, tetterős korosztály tagjainak zöme külföldön vagy az ország nyugati felében dolgozik, a lakosság elöregedett, a romák aránya magas. A jobb munkalehetőséggel kecsegtető cégek messzire kerülik ezt a peremvidéket, így jellemzően marad a közmunka, a képzettebbeknek pedig az egyes fejlesztési projektek alkalmi, három évre szóló megbízásai. Uniós támogatások híján még a vegetálás is nehezen menne ezen a környéken, az EU-tól érkező pályázati pénzek itt nem a jólétet, hanem a túlélést jelentik. A négy hátrányos helyzetű bodrogközi kistelepülés közösen 27 millió forintot nyert el egy vidékfejlesztési programban, humán erőforrással kapcsolatos feladatokra. Ebből az egyik helyen az óvodába vennének különféle taneszközöket, a másik faluban négy órában foglalkoztatnának egy asszonyt a gyerekek mellett, s közösen szerveztek volna továbbképzést, pedagógiai szakmai programokat. Mivel a négy falu közös önkormányzati hivatalban működik, ricsei központtal, ez utóbbi kötötte meg a támogatási szerződést, mind a négy falu nevében. Csakhogy emiatt Ricse átlépte a „bűvös” ötvenmilliós határt, mert saját pályázati projektjük is fut, hasonló, 27 milliós összeggel: ebből a közmunkában felépített idősek otthonát szerelik majd fel napkollektorokkal és hőszivattyúval. Az állami „kasza” azonban nem mérlegelte, hogy az egyik uniós összeg csak rájuk vonatkozik, a másikból, a közösből viszont mindössze 13 millió esne rájuk, így bőven alatta maradnának az ötvenmillió forintnak, nekik is a MÁK-hoz kell vinniük a számlájukat. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk: miért sújtják a közös hivatalokat és a gesztortelepüléseket is az intézkedéssel, hány önkormányzatot érint az 50 milliós limit, s várhatóan mennyi pénz kerül így szeptember végéig a MÁK számlájára? Lapzártánkig nem kaptunk választ.
2018.09.25 06:00
Frissítve: 2018.09.25 06:00

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Eurostat: a magyarok egynegyedét fenyegeti a szegénység

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fiatalkorúak közel harmada tapasztalhatja meg a nélkülözést, a helyzet pedig így is jobb, mint öt éve volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten: ez a nők 26,1 százalékát, a férfiak 25 százalékát, a 18 évnél fiatalabbak 31,6 százalékát és a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékát érintette – összegzi a kimutatás eredményeit a Világgazdaság.
Mint a portál írja, az Eurostat infografikája alapján a hazai alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
az Eurostat ezeket szempontokat vette figyelembe statisztikája elkészítésekor:
  • társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
  • milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben,
  • milyen munkaintenzitású háztartásban él.
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába. Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel. Végül, a hazai munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat – írja a lap.
2018.10.18 21:47