Meglehetősen ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. A többség eközben meglehetősen keveset tesz egészségügyi állapota megőrzéséért, mégis úgy gondolja, nyugdíjas korában az átlagnál jobb egészségnek örvend majd.
A nyugdíjas éveket illetően kevéssé találkoznak az elképzelések a realitásokkal – summázta a 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeit Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője. Mint mondta: a korábbi évekhez képest - saját bevallása szerint - többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. Az átlag mögé nézve az is kiderül: a válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.
Jellemző adat, hogy a megtakarítással rendelkezők körében a konkrét cél nélküli biztonsági tartalékot gyűjtögetők aránya már 54 százalékra rúg (két éve még 42 százalék volt), miközben nyugdíjcélra egyre kevesebben (29 százalék a két évvel ezelőtti 39 százalék helyett) tesznek félre. A háttérben feltehetőleg az alacsony kamatok állnak. Mint arról nemrég beszámoltunk: a lakosság készpénzállománya és a lekötetlenül a lakossági folyószámlákon heverő megtakarítások összege rekordokat döntöget, így az alacsony kamatok miatt a lakosság összességében több mint 10 ezer milliárd forinttal nem kezd semmit.
Az öngondoskodáshoz való ambivalens hozzáállást jól mutatja, hogy a felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is. Már csak azért is, mert a többség jelentős – legalább 40 százalékos – bevételcsökkenéssel számol nyugdíjas évei kapcsán. A túléléshez egyébként a válaszolók szerint legalább 102 ezer forintra lesz majd szükség havonta, 243 ezer forint kellene viszont a kényelmes nyugdíjas léthez. Minthogy a többség nem számít azonban ekkora összegre, úgy gondolja: nyugdíjas éveiben is dolgozni fog – a megkérdezettek csaknem 80 százaléka válaszolta ezt. Mondják mindezt úgy, hogy közben csaknem felük már a mostani nyugdíjkorhatárnál is korábban, 57 évesen nyugdíjba menne.
Hogy a munkavállalással kapcsolatos elhatározásból mi marad meg nyugdíjas korra, az igencsak kérdéses egy másik, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének ismeretében is. Aszerint ugyanis – bármennyire is erőltetné a kormány - a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne már dolgozni semmilyen formában. Mindebben feltehetőleg a nyugdíjasok meglehetősen rossz egészségügyi állapota is szerepet játszik. A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Kiderült: nem sokat. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.
