Válságmenedzser az osztrák szocdemek élén

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:30

Fotó: Facebook/pamela.rendi.wagner/
A pártelnökség is támogatásáról biztosította Pamela Rendi-Wagnert, a szociáldemokraták kinevezett elnökét. Nem lesz egyszerű dolga.
Nem éli legszebb napjait az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A politikai erőt sokkolta, hogy távozott az elnöki székből Christian Kern, aki az európai szociáldemokraták esetleges listavezetőjeként az Európai Bizottság élére pályázik. Azután azonban, hogy bejelentette távozását, kiderült, az SPÖ-nél rengeteg a feszültség. A párt tiroli tagszervezetét vezető Elisabeth Blanik azzal vádolta két párttársát, a menekültpolitika szigorítását támogató burgenlandi pártvezetőt, Hans Peter Doskozilt, valamint a stájerországi Michael Schickhofert, hogy a párt válságát saját imázsuk javítására kívánják felhasználni. Mint mondta, a Kern utódának jelölt Pamela Rendi-Wagner csak akkor lehet sikeres, ha „mindenki alárendeli magát a pártelnöknek”. Blanik már múlt héten élesen bírálta párttársait amiatt, mert már azelőtt megszellőztették a sajtónak Kern lemondását, hogy a hivatalos bejelentést megtette volna. „Egyeseket kivételes közlési kényszer jellemez” – hangoztatta a tiroli politikus. A befolyásos bécsi polgármester, a fővárosi SPÖ-tagszervezetet irányító Michael Ludwig támogatásáról biztosította a beiktatás előtt álló pártvezetőt, „Emiatt nem kell aggódnia” – hangoztatta. Ez azért komoly fegyvertény az 1971-ben született politikus számára, mert a bécsi tagszervezet különösen erős. Szintén egyhangú támogatásáról biztosította Rendi-Wagnert a burgenlandi SPÖ. Az egykori egészségügyi miniszter, és korábban orvosként praktizáló Rendi-Wagner nem egyszerű pácienst választott ki magának. A közvéleménykutatásokat illetően az SPÖ nem áll rosszul, a felmérések túlnyomó többsége szerint megelőzi a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpártot, de a tavaly októberi választás óta nem növelte támogatottságát, az ellenzékiség nyomán nem vált népszerűbbé az SPÖ a választók szemében. Félő, hogy a felszínre került belső feszültségek miatt visszaesik a szociáldemokraták támogatottsága, aminek az első jelei már érzékelhetőek: a Research Affairs múlt heti felmérése 24 százalékon látta, ami két hét alatt három százalékos visszaesésnek felel meg. Egy felmérésből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azért az látható, ha most lennének választások Ausztriában, a szociáldemokratáknak nem lenne esélyük a győzelemre, tíz százalékkal maradnának le az Osztrák Néppárt (ÖVP) mögött.
Christian Kern szerint utódának könnyebb dolga lesz, mint amilyen neki volt, mert Rendi-Wagnernek a párt válsága mellett nem kell a kormány krízisét menedzselnie. Mint a bécsi sajtó írta, az önbizalomhiánnyal nem küzdő Kern távozásában szerepet játszhatott az is, hogy láthatóan nem ízlett neki az ellenzéki szerep. Ennek az is oka lehet, hogy az SPÖ-nek mintha nem is lenne terve ilyen helyzetekre. A tavaly decemberi kormányalakítás előtt a párt mindössze kétszer volt ellenzékben, a hatvanas években, amikor a néppárti Josef Klaus Ende egyedül kormányozhatott, majd a 2000-es években, amikor a szintén néppárti Wolfgang Schüssel hét évig tölthette be a kancellári tisztséget az FPÖ, illetve a BZÖ támogatásával. A szociáldemokraták akkor is nehezen birkóztak meg az ellenzéki szerepkörrel – emlékeztet az ORF. Kern ugyanakkor úgy vélte, Rendi-Wagner nagyon is alkalmas erre a szerepkörre. Az SPÖ beiktatandó elnöke nem rendelkezik komoly politikai múlttal, de ez akár előnyére is válhat. Több éven át az egészségügyi minisztériumban dolgozott részlegvezetőként, Kern hívására 2017 tavaszán került a tárca élére. Csak ekkor lépett be a szociáldemokrata pártba. Másfél év múltán máris a balközép tömörülés élére került, vagyis igazi villámkarrier az övé. Peter Filzmaier politológus az ORF-nek elmondta, Rendi Wagnernek válságmenedzserként kell irányítania az SPÖ-t, amely igen megosztott a bevándorlás témakörében. Paradoxnak nevezte, hogy a pártnak szövetségi szinten támadó menekültpolitikát kell folytatnia az ÖVP-vel és az FPÖ-vel szemben. Csakhogy a helyzetet nehezíti, hogy az SPÖ több tartományban együtt kormányoz a kormány valamely pártjával. Rendi-Wagner várhatóan a városi, liberálisabb lakosság körében lesz népszerű. Az új pártvezető több évig élt Izraelben, a Tel-Aviv-i egyetemen oktatott.
2018.09.26 09:30
Frissítve: 2018.09.26 09:30

Skót dudaszó

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:00

Fotó: AFP/ DANIEL-LEAL OLIVAS
A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.
Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek. Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt. Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.
2018.10.20 19:00
Frissítve: 2018.10.20 19:00

Lengyelország hűen másolja Orbán receptjét

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:15
A Polgári Platform Rafal Trazowski EP-képviselőt indítja Varsóban
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyeri meg a vasárnapi önkormányzati választásokat Lengyelországban. A voksolás kétfordulós, 2500 polgármesteri és 45 ezernél is több önkormányzati képviselő mandátumáról dönt. Ahol második körre lesz szükség azt november 5-én rendezik meg. A PiS pozíciói ugyan némileg megrendültek, de annak ellenére őrzi vezető szerepét, hogy hónapok óta tüntetések sorozatával illetve egy uniós, a 7 cikkely szerinti eljárással kell szembenéznie. A szélsőjobb lengyel kormányzat a magyar mintát másolva próbálja megőrizni pozícióit – a kedvező nemzetközi gazdasági konjunktúrát kihasználva amolyan rezsicsökkentős szociális intézkedéseket vezetett be, a lengyel nemzeti öntudatra próbál hatni és a migrációval riogat. A gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése egyelőre kompenzálni tudja a nagyközönség szemében az antidemokratikus központosító törekvéseket. A két szimbolikus erejű nagyváros, Varsó és Krakkó „bevétele” azonban igencsak kérdéses a PiS számára, ezért a kampányfinisben olyan klipet kezdtek sugározni, amely szerint Donald Tusk liberálisai győzelmük esetén mindenféle erőszak forrásának tekinthető migránsokat készülnek betelepíteni Lengyelországba. A vasárnapi voksolás egyfajta főpróba a jövő évi EP- és lengyel parlamenti, valamint a 2020-as elnökválasztás előtt.  

Döntött az Európai Bíróság

Elrendelte az új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését az Európai Bíróság, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként felszólította Varsót a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére. Lengyelország ellen az igazságügyi reform miatt indított eljárást az Európai Bizottság, emiatt tiltakozik a lengyel lakosság tetemes része is. A Bizottság szeptember 24-én utalta a bíróság elé az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást és gyorsított eljárást illetve ideiglenes intézkedéseket kért arra hivatkozva, hogy a lengyel jogszabály sérti az uniós jogot. Mateusz Morawiecki kormányfő egyelőre nem foglalt állást, a PiS szóvivője azt írta Twitter-oldalán, Lengyelország az EU tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd. 

Szerző
2018.10.20 18:15
Frissítve: 2018.10.20 18:15