Egy antenna, egy varjú és a két Burka

Publikálás dátuma
2018.09.27. 09:00

Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
Elítéltek, felmentettek, majd újra elítéltek gyilkosságért két újszentmargitai férfit, de ma sem tudjuk pontosan, mi történt.
Az utca üres, egy asszony halad csak el biciklivel, még a levegő sem mozdul. Újszentmargita, ez a Hortobágy szélén lévő kisközség a természet közelségét szerető turisták célpontja is lehetne, ha nem egy olyan gyilkosságról híresül el, aminek rejtélyeit ma sem sikerült megnyugtató módon megfejteni. Itt ebben a faluszéli, csendes utcában laknak Burka Ferencék: a férfi és a fia a főszereplője a hazai igazságszolgáltatás egyik leghosszabb, s az eljárást tekintve is egyik legkülönösebb történetének.
Nehéz röviden összefoglalni, mi történt azóta, hogy újszentmargitai Gyurcsó Jánosra 1999. március 4-én álmából felriasztva betonvassal támadtak rá, s olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A tett elkövetésével már akkor idősebb és ifjabb Burka Ferencet vádolták – első fokon el is ítélték -, de később bizonyítottság hiányban jogerősen felmentették mindkettőjüket. Idősebb Burka Ferenc védője, Zeke László ügyvéd szerint maga az eljárás az elejétől kezdve koncepciós volt, az első nyomozati anyagokban olyan mondat szerepelt, hogy „jellegzetesen cigány elkövetési mód”, ami eleve kijelölt egyfajta „irányt”. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla azonban nyilvánvalóvá tette, hogy egy cselekmény elkövetését nem lehet a formál-logika alapján levezetni, a bizonyítékok pedig nem arra valók, hogy azokat egy ítélet jogosságának igazolására állítsák sorba.
A Debrecenben először megszületett ítéletet felülbírálatra alkalmatlannak és megalapozatlannak találták, ezért új eljárást rendelek el, aminek vége egy jogerős felmentő ítélet lett. - Olyan nincs, hogy ketten megöltek valakit, de nem tudjuk, pontosan, hogyan csinálták, melyikük ütött, hová és mekkorát, s egyáltalán, mi volt az indíték – sorolta a kételyeket az ügyvéd, akinek szavai szerint a bizonyítékoknak kétséget kirázóaknak kell lenniük, nem maradhatnak kérdőjelek egy eljárásban. Márpedig kérdőjelek voltak, s vannak ma is. A két Burka a 2005-ben megszületett felmentő ítélet után polgári pert indított a magyar állam ellen, s a hazai jogtörténetben addig példátlanul magasnak számító, 45 millió forintos fájdalomdíjat kaptak: 25 millió jutott a fiatalabbnak, 20 az idősebbnek. Hat évvel ezelőtt, 2012-ben azonban a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy új tanúk, új tárgyi bizonyítékok és új információk bukkantak fel: a másodrendű vádlott élettársa például azt vallotta, hogy párja véres nadrágban tért haza aznap éjszaka, és azt mondta, hogy megölt egy embert. Tanúként hallgatták meg ifjabb Burka Ferenc jelenleg egy prostituált meggyilkolása miatt börtönbüntetését töltő fiát, aki azt vallotta: hallotta, amint nagyapja szidja az apját, hogy miért kellett megölnie az idős embert, elvégre csak egy antennát akartak ellopni. Zeke László szerint ha ezt a mondatot komolyan kellene venni, még az is a védence ártatlanságát igazolná, de ennél abszurdabb szála is van a történetnek. Jelesül az antenna. Az egyik „perdöntő” bizonyíték egy, a Burkáéktól nem messze lévő szeméttelepen a gyilkosság után 13 évvel felbukkant antenna – csakhogy a meggyilkolt férfi házán lévő antenna nem tűnt el a helyszínről, annak darabjait még 1999-ben, a helyszíneléskor megtalálták szétszóródva a tetőn. - Ha én megölök egy embert egy antennáért, miután együtt iszom vele egy kocsmában, miközben a társam nyugodtan kirabolhatná, miért szerelem szét még a tetőn? - tette fel a költői kérdést Zeke László. Ráadásul arra a kérdésére, vajon miként szóródhattak szerteszét az antenna darabjai, az egyik nyomozó talányosan azt felelte a tárgyaláson: „odadobhatta a varjú”. Hozzátette: miközben az antenna erős bizonyítékként vetődött fel, addig az áldozat kezében, és az udvaron egy boton megtalált vörös hajszál eredetét nem vizsgálták meg, s azt is nagyvonalúan figyelmen kívül hagyták, hogy Burkáék szagnyomát sem találta meg a helyszínen a kutya. Mindezek ellenére az általunk megkérdezett helyiek közül a legtöbben azt mondták: szerintük a két Burka volt az elkövető, és ez végre be is bizonyosodott. Hogy ezt mire alapozzák, arra nem tudtak válaszolni, volt, aki megjegyezte: a bíróság biztosan alaposan utánajárt a tényeknek. Az ifjabbik Burka Ferenc időközben elköltözött a faluból. Szülei házából csengetésünkre az édesanya jött ki, aki azt mondta: a férje nincs otthon, amúgy se nyilatkozik. Az asszony szerint az egész perújrafelvétel mögött az unoka bosszúja áll, aki azért akart elégtételt venni a tőlük külön élő apjától, mert nem adott nekik pénzt a kártérítési összegből. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a két férfinek börtönbe kell-e vonulnia, mindenesetre az ítélőtábláról még szabadon távoztak. A Debreceni Ítélőtábla enyhítette az újbóli eljárás első fokú ítéletét, az apáét 12 évről 9, a fiáét 10-ről 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre. Ha a bíróság beszámítja a korábban fogvatartottként eltöltött időt, akkor nem kell börtönbe menniük, ám a bíró a tárgyaláson azt jelezte, hogy csak a házi őrizetben eltöltött idő csökkenti a büntetést. Az is kérdés, hogy mi lesz a fájdalomdíjként kifizetett kártérítéssel. Ha megkapják az ítélet írásbeli indoklását, felülvizsgálati kérelemmel élnek – mondta Zeke László –, mert a tisztességes eljáráshoz való jog minden állampolgárt – így Burkáékat is – megilleti.
Szerző
Témák
Burka-ügy
Frissítve: 2018.09.27. 16:22

Százmilliókért tünteti el a MÁV az illegális szeméthegyeket

Publikálás dátuma
2018.09.27. 08:47
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Több tízezer köbméternyi hulladékot kell elszállítani a vasúti területekről, tavaly feleennyibe került a MÁV kényszerű nagytakarítása.
Háromszázmillió forint értékű keretszerződést írt alá a MÁV a vasúti területeken létrejött illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében – idézi az MTI a vasúttársaság csütörtöki bejelentését. A jelenlegi jogszabályok szerint az ingatlan tulajdonosa felelős a területén található hulladékért - írták, kiemelve: a vasúti területeken és a nyílt pálya közelében található illegális szemétlerakók nem a MÁV tevékenységéből származnak. A több 10 ezer köbméterre tehető hulladékmennyiség jellemzően lakossági, kommunális hulladékból, használt műszaki cikkekből, építési törmelékből és zöldhulladékból tevődik össze.
A MÁV közleménye szerint szerint a vasúttársaság tavaly 165 millió forintot költött az illegális szeméthalmok felszámolására és 8850 tonnát szállíttatott el vasúti területekről országszerte. A legnagyobb, a budapesti, Rákospatak utcai illegális hulladéklerakó volt, ahonnan 4666 tonna, míg Szajolból 2698 tonna gazdátlan szemét elszállításáról kellett gondoskodnia a MÁV-nak, de sok más helyszínről is elvitette a mások által elhagyott szemetet. 
 A társaság gondol a megelőzésre is: elkészítette az illegális hulladékhalmok felszámolásáról szóló stratégiáját, és a döntéshozókkal is egyeztetnének arról, hogyan lehetne szigorúbban szankcionálni, megakadályozni a szemétlerakást. 
Szerző

Mert megérdemli: új luxusautót kaphat budavári polgármester

Publikálás dátuma
2018.09.27. 08:34
Nagy Gábor Tamás budavári polgármester éppen nyilatkozatot ad
Fotó: Forrás: Facebook/Nagy Gábor Tamás
Nagy Gábor Tamásnak korábban volt már elektromos autója, de az I. kerületi pénzügyi bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy modernebbet kapjon. A hosszabb utakra pedig ott van a hibrid Lexus is.
Egy elektromos Nissan Leafet cserélnek modernebbre Nagy Gábor Tamás kedvéért, pedig korábban már egy Lexust is beszereztek, ami szintén a fideszes politikus rendelkezésére áll – értesült a 24.hu.
A lap információi szerint hétfőn elfogadta a pénzügyi bizottság, csütörtökön pedig a budavári önkormányzat képviselő-testülete is jóváhagyhatja az I. kerület módosított 2018-as költségvetését. A 24.hu értesülése szerint ennek része, hogy a polgármester számára egy új, modernebb elektromos autót vásárol a kerület – ezt éppen a Nagy által beterjesztett költségvetés-módosítás teszi lehetővé. A városvezetés a kerület általános tartalékának terhére emelheti meg az egyéb működési kiadásokra szánt összeget, és Nissan Leaf beszámításával vennének egy új, korszerűbb járművet. 
A vásárlás több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert a hosszabb utakra – amelyekre egy elektromos autó hatótávolsága nem terjed ki – egy másik hivatali jármű is Nagy Gábor Tamás rendelkezésére áll. Tavaly május óta  tudható, hogy a kerületvezető egy hibrid meghajtású Lexus IS 300h Luxury típusú autóval is közlekedhet, amit – a Párbeszéd képviselőjének, V. Naszály Mártának adott tájékoztatás szerint – jutányos áron, 15 millió forintért vett meg az önkormányzat. Az ellenzéki politikus egy bizottsági ülésen rá is kérdezett, miért volt szükséges az autó megvásárlása. A válasz szerint a Lexust azért vették meg, mert a korábban Nagy Gábor Tamásnak beszerzett elektromos autó, korlátozott hatótávolsága miatt, nem alkalmas távolsági közlekedésre.
Tehát a vásárlandó új elektromos autó nagyobb hatótávolsága nem indokolt – írja a portál. Ráadásul a polgármesteri hivatal is azt közölte, hogy a Lexust hosszabb, vidéki, külföldi utakra használja az önkormányzat, igaz, szerintük nem kizárólag a polgármester személyes használatára tartják fenn. 
De azért sem világos a tervezett önkormányzati autóbeszerzés oka, mert az I. kerületi városháza körülbelül 200 méterre áll attól a patinás műemléképülettől, amelyben szintén az önkormányzat biztosít lakást a polgármesternek.

Még a Magyar Nemzet derítette ki 2016-ban, hogy Nagy Gábor Tamás a saját maga vezette kerülettől „piaci alapon” egy 71 négyzetméteres lakást bérel mindössze 81 ezer forintért – vagyis a valós piaci ár töredékéért.  Az önkormányzat egyébként nyáron további öt évvel meghosszabbította a kerületvezető lakásbérleti szerződését.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 10:31