Csak pár hónapra elég a lakossági tartalék

Publikálás dátuma
2018.09.25. 10:00

Fotó: Shutterstock
Bár a többség úgy gondolja, az állami nyugdíj édeskevés lesz a megélhetéshez, a nyugdíjcélra takarékoskodók aránya jelentősen visszaesett.
Meglehetősen ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. A többség eközben meglehetősen keveset tesz egészségügyi állapota megőrzéséért, mégis úgy gondolja, nyugdíjas korában az átlagnál jobb egészségnek örvend majd. A nyugdíjas éveket illetően kevéssé találkoznak az elképzelések a realitásokkal – summázta a 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeit Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője. Mint mondta: a korábbi évekhez képest - saját bevallása szerint - többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. Az átlag mögé nézve az is kiderül: a válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból. Jellemző adat, hogy a megtakarítással rendelkezők körében a konkrét cél nélküli biztonsági tartalékot gyűjtögetők aránya már 54 százalékra rúg (két éve még 42 százalék volt), miközben nyugdíjcélra egyre kevesebben (29 százalék a két évvel ezelőtti 39 százalék helyett) tesznek félre. A háttérben feltehetőleg az alacsony kamatok állnak. Mint arról nemrég beszámoltunk: a lakosság készpénzállománya és a lekötetlenül a lakossági folyószámlákon heverő megtakarítások összege rekordokat döntöget, így az alacsony kamatok miatt a lakosság összességében több mint 10 ezer milliárd forinttal nem kezd semmit. Az öngondoskodáshoz való ambivalens hozzáállást jól mutatja, hogy a felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is. Már csak azért is, mert a többség jelentős – legalább 40 százalékos – bevételcsökkenéssel számol nyugdíjas évei kapcsán. A túléléshez egyébként a válaszolók szerint legalább 102 ezer forintra lesz majd szükség havonta, 243 ezer forint kellene viszont a kényelmes nyugdíjas léthez. Minthogy a többség nem számít azonban ekkora összegre, úgy gondolja: nyugdíjas éveiben is dolgozni fog – a megkérdezettek csaknem 80 százaléka válaszolta ezt. Mondják mindezt úgy, hogy közben csaknem felük már a mostani nyugdíjkorhatárnál is korábban, 57 évesen nyugdíjba menne. Hogy a munkavállalással kapcsolatos elhatározásból mi marad meg nyugdíjas korra, az igencsak kérdéses egy másik, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének ismeretében is. Aszerint ugyanis – bármennyire is erőltetné a kormány - a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne már dolgozni semmilyen formában. Mindebben feltehetőleg a nyugdíjasok meglehetősen rossz egészségügyi állapota is szerepet játszik. A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Kiderült: nem sokat. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.    
Szerző

323,44 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.25. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen mozgott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő estéhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró a hétfő esti 323,53 forintról 323,44 forintra gyengült. A frank árfolyama 285,77 forintról 285,26 forintra süllyedt, a dolláré viszont 274,98 forintról 275,52 forintra emelkedett. Az euró gyengült a dollárral szemben, hétfő este 1,1759 dolláron, kedden kora reggel 1,1738 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár

323,53 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24. 19:52
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,53 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét órakor jegyzett 324,27 forintról. Az euró hétfőn 323,37 és 324,39 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,71 forintról 285,77 forintra, a dolláré pedig 276,08 forintról 274,98 forintra csökkent. 
Szerző