„Több van bennünk, mint gondolnánk. Mindenkiben. És nem csak rajzolva.”– mondta a Népszavának Doszpod Katalin, a Művészház tulajdonosa.
Ennek bebizonyítására a jobb féltekés rajzolás tökéletes eszköz. A tehetség sokak szerint van vagy nincs. A rajzolásnak azonban megvan a „tudománya”, ami tanulható, fejleszthető, ráadásul gyorsan. És olyan úton is elindíthatja az embert, amelyre addig gondolni sem mert . Sokan a gyerekkori kudarcok miatt azt gondolják, nem tudnak rajzolni, de a háromnapos tanfolyamon feloldódnak a múltbéli blokkok, és rájönnek, megvalósíthatják a céljaikat. Nem csak a rajzlapon.
Jobb agyféltekés rajzolásA módszerét egy amerikai rajztanár Betty Edwards dolgozta ki. Nem hagyta ugyanis nyugodni, hogy a diákoknak miért okoz nehézséget lerajzolni azt, amit látnak. Próbálta megfejteni, hogy bár az asztalra helyezett bögre alja íves, miért rajzolják azt egyenesnek. Amikor egyre inkább azt érezte, látásmódbeli a probléma, megtalálta Roger W. Sperry, később Nobel-díjjal elismert pszichobiológus 1968-ban megjelent kutatási eredményeit, úgy érezte, választ kapott rajzolással kapcsolatos kérdéseire.
Sperry munkájából az derült ki, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ, az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. Előbbi helye zömmel a domináns bal agyfélteke, míg az utóbbi a jobb agyféltekéhez kötődik. Az elképzelés, hogy valaki átvált a hagyományostól eltérő gondolkodás- vagy látásmódra, igazolta Betty Edwards tapasztalatait, és megmagyarázta a diákokkal kapcsolatos megfigyeléseit. Az 1979-ben megjelent Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében leírt, forradalmian új módszerrel világszerte már több millióan tanultak rajzolni.
A módszer lényege a két agyfélteke közötti mentális váltás, amellyel a jobb agyfélteke előítéletmentes, vizuális, globális észlelési működésmódja aktivizálódik. Ennek köszönhetően elsajátítható a látvány utáni, realisztikus rajzolás (forrás:
Wikipédia).
Pálcikaembertől az alkotásig
„Jönnek olyanok, akik addig legfeljebb pálcikaembert tudtak rajzolni, aztán maguk is meglepődnek, hogy milyen portrét alkottak.”
A technika „pofátlanul egyszerű” és minden eleme tanulható: a grafit és a radír használata, az arányok tartása, de főleg az, hogyan vegyünk észre olyan dolgokat, amelyeket bár előttünk vannak, elsőre nem is láttunk.
„A végzőseink már másképp néznek a világra. Látnak is, és ez mindenben megváltoztatja őket”- mondta Doszpod Katalin.
Hasonlít a mostanában divatos jelenlevés, a mindfulness technikájához is, a rajzolás kiemel a problémáinkból, a múltból és a jelenbe visz, a kreativitás magas érzelmi állapotába emel, feltölt és feldob. Fejleszti a koncentrációt, a megfigyelőképességet, a kézügyességet, a kreativitást, megszületik a vágy az alkotásra. A sikerélmény pedig az élet más területén is önbizalmat ad.
„Sok olyan tanítványunk van, aki otthagyta a multicéget és mert változtatni, már olyat csinál, ami boldoggá teszi.”
