A BMW-gyár is kormánybiztost kap

Publikálás dátuma
2018.09.26. 17:31

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszteré a feladat 2020. augusztus 31-ig.
A kormány döntött a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekről, meghatározva és határidőhöz kötve az elvégzendő feladatokat – vette észre a napi.hu. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok közül az első a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekről szól, nem említve nevén a majdani BMW-gyárat. A kormányhatározat szerint egyebek mellett –  megépítik az M35-ös csomópontját 2021. február 28-ig, Debrecen–Józsa térségében. – a 33-as számú út egy szakaszát 2x2 sávossá kell bővíteni ugyaneddig az időpontig. – az ipartelep köré 2x1 sávos utat kell építeni jövő év szeptember végéig.  – megépül 2021 utolsó napjáig a debreceni közforgalmú logisztikai és konténerterminál. Ehhez villamosítják az oda vezető vasutat és bekötik azt a záhonyi fővonalba. A gazdasági övezetet el kell látni a következő infrastruktúrával: villamos energia, gáz, víz és csatorna, valamit távközlés. A portál azt írja, mindezek költségéről – ami állami támogatást jelent – az innovációért és technológiáért felelős miniszternek, valamit a pénzügyminiszternek kell előterjesztést készítenie október 15-ig. Ezt követően a kormány együttműködési megállapodást köt Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, amelyet az innovációért és technológiáért felelős miniszter ír majd alá. A másik kormányhatározat Palkovics László innovációért és technológiáért felelős minisztert 2018. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig
a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.

Palkovics vette át a Corvinus fenntartását

Mint megírtuk, a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból kiderült, hogy az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét. A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie.

Szerző

Városnéző buszok – Negyven millióra büntették a Fővárosi Önkormányzatot

Publikálás dátuma
2018.09.26. 15:52

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nem tüntették fel az összegzésben, hogy az eredménytelenség megállapítására melyik előírás alapján került sor.
Negyven millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság Budapest Főváros Önkormányzatát a városnéző autóbuszok koncessziója miatt – írja a napi.hu a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött határozat alapján. A portál felidézi, hogy a főváros még tavaly novemberben írt ki koncessziós pályázatot a városnéző autóbuszos szolgáltatásra, erre pedig három ajánlat érkezett: – Program Centrum Kft. és a Mr Nilsz Kft. (közös ajánlattevőként) – The Big Bus Company Limited – City Tour Hop on Hop off Kft. A bírálóbizottság a City Tour ajánlatát érvénytelennek találta, mert a cég által benyújtott dokumentumok hiányosak voltak. A másik két ajánlat közül a Program Centrum és a Mr Nilsz bizonyult jobbnak, annak ellenére, hogy a másik cég sokkal magasabb éves koncessziós díjat ajánlott. A Big Bus havi nettó 41,7 milliós fix díjat fizetett volna a fővárosnak, ha pedig további járműveket állít forgalomba, akkor 2,5 millió forintot buszonként, szintén havonta. A Program centrum és a Mr. Nilsz havi 25 milliót ajánlott, a további buszokért pedig 2,4 milliót. A Fővárosi Közgyűlésre várt a döntés, hogy odaítélje valamelyik pályázónak a szerződést, azonban az egész eljárást eredménytelennek minősítették. A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mivel szerinte az ajánlatkérő nem jelölte meg a közbeszerzési törvény azon előírásait, amelyet alkalmazva eredménytelennek nyilvánította az eljárást és nem is indokolta a döntését. A döntőbizottság megállapította: az összegezésben nem tüntették fel, hogy az eredménytelenség megállapítására mely, közbeszerzési jogi értelemben kötelezően alkalmazandó előírás tartalma alapján került sor. A 40 milliós bírságot a döntőbizottság azzal indokolta, hogy – a becsült ellenérték magas, 57,8 milliárd forint volt, – a Főváros nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során a törvényben előírtaknál nagyobb együttműködést – és korábban is vétett már a közbeszerzés szabályai ellen. 
Szerző

A vevők fele zsebből kifizeti a lakás árát

Publikálás dátuma
2018.09.26. 15:21

Fotó: Népszava
Tízből négy lakásvásárló nem vesz fel hitelt, hanem készpénzzel fizet.
Továbbra is van tér a hazai ingatlanpiac bővülésére – állítja a Duna House. Az ingatlanközvetítő cég ezt többek között arra alapozza, hogy – bár az elmúlt évek gyors ütemű ingatlanár-emelkedése drasztikusnak tűnhet - a reálértéken mért ingatlanárak még csak most haladják meg a tíz évvel ezelőtti értékeket. A lakáshitelek elérhetősége és a bérek emelkedése pedig erős mozgatórugója lehet a további növekedésnek.  Az adás-vételek nagyobb része ráadásul még mindig készpénzes vásárlás, a vevők  kevesebb mint fele igényel hitelt. A Duna House Hitelcentrumának adatai alapján 10 ügyfél közül mindössze 3-4 vett fel kölcsönt a lakásvásárláshoz. Az ingatlanközvetítő cég tapasztalatai összhangban állnak az MNB adataival, amelyek szerint a lakáspiaci tranzakciók mindössze 45 százalékához kapcsolódik hitelfelvétel. Ez az előző évi adatokhoz képest 6 százalékpontos növekedést jelent. A lakásárak emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években nőtt ugyan a hitelből vásárlók aránya, a Duna House-nál azonban még mindig csak az ügyletek 30-40 százalékánál kérnek jelzáloghiteles segítséget az ügyfelek – summázta a tapasztalatokat Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Szerinte mindez a hálózatukban megjelenő magasabb arányú befektetői ügyletekkel magyarázható. A legjobb befektetésnek ma ugyanis továbbra is a kiadási célú ingatlanvásárlás tűnik: a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, így még az egyre növekvő ingatlanárak mellett is szép hozamra lehet szert tenni. A banki lekötésekre viszont csupán néhány tized százalékos kamatokat adnak a pénzintézetek, ezért megtakarításaikat egyre kevesebben kötik le bankszámlájukon, és szintén egyre kevesebben teszik be a pénzüket egyáltalán bankszámlákra. Mint megírtuk: már több mint 4700 milliárd forintnyi készpénz van a lakosságnál, miközben 2010-ben még csupán 1700 milliárd forintra rúgott az összeg. A bankokban lekötetlenül, folyószámlán tartott megtakarítás szintén csúcsokat döntöget: több mint 5500 milliárd forint hever így parlagon. Ez a lakossági folyószámlákon lévő összeg kétharmadát jelenti, miközben a Fidesz kormányzásának kezdetén – hasonló összegű megtakarításoknál – épp fordított volt az arány. Igaz, akkor még érdemes volt lekötni: 8 éve a lekötött betétek átlagkamata 4,45 százalék volt. A készpénzes vásárlások valószínűleg továbbra sem fognak eltűnni az ingatlanpiacról, az októberben szigorodó adósságfék szabály ugyanis a hitelállomány növekedését várhatóan lassítja majd. Az október 1-jétől életbe lépő új szabályozás lényege, hogy minél hosszabb távra fixálja valaki a hitele kamatait, annál nagyobb arányban tudja jövedelmét a hitel törlesztőrészleteivel megterhelni, magyarán annál több hitelt vehet fel. Az ilyen kölcsönök viszont némiképp drágábbak, mint a változó kamatozású hitelek, hiszen a kockázatokat a bankok is beárazzák. A szakértők mégis ezt ajánlják, a fix kamatozású hitelek ugyanis hosszú távon egy biztonságosabb hitelkonstrukciót jelentenek a lakásvásárlók számára.     
Szerző