A polgármester szerint kényszer szülte az ügyeleti „sarcot”

Publikálás dátuma
2018.09.25. 15:27
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Edelényben kétezer forintot vagy még többet is kérhetnek attól, aki az orvos szerint indokolatlanul fordult az ügyelethez. Molnár Oszkár szerint azért is nehéz ügyeletes orvost találni, mert túl nagy a terhelés.
Az önkormányzat szorul helyzetével magyarázta Molnár Oszkárt, Edelény polgármestere, hogy a háziorvosi ügyeletben díjat kérnek azoktól, akik az orvos megítélése szerint, nem szorulnak azonnali ellátásra. A polgármestert azt követően kérdeztük, hogy az új szabályt a képviselő testülete a múlt héten elfogadta. A híre az egészségügyi kormányzat is vizsgálatot indított, mert törvényesen nem lehet pénzt kérni az ügyeleti ellátásért. Molnár Oszkár úgy véli, az eljárás nem sérti a jogszabályokat. Az általuk bevezetett díjat nem ők találták ki, szerinte más települések évek óta alkalmazzák (példaként Polgár, Komárom és Zalakaros nevét említette) – mint írta – „feltételeztük, hogy törvényesen.” Felidézte, hogy az önkormányzatoknak egyre nagyobb gond a háziorvosi ügyeletek megszervezése, az ő területükhöz tartozó körzetben ( 16 településen) dolgozó háziorvosok nagy része nem akar ügyelni. A közelmúlt egészségügyi béremelései is árfelhajtó hatásúak, az orvosok egyre magasabb áron vállalják a többlet feladatokat, arra pedig, hogy az ügyeleti munkaórákat is arányosan megfizessék, az önkormányzatok semmilyen támogatást, juttatást nem kaptak. Nehézségként említette azt is, míg Miskolc közelében egy ügyelet alatt 6-8 beteg van, addig náluk 35-65 beteget kell ellátnia az orvosnak, így a kórházból kijárók az ügyeleti idő alatt nem tudnak regenerálódni. Az indokolatlan orvoshoz fordulásra pedig példaként azt az esetet idézte fel, amikor egy nyolcfős család azért ment be az ügyletre, mert azt hallották, hogy az utcában többen megbetegedtek, és vizsgálják meg őket, elkapták-e a betegséget? „Úgy gondolom – írta Molnár Oszkár –, hogy az indokolatlan igénybevétel nem kérdőjelezhető meg”. Szerinte a díjfizetés (helybélieknek 2000 forint) bevezetésével az volt a céljuk, hogy visszatartsák az indokolatlan orvoshoz fordulást. Cikkünk megjelenése óta, több szakember is megnyilatkozott az ügyben: Drojkó Zsombor orvos az ATV reggeli hírműsorában mondta el, hogy a probléma megoldása, nem a jogsértő lépés, hanem az lenne, ha a nem sürgős eseteket ugyan megvizsgálná az ügyeletes orvos, de visszaküldené őket az ellátásért a háziorvosukhoz. Kincses Gyula pedig az asztalfiok.hu című blogjában fejtegette hosszan, hogy miért nem szabad pénzt kérni a betegtől.   
Szerző

Marad a hideg – Szerda hajnalban is mínusz fokok lehetnek

Publikálás dátuma
2018.09.25. 15:17

Fotó: Shutterstock
Talajmenti fagyra, deres tájra ébredhetünk, akár -4, -5 fokig is lehűlhet a levegő.
A Kárpát-medence fölé nyugat felől anticiklon húzódik, ezért jelentősen gyengül a légmozgás. Többfelé talajmenti fagyra, deres tájra ébredhetünk szerda reggel, a fagyzugos helyeken a derült ég alatt akár a napi hidegrekord is megdőlhet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből.
Szerdán napos időre számíthatunk, az ország északi felén növekszik meg kissé a fátyolfelhőzet. Csapadék nem lesz, de helyenként megélénkül a délnyugatira, délire forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban többnyire -1 és +4 fok között alakul, de a fagyzugos helyeken akár -4, -5 fokig is lehűlhet a levegő, talajmenti fagyra pedig nagy területen kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között várható.
Csütörtökön derült, száraz idő lesz, a délnyugati szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +6 fok között alakul, talajmenti fagy többfelé valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 21 fok között lehet.
Pénteken is derült idő lesz, és a déli, délnyugati szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és 8 fok között alakul, talajmenti fagy az előző napokénál kisebb területen valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 23 fok között alakul.
Szombaton átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet, szórványosan valószínű eső, zápor. Többfelé megerősödik, a Dunántúlon és északkeleten helyenként viharossá fokozódik az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 19 fok között várható.
Vasárnap változóan felhős idő várható általában többórás napsütéssel, csapadék nem valószínű. Az északkeleti, északi szél napközben néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között lehet.
Szerző

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25. 14:13

Fotó: Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
Szerző