Válságmenedzser az osztrák szocdemek élén

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:30

Fotó: Facebook/pamela.rendi.wagner/
A pártelnökség is támogatásáról biztosította Pamela Rendi-Wagnert, a szociáldemokraták kinevezett elnökét. Nem lesz egyszerű dolga.
Nem éli legszebb napjait az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A politikai erőt sokkolta, hogy távozott az elnöki székből Christian Kern, aki az európai szociáldemokraták esetleges listavezetőjeként az Európai Bizottság élére pályázik. Azután azonban, hogy bejelentette távozását, kiderült, az SPÖ-nél rengeteg a feszültség. A párt tiroli tagszervezetét vezető Elisabeth Blanik azzal vádolta két párttársát, a menekültpolitika szigorítását támogató burgenlandi pártvezetőt, Hans Peter Doskozilt, valamint a stájerországi Michael Schickhofert, hogy a párt válságát saját imázsuk javítására kívánják felhasználni. Mint mondta, a Kern utódának jelölt Pamela Rendi-Wagner csak akkor lehet sikeres, ha „mindenki alárendeli magát a pártelnöknek”. Blanik már múlt héten élesen bírálta párttársait amiatt, mert már azelőtt megszellőztették a sajtónak Kern lemondását, hogy a hivatalos bejelentést megtette volna. „Egyeseket kivételes közlési kényszer jellemez” – hangoztatta a tiroli politikus. A befolyásos bécsi polgármester, a fővárosi SPÖ-tagszervezetet irányító Michael Ludwig támogatásáról biztosította a beiktatás előtt álló pártvezetőt, „Emiatt nem kell aggódnia” – hangoztatta. Ez azért komoly fegyvertény az 1971-ben született politikus számára, mert a bécsi tagszervezet különösen erős. Szintén egyhangú támogatásáról biztosította Rendi-Wagnert a burgenlandi SPÖ. Az egykori egészségügyi miniszter, és korábban orvosként praktizáló Rendi-Wagner nem egyszerű pácienst választott ki magának. A közvéleménykutatásokat illetően az SPÖ nem áll rosszul, a felmérések túlnyomó többsége szerint megelőzi a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpártot, de a tavaly októberi választás óta nem növelte támogatottságát, az ellenzékiség nyomán nem vált népszerűbbé az SPÖ a választók szemében. Félő, hogy a felszínre került belső feszültségek miatt visszaesik a szociáldemokraták támogatottsága, aminek az első jelei már érzékelhetőek: a Research Affairs múlt heti felmérése 24 százalékon látta, ami két hét alatt három százalékos visszaesésnek felel meg. Egy felmérésből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azért az látható, ha most lennének választások Ausztriában, a szociáldemokratáknak nem lenne esélyük a győzelemre, tíz százalékkal maradnának le az Osztrák Néppárt (ÖVP) mögött.
Christian Kern szerint utódának könnyebb dolga lesz, mint amilyen neki volt, mert Rendi-Wagnernek a párt válsága mellett nem kell a kormány krízisét menedzselnie. Mint a bécsi sajtó írta, az önbizalomhiánnyal nem küzdő Kern távozásában szerepet játszhatott az is, hogy láthatóan nem ízlett neki az ellenzéki szerep. Ennek az is oka lehet, hogy az SPÖ-nek mintha nem is lenne terve ilyen helyzetekre. A tavaly decemberi kormányalakítás előtt a párt mindössze kétszer volt ellenzékben, a hatvanas években, amikor a néppárti Josef Klaus Ende egyedül kormányozhatott, majd a 2000-es években, amikor a szintén néppárti Wolfgang Schüssel hét évig tölthette be a kancellári tisztséget az FPÖ, illetve a BZÖ támogatásával. A szociáldemokraták akkor is nehezen birkóztak meg az ellenzéki szerepkörrel – emlékeztet az ORF. Kern ugyanakkor úgy vélte, Rendi-Wagner nagyon is alkalmas erre a szerepkörre. Az SPÖ beiktatandó elnöke nem rendelkezik komoly politikai múlttal, de ez akár előnyére is válhat. Több éven át az egészségügyi minisztériumban dolgozott részlegvezetőként, Kern hívására 2017 tavaszán került a tárca élére. Csak ekkor lépett be a szociáldemokrata pártba. Másfél év múltán máris a balközép tömörülés élére került, vagyis igazi villámkarrier az övé. Peter Filzmaier politológus az ORF-nek elmondta, Rendi Wagnernek válságmenedzserként kell irányítania az SPÖ-t, amely igen megosztott a bevándorlás témakörében. Paradoxnak nevezte, hogy a pártnak szövetségi szinten támadó menekültpolitikát kell folytatnia az ÖVP-vel és az FPÖ-vel szemben. Csakhogy a helyzetet nehezíti, hogy az SPÖ több tartományban együtt kormányoz a kormány valamely pártjával. Rendi-Wagner várhatóan a városi, liberálisabb lakosság körében lesz népszerű. Az új pártvezető több évig élt Izraelben, a Tel-Aviv-i egyetemen oktatott.
2018.09.26 09:30
Frissítve: 2018.09.26 09:30

Kijev: Száznál is több hajó vesztegel a Kercsi-szorosnál

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:25

Fotó: AFP/
Oroszország politikai és gazdasági nyomást próbál gyakorolni Ukrajnára – mondta az ukrán határőrszolgálat parancsnokának tanácsadója.
Oroszország továbbra is akadályozza az ukrán kikötők közötti közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül, jelenleg 104 hajó vár átengedésre – közölte hétfőn Oleh Szlobogyan az UNIAN ukrán hírügynökséggel. Az MTI összefoglalója szerint az ukrán határőrszolgálat parancsnokának tanácsadója azt mondta, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajók közül az orosz fél mindkét irányba csak naponta néhány hajót enged át. Az orosz kikötőkbe tartó hajók viszont akadálytalanul közlekedhetnek a szoroson keresztül – tette hozzá. Szlobogyan szerint ily módon próbál Oroszország politikai és gazdasági nyomást gyakorolni Ukrajnára, holott – mint mondta – nincs semmilyen joga arra, hogy szabályozza a Kercsi-szoroson való áthaladást.
Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint – miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott. Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, és azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
2018.12.10 15:25

Kormányváltást akar 10-ből 7 román választó

Publikálás dátuma
2018.12.10 15:21

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
A friss felmérés eredménye egybevág egy múlthetivel: a kormánypárt támogatottsága már 25 százalék alatt van.
A román választók 69 százaléka szerint le kell váltani a Viorica Dancila vezette bukaresti kormányt, 21 százalékuk maradását támogatja - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség a BCS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének eredményét ismertetve.
A Traian Basescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) által rendelt felmérés szerint a jelenlegi kormányt támogató PSD-ALDE-RMDSZ parlamenti többség részéréről a legtöbben (6,4 százalék) Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt, a liberális ALDE elnökét látják legalkalmasabbnak a kormányfői szerepre. Amennyiben a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a PMP - jelölhetnének miniszterelnököt, a legtöbb válaszadó (6,8 százalék) Basescut bízná meg kormányalakítással.
A közvélemény-kutatás kiterjedt arra is: milyen szerepet tulajdonítanak a megkérdezettek az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításában és a korrupcióellenes harcban Románia négy eddig államfőjének. A válaszadók 25 százaléka szerint Klaus Iohannis jelenlegi államfő tett a legtöbbet a korrupció megfékezéséért, míg 19 százalékuk Basescut jelölte meg. Az ország demokratizálásában és uniós integrációjában játszott szerepük tekintetében az eddigi román elnökök közül Basescu került az élre.
Ha a jövőre esedékes elnökválasztást most rendeznék meg, az első fordulóban a válaszadók 19 százaléka szavazna a PNL, 14,4 százaléka a Szociáldemokrata Párt (PSD), 6,2 százalékuk a PMP, 5,7 százalékuk az ALDE, 5,3 százalékuk az USR jelöltjére.
Az európai parlamenti választási jelöltlisták támogatottságánál - a lehetséges listavezetők nevét is figyelembe véve - a PNL-t 15,8, a PSD-t 12,8, a Dacian Ciolos vezette Románia Együtt pártot 7,7, a Victor Ponta vezette Pro Romániát 6,7, az ALDE-t 6,6, a PMP-t 6,3, az USR-t 5,5, az RMDSZ-t pedig 2,9 százalékon mérték.
Múlt héten az IMAS közvélemény-kutatása is azt mutatta ki, hogy történelmi mélypontra, 25 százalék alá esett a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt támogatottsága.
2018.12.10 15:21