Adót is kellett volna fizetnie Orbánnak az ajándék repülések után

Publikálás dátuma
2018.09.25. 20:21

Fotó: Németh Dániel / Átlátszó
Garancsi István ajándékai a szakértő szerint a személyi jövedelem törvény értelmében adóköteles juttatások, és ekként a vagyonnyilatkozatban nem ajándékként, hanem jövedelemként kellett volna feltüntetnie a miniszterelnöknek.
– Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadhatta volna el ajándékként ezeket a nagy összegű juttatásokat, mert kormányfőként legfeljebb egyhavi parlamenti képviselői juttatásnak megfelelő összegű ajándékot kaphat – szögezte le lapunknak Ligeti Miklós.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatóját azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy szerdán a miniszterelnök sajtósa lapunknak megerősítette: a kormányfő állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István fizeti Orbán Viktor luxusrepülős utazásait. Ligeti Miklós arra is rámutatott, hogy Orbán Viktornak az egyhavi összeg tizenkettedét meghaladó értékű ajándékot be kellene vallania a vagyonnyilatkozatában. - A miniszterelnök ugyanakkor arra is hivatkozhat, mint amit annak idején Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is hangoztatott, mégpedig hogy nem parlamenti képviselőként kapta ezeket az ajándékokat. Ebben az esetben a bevallási kötelezettségről szóló előírást máris kikerülte. A szakértő egyébként úgy véli, ezek az ajándékok a személyi jövedelemről szóló törvény értelmében adóköteles juttatások, és ekként a vagyonnyilatkozatban nem ajándékként, hanem jövedelemként kellett volna feltüntetni, és adót is kellett volna fizetni utána. Ez alól is van azonban kivétel – folytatta Ligeti – , mégpedig az, ha a juttatás magánszemélytől érkezett, ingyenesen. Tehát ha magánember pénzt ajándékozott. Ezzel próbálkoztak annak idején Semjén Zsolték is. Utóbbi eseteben egyébként az a csapda a jogi igazgató szerint, hogy ha nem adóköteles jövedelem volt, hanem magánszemélytől származó ajándék, akkor az amúgy adót meghaladó mértékű illetéket (ajándékozási, ingyenes vagyonszerzési illetéket) kell utána fizetni.
– Bűncselekményt az eddig nyilvánosságra került információk szerint nem lehet gyanítani, de a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségek megsértése valószínű, és ebből következően a jövedelembevallási és a közteherviselési kötelezettségek is sérülhettek - hangsúlyozta Ligeti Miklós.
Orbán és Garancsi a VIP páholyban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ligeti Miklós arra is rámutatott: ha Orbán Viktor köztisztviselő lenne és nem állami vezető, akkor a köztisztviselők etikai kódexe alapján eleve tilos lenne neki ajándékot elfogadni. Az Átlátszó.hu oknyomozó portál által kirobbantott ügyben érintett repülőgép egyébként újonnan tizenhétmilliárd forintba kerül. A csúcs-luxusjárműnek számító Bombardier Global 6000-et kifejezetten a világ elit döntéshozói – csúcspolitikusok, multinacionális cégvezérek – számára tervezték, akiknek gyorsan kell eljutniuk a világ egyik végéből a másikba. A nagy távolsági repülésre tervezett luxusgép egyetlen tankolással Budapestről el tud jutni például Japánba vagy Dél-Amerika déli csücskébe. 
A Bombardier Global 6000-rel röpködni azonban finoman szólva sem olcsó mulatság, ellenkezőleg: egy átlagos nagygép bérleti és üzemeltetési költségeinél jóval többet kell fizetni ezért a gépért. A Prijet.com adatai szerint csak luxusgép üzemeltetési költségei meghaladhatják óránként a 10 ezer dollárt, ami középárfolyamon számolva 2,7 millió forint, ám a repülőgépért fizetendő bérleti díjjal együtt ez eléri a 3 milliót. A Budapest-Szófia távolság – a kormányfő ezzel a géppel ment a Mol Vidi idegenbeli mérkőzésére Bulgáriába – repülési ideje másfél óra, így – hozzászámolva a gép a szófiai repülőtéren való várakozásának a díjait – nem túlzás azt állítani, hogy a végül döntetlenre végződő Mol Vidi-Ludogorec meccsre való eljutásért tíz millió forintot megközelítő összeget fizethetett Garancsi. Igaz, egyelőre nem tudni, hogy ebből egy-egy vendégre mennyi jutott, azaz, hogy hányan utaztak az egyébként 14 üléses luxusgépen.
A Népszava kérdésekkel fordult a Magyar Labdarúgó Szövetséghez is, miután kiderült, hogy Garancsi István, a MOL-Vidi FC tulajdonosa repteti a csapat külföldi mérkőzéseire a miniszterelnököt. Az MLSZ egy nagy piros nemmel válaszolt, amikor arról érdeklődtünk, hogy a szervezet Garancsihoz hasonlóan fizeti-e Orbán meccsre járását. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője még ennyire sem volt közlékeny lapunkkal. Nem reagált ugyanis arra a kérdésünkre, hogy összesen hányszor volt a MOL-Vidi FC külföldi mérkőzésein Orbán, mióta Garancsi a tulajdonos, és arra sem, hogy miért nem tüntette fel ezeket a kormányfő a vagyonnyilatkozataiban. Azt a kérdésünket is figyelmen kívül hagyta a miniszterelnöki sajtós, hogy Orbán tervezi-e a lemondását amiatt, mert a gesztust tevő Garancsi, érdekeltsége, a Market Zrt. tavaly csaknem 70 milliárd forintot nyert közbeszerzéseken.

Miből?

Ki fizette, illetve miből tellett oroszországi utazására - ezt a kérdést még júliusban tette fel írásban Orbán Viktor miniszterelnöknek az oroszországi futball világbajnokságra való látogatása kapcsán Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Dömötör Csaba államtitkár válasza szerint az egész utazást – magánrepülő bérlésével, szállás és a jegy költségeivel együtt – a miniszterelnök saját maga fizette. A válasz a jobbikos politikus szerint azért is volt döbbenetes, mert Orbán Viktor vagyonnyilatkozata alapján csak 993 ezer forint megtakarítással rendelkezett, amiből lehetetlen kihozni egy ilyen luxus utazást.

Ennyiből nem menne

Orbán Viktor valamennyi miniszterénél kevesebbet keres, bruttó 1 millió 500 ezer forintot. Emellett felveszi a bruttó 224 ezer forintos képviselői alapilletményét, és havi 16 ezer forintos cafeteriát is kap. Vagyonbevallása szerint a pártelnöki fizetésének utalását felfüggesztették, más jövedelme pedig nincsen. A gépkocsival kapcsolatos sor nincs kitöltve, de a miniszterelnök köztudottan egy Volkswagen Multivannal közlekedik. Ennek árát a Terrorelhárítási Központ biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el.

Máshol kevesebb is elég volt a bukáshoz

Noha a Orbán Viktorszóvivője, Havasi Bertalan természetes egyszerűséggel közölte, hogy főnökét az a Garancsi István hordja magánrepülőgépen a Mol Vidi labdarúgó-csapatának mérkőzéseire, kulturáltabb politikai környezetben egy ilyen bejelentés felér egy korrupciós vallomással. Németországban például Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, majd szövetségi elnök kényszerült magyarázkodásra, miután kiderült, elfogadta, hogy az Air Berlin légitársaság ingyen a business class kategóriába sorolja jegyfoglalásait. A különböz mindösszesen 719,4 euróra – nagyjából 230 ezer forintra – rúgott, de Wulff azonnal visszafizette az összeget, amikor kirobban a botrány (az elnöki posztról később, plágiumügye miatt kényszerült távozni). 
Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen az elmúlt két évben öt ügyben indult eljárás, s ebből kettő már vádemelésig jutott. A legnagyobb botrányt az a hír okozta, hogy a politikus, felesége és fia rendszeresen drága ajándékcsomagokat kaptak egy filmproducertől és egy milliárdostól különböző ügyintézési „szívességekért” cserébe. Az ügy kipattanását Netanjahu politikai támadásnak minősítette, emellett különféle politikai elterelő akciókba kezdett, mint a civil szervezetek megbélyegzése, vagy a palesztin konfliktusok kiélezése. Európai szintű botrányt okozott Günther Oettinger tavalyelőtti budapesti látogatása. Az energetikáért felelős német EU-biztos ugyanis a komoly orosz befolyással rendelkező német üzletember, Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre, noha az unió etikai szabályai alapján maximum 150 eurós ajándékot fogadhatott volna el. Japánban Akira Amari japán gazdasági miniszternek azután kellett lemondania posztjáról, miután kiderült: egy építőipari cégtől kapott ajándékot. A miniszter annak ellenére bukott meg, hogy a támogatói adományt pontosan lekönyvelték. Portugáliában Pedro Passos Coelho kormányának korrupciós ügyét az úgynevezett aranyvízumok jelentették: a kabinet 2012-14 között 1775 külföldi – elsősorban kínai – üzletembernek adott öt év után állandó tartózkodási engedélyt érő vízumot egymilliárd eurónyi befektetésért cserébe, ám utóbb kiderült, nemcsak tőkeimporttal, de ingatlanvásárlással is hozzá lehetett jutni a papírhoz. Szlovéniában Janez Jansát egykori kormányfőt – aki mellett az idei választásokon Orbán Viktor nagy erővel kampányolt – 2014-ben két év börtönre ítélték, mivel nem tudta igazolni, hogyan került a számlájára 210 ezer euró – nagyjából 67 millió forint – éppen akkor, amikor hazája páncélozott járműveket vásárolt egy finn cégtől.

Szent István portarendező lett a kormány faluprogramjában

Publikálás dátuma
2018.09.25. 19:08
A kép illusztráció
Fotó: Bohanek Miklós
Speciális csokkal, intézményfejlesztéssel és útfelújítással segítenék a falvak megmaradását. A kormánybiztos ugyanakkor elismerte, hogy pénz egyelőre nincs erre.
A vidék jelenleg csapdában van – ez a kiindulópontja annak a 36 oldalas javaslatcsomagnak, amelyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) polgármesterei állítottak össze kormányzati műhelyek bevonásával. A kistelepülések eltűnését, elnéptelenedését megállítani hivatott Modern Falvak Programot Orbán Viktor hirdette meg az áprilisi választás előtt néhány nappal, bár akkor sokan gondolták úgy, az ígéret csak a kétezer fő alatti településeken élők megnyugtatását szolgálta, hogy a Fidesz-kormány akkor sem szünteti meg önkormányzataik önállóságát, ha újra hatalomra jut. Az egyértelmű, hogy a falvakkal valamit kezdenie kell a kormánynak, ha nem akarja, hogy tömegesen tűnjenek el a térképről, a TÖOSZ pedig azért vállalta fel a javaslatok rendszerezését, mert gyorsítani szeretné a tervezést – indokolta a felajánlást Schmidt Jenő, amikor tegnap átadta a konkrét javaslatokat is tartalmazó vidékfejlesztési csomagot Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak. Az programot ugyan időközben a kormány átnevezte Magyar Falvak Programmá, de ez nem változtat azon, hogy a hazai települések túlnyomó többségét érintenie kellene a fejlesztéseknek. Az önkormányzati szövetség 1700 tagjának 90 százaléka ebbe a körbe tartozik, az elvárt intézkedések ennél is több, összesen 2900 községet és az ország területének 90 százalékát érintenék – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke. Tab fideszes polgármestere úgy fogalmazott, szeretnék megismerni más műhelyek javaslatait is, hogy minél hamarabb elkezdődhessen az egyeztetés a végleges csomag összeállításáról. A kormánybiztos elébe ment a kérdéseknek, amikor kijelentette, most ugyan egy fillér sincs a jövő évi költségvetésben a falufejlesztési programra, de hamarosan a kormány elé viszik 150 milliárd forintos törvénymódosító javaslatukat, amiben négy kérdés támogatását kérik. Egyrészt a helyi lakásgondok enyhítésére a csok speciális változatát akarják bevezetni, másrészt már 2019-ben támogatni akarják az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, vagyis a helyi közszolgáltatások fejlesztését, 50 milliárd forintos útalapot akarnak létrehozni a munkába járást könnyítő útfejlesztésekre és végül el akarják kezdeni a helyi közösségek megerősítését szolgáló közösségi terek és programok támogatását. Ezek a javaslatok megjelennek a TÖOSZ által ajánlott intézkedések közt is. A lakásgondok csökkentésére például a Szent István portarendező és újratelepítő program szolgálna, az üresen álló házak megvásárlásának lehetőségétől egészen a falusi próbalakhatás bevezetéséig. Kiemelt cél, hogy ne csak a szolgáltatásokat szervezzék meg térségi szinten, hanem a környéken élőknek stabil munkalehetőséget biztosító vállalkozásokat is térségi összefogással segítsék letelepedni. Gyopáros Alpár azt is hozzátette, hogy tavaszig, a 2020-as költségvetés tervezéséig végleges, kimunkált és egyeztetett javaslatcsomagot állítanak össze. Arra azonban Schmidt Jenő unszolására sem vállalkozott, hogy kimondja, attól az évtől kezdve elképzelhető az évente 500 milliárd forintos erre a célra kiemelt szelet a költségvetésekben, amit a szövetség elnöke hónapok óta a fejlesztések szükséges fedezeteként emleget.    

Lesznek pályázatok is, előleg is

 A Magyar Falvak Program fejlesztéseinek egy részét az uniós projektekhez hasonlóan pályázati formában hirdetik majd meg – felelte a Népszava kérdésére a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár azt is hozzátette, hogy az eddigi gyakorlatot követve a kistelepülések előleget vehetnek majd fel a fejlesztések megkezdéséhez és ezt a pénzt a számlavezető kereskedelmi bankjukba utalja majd az állam. Az tehát csak egyszeri technikai megoldás, hogy most az uniós pályázatok előlegeként év elején átutalt összeget az önkormányzatoknak át kell tenni a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlájukra. (A kormány így akarja szépíteni a hatalmasra ugrott költségvetési hiányt – a szerk.) Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint több mint 500 milliárd forintot pakolnak át emiatt az önkormányzatok a MÁK-hoz.    

Lemaradt a poggyász, 125 millióra büntették a Rynairt és a Wizz Airt

Publikálás dátuma
2018.09.25. 18:44

Fotó: Horst Galuschka / AFP
Nem jogerősen két légitársaságot is megbírságolt a fővárosi kormányhivatal, az ok a nyáron csendben bevezetett poggyászkezelési szabályzat lehet.
Komoly pénzbírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala két légitársaságra: az ír Ryanair 100 millió forintos, a magyar hátterű Wizz Air 25 millió forintos bírságot kapott (nem jogerősen) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra hivatkozva. A döntésről előbb a Miniszterelnökség, majd maga az illetékes kormányhivatalt vezető György István számolt be az MTI-nek. Közleményükből kiderül, a büntetést a társaságok nyári poggyászkezelése és súlyos utasfelvételi mulasztásai miatt találták jogosnak. 
Mint korábban megírtuk a kormányhivatal még augusztus 2-án indított eljárást a két társaság ellen, azután, hogy kiderült, a Ryanair több járatánál is vagy az utas vagy a poggyász repülhetett, a gépek kockázatos túlsúlya miatt – a Wizz Air járatkésései pedig több száz embernek okoztak bosszúságot az elmúlt hónapokban. Az is jelentős káoszt okozott Ferihegyen, hogy cég a nyáron új poggyászkezelési szabályzatot vezetett be, aminek értelmében már csak egy csomagot lehet felvinni ingyenesen a fedélzetre. Az utasfelvétellel kapcsolatos incidensek miatt Gulyás Gergely és Tuzson Bence utasítására indította el a fogyasztóvédelmi vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal, ami megmagyarázza, hogy miért Gulyás hivatala jelentette be először a bírságolás hírét.

Közel kétszáz pénteki járatát törölte a Ryanair

Közel kétszáz pénteki járatát törölte a Ryanair a belga, holland, német, olasz, portugál és spanyol légiutaskísérők ismételt részleges munkabeszüntetése miatt – jelentette be a vállalat. A társaság 190 európai járatát törölte a sztrájk miatt, pénteki járatainak körülbelül 8 százalékát. A kiadott közlemény szerint minden utast emailben vagy SMS-ben tájékoztattak, és elnézést kértek a mintegy 30 ezer embertől „az indokolatlan zavarok” miatt. „A Ryanair jelentős előrehaladást ért el az elmúlt hetekben a szakszervezetekkel való tárgyalásokon” – közölte a vállalat, szükségtelennek minősítve a péntekre tervezett akciót. A 24 órás sztrájkot meghirdető szakszervezetek arról számoltak be, hogy havonta megismétlik az akciót egészen addig, amíg nem teljesítik a követeléseiket. A személyzet a munkakörülményekre panaszkodik. Állításuk szerint az ivóvízért is fizetniük kell a fedélzeten, betegszabadságra pedig kizárólag akkor mehetnek, ha személyesen jelennek meg az orvosi igazolással. Emiatt a személyzet 34 pontból álló, a munkakörülményeiket javító követelést fogalmazott meg. (MTI) 

Szerző
Frissítve: 2018.09.26. 17:50