– Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadhatta volna el ajándékként ezeket a nagy összegű juttatásokat, mert kormányfőként legfeljebb egyhavi parlamenti képviselői juttatásnak megfelelő összegű ajándékot kaphat – szögezte le lapunknak Ligeti Miklós.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatóját azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy szerdán a miniszterelnök sajtósa lapunknak megerősítette: a kormányfő állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István fizeti Orbán Viktor luxusrepülős utazásait.
Ligeti Miklós arra is rámutatott, hogy Orbán Viktornak az egyhavi összeg tizenkettedét meghaladó értékű ajándékot be kellene vallania a vagyonnyilatkozatában. - A miniszterelnök ugyanakkor arra is hivatkozhat, mint amit annak idején Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is hangoztatott, mégpedig hogy nem parlamenti képviselőként kapta ezeket az ajándékokat. Ebben az esetben a bevallási kötelezettségről szóló előírást máris kikerülte.
A szakértő egyébként úgy véli, ezek az ajándékok a személyi jövedelemről szóló törvény értelmében adóköteles juttatások, és ekként a vagyonnyilatkozatban nem ajándékként, hanem jövedelemként kellett volna feltüntetni, és adót is kellett volna fizetni utána. Ez alól is van azonban kivétel – folytatta Ligeti – , mégpedig az, ha a juttatás magánszemélytől érkezett, ingyenesen. Tehát ha magánember pénzt ajándékozott. Ezzel próbálkoztak annak idején Semjén Zsolték is. Utóbbi eseteben egyébként az a csapda a jogi igazgató szerint, hogy ha nem adóköteles jövedelem volt, hanem magánszemélytől származó ajándék, akkor az amúgy adót meghaladó mértékű illetéket (ajándékozási, ingyenes vagyonszerzési illetéket) kell utána fizetni.
– Bűncselekményt az eddig nyilvánosságra került információk szerint nem lehet gyanítani, de a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségek megsértése valószínű, és ebből következően a jövedelembevallási és a közteherviselési kötelezettségek is sérülhettek - hangsúlyozta Ligeti Miklós.
Ligeti Miklós arra is rámutatott: ha Orbán Viktor köztisztviselő lenne és nem állami vezető, akkor a köztisztviselők etikai kódexe alapján eleve tilos lenne neki ajándékot elfogadni.
Az Átlátszó.hu oknyomozó portál által kirobbantott ügyben érintett repülőgép egyébként újonnan tizenhétmilliárd forintba kerül. A csúcs-luxusjárműnek számító Bombardier Global 6000-et kifejezetten a világ elit döntéshozói – csúcspolitikusok, multinacionális cégvezérek – számára tervezték, akiknek gyorsan kell eljutniuk a világ egyik végéből a másikba. A nagy távolsági repülésre tervezett luxusgép egyetlen tankolással Budapestről el tud jutni például Japánba vagy Dél-Amerika déli csücskébe.
A Bombardier Global 6000-rel röpködni azonban finoman szólva sem olcsó mulatság, ellenkezőleg: egy átlagos nagygép bérleti és üzemeltetési költségeinél jóval többet kell fizetni ezért a gépért. A Prijet.com adatai szerint csak luxusgép üzemeltetési költségei meghaladhatják óránként a 10 ezer dollárt, ami középárfolyamon számolva 2,7 millió forint, ám a repülőgépért fizetendő bérleti díjjal együtt ez eléri a 3 milliót. A Budapest-Szófia távolság – a kormányfő ezzel a géppel ment a Mol Vidi idegenbeli mérkőzésére Bulgáriába – repülési ideje másfél óra, így – hozzászámolva a gép a szófiai repülőtéren való várakozásának a díjait – nem túlzás azt állítani, hogy a végül döntetlenre végződő Mol Vidi-Ludogorec meccsre való eljutásért tíz millió forintot megközelítő összeget fizethetett Garancsi. Igaz, egyelőre nem tudni, hogy ebből egy-egy vendégre mennyi jutott, azaz, hogy hányan utaztak az egyébként 14 üléses luxusgépen.
A Népszava kérdésekkel fordult a Magyar Labdarúgó Szövetséghez is, miután kiderült, hogy Garancsi István, a MOL-Vidi FC tulajdonosa repteti a csapat külföldi mérkőzéseire a miniszterelnököt. Az MLSZ egy nagy piros nemmel válaszolt, amikor arról érdeklődtünk, hogy a szervezet Garancsihoz hasonlóan fizeti-e Orbán meccsre járását. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője még ennyire sem volt közlékeny lapunkkal. Nem reagált ugyanis arra a kérdésünkre, hogy összesen hányszor volt a MOL-Vidi FC külföldi mérkőzésein Orbán, mióta Garancsi a tulajdonos, és arra sem, hogy miért nem tüntette fel ezeket a kormányfő a vagyonnyilatkozataiban. Azt a kérdésünket is figyelmen kívül hagyta a miniszterelnöki sajtós, hogy Orbán tervezi-e a lemondását amiatt, mert a gesztust tevő Garancsi, érdekeltsége, a Market Zrt. tavaly csaknem 70 milliárd forintot nyert közbeszerzéseken.
Máshol kevesebb is elég volt a bukáshoz
Noha a Orbán Viktorszóvivője, Havasi Bertalan természetes egyszerűséggel közölte, hogy főnökét az a Garancsi István hordja magánrepülőgépen a Mol Vidi labdarúgó-csapatának mérkőzéseire, kulturáltabb politikai környezetben egy ilyen bejelentés felér egy korrupciós vallomással.
Németországban például Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, majd szövetségi elnök kényszerült magyarázkodásra, miután kiderült, elfogadta, hogy az Air Berlin légitársaság ingyen a business class kategóriába sorolja jegyfoglalásait. A különböz mindösszesen 719,4 euróra – nagyjából 230 ezer forintra – rúgott, de Wulff azonnal visszafizette az összeget, amikor kirobban a botrány (az elnöki posztról később, plágiumügye miatt kényszerült távozni).
Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen az elmúlt két évben öt ügyben indult eljárás, s ebből kettő már vádemelésig jutott. A legnagyobb botrányt az a hír okozta, hogy a politikus, felesége és fia rendszeresen drága ajándékcsomagokat kaptak egy filmproducertől és egy milliárdostól különböző ügyintézési „szívességekért” cserébe. Az ügy kipattanását Netanjahu politikai támadásnak minősítette, emellett különféle politikai elterelő akciókba kezdett, mint a civil szervezetek megbélyegzése, vagy a palesztin konfliktusok kiélezése.
Európai szintű botrányt okozott Günther Oettinger tavalyelőtti budapesti látogatása. Az energetikáért felelős német EU-biztos ugyanis a komoly orosz befolyással rendelkező német üzletember, Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre, noha az unió etikai szabályai alapján maximum 150 eurós ajándékot fogadhatott volna el.
Japánban Akira Amari japán gazdasági miniszternek azután kellett lemondania posztjáról, miután kiderült: egy építőipari cégtől kapott ajándékot. A miniszter annak ellenére bukott meg, hogy a támogatói adományt pontosan lekönyvelték.
Portugáliában Pedro Passos Coelho kormányának korrupciós ügyét az úgynevezett aranyvízumok jelentették: a kabinet 2012-14 között 1775 külföldi – elsősorban kínai – üzletembernek adott öt év után állandó tartózkodási engedélyt érő vízumot egymilliárd eurónyi befektetésért cserébe, ám utóbb kiderült, nemcsak tőkeimporttal, de ingatlanvásárlással is hozzá lehetett jutni a papírhoz.
Szlovéniában Janez Jansát egykori kormányfőt – aki mellett az idei választásokon Orbán Viktor nagy erővel kampányolt – 2014-ben két év börtönre ítélték, mivel nem tudta igazolni, hogyan került a számlájára 210 ezer euró – nagyjából 67 millió forint – éppen akkor, amikor hazája páncélozott járműveket vásárolt egy finn cégtől.
