Balog Zoltánt kőbe vésték - utólag

Publikálás dátuma
2018.09.27. 09:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A volt miniszter neve utólag felkerült az általa avatott szoborkompozíció középpontjába, egy tőle származó idézet mellé. Bocskai, Luther és Kálvin állja körbe.
A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából, tavaly ősszel adták át a XVI. kerületben, Sashalom és Rákosszentmihály határánál „Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékhelyét”. A korábban elhanyagolt, 12 ezer négyzetméteres területet parkosították. A Reformátorok terének elnevezett helyen kilátót és kávéházat is építettek. Nem utolsósorban pedig itt avatták fel Bocskai István, Kálvin János és Luther Márton bronzból készült egész alakos szobrát, R. Törley Mária alkotását. A szoborállítást Szatmáry Kristóf fideszes képviselő kezdeményezte, ennek érdekében alapítványt is létrehozott. Közös felelősségünk, hogy meglátszódjon Magyarországon, hogy itt keresztények élnek – jelentette ki az avatási ünnepségen Balog Zoltán, aki akkoriban még az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője volt. Az országgyűlési választás után aztán megvált miniszteri tisztségétől, majd parlamenti mandátumától is. Visszatért a református lelkipásztori szolgálathoz, de a közéletet sem hagyta el teljesen: a fideszes Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök romaügyi biztosa maradt. A Reformátorok terén lévő szobrok talapzatán bibliai idézetek olvashatók. A kompozíció fókuszában lévő, gömb alakú miniszökőkút (vagy inkább: csobogó) kávájára egy ismeretlen eredetű szöveg is felkerült: 
„Tartsd meg a hitet, újítsd meg és erősítsd meg a hitet, és akkor ez a hit megtart téged.”

A szoboravatás idején legalábbis még nem láthattunk se nevet, se forrásmegjelölést. A kívülálló nem tudhatta, honnan származik a mondat. Ma már azonban nem titok. Időközben ugyanis felvésték a szerző nevét, aki nem más, mint a volt miniszter: Balog Zoltán. „Az én döntésem volt” – nyilatkozta a Népszavának az önmagát katolikus szobrászművészként meghatározó R. Törley Mária, akit arról kérdeztünk, hogyan és miért került az emlékműre Balog Zoltán neve. A gömb a Földet szimbolizálja, a forrás az Isten, aki megtisztítja a glóbuszt – avatott be a művész az alkotás jelképrendszerébe. A kérdéses mondatot pedig Balog Zoltán tavaly nyáron, az alapkőletételkor mondta.
R. Törley Máriának annyira megtetszett a gondolat, annyira kifejezőnek találta, hogy elhatározta, ez lesz a kompozíció középpontjában. Elhatározta azt is, hogy a nevet csak akkor fogja felvésetni, amikor Balog Zoltán már nem miniszter. Máskülönben a maga részéről eleve úgy értékelte, hogy Balog nem miniszteri, hanem lelkipásztori minőségében mondott beszédet. Nemrég került fel a neve – tájékoztatott a szobrász. „Örülök, ha minél többekhez eljutnak ezek a szavak. Az embereknek vigasztalásra van szükségük” – tette hozzá R. Törley Mária. Balog Zoltán lapunk megkeresésére közölte: „A Közép-Európa legnagyobb reformáció-emlékművének alapkőletételekor elmondott beszédem idézett mondatát a művész, R. Törley Mária fel kívánta vésni a talapzatra, s ehhez engedélyemet kérte. Ez a szándék nekem nagyon megtisztelő volt, így szívesen hozzájárultam a mondat feltüntetéséhez. Az emlékművet állító kuratórium ebben őt támogatta.” Arra a kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy már a neve is szerepel az emlékművön, a volt miniszter válasza nem tért ki.
Szerző

Egy antenna, egy varjú és a két Burka

Publikálás dátuma
2018.09.27. 09:00

Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
Elítéltek, felmentettek, majd újra elítéltek gyilkosságért két újszentmargitai férfit, de ma sem tudjuk pontosan, mi történt.
Az utca üres, egy asszony halad csak el biciklivel, még a levegő sem mozdul. Újszentmargita, ez a Hortobágy szélén lévő kisközség a természet közelségét szerető turisták célpontja is lehetne, ha nem egy olyan gyilkosságról híresül el, aminek rejtélyeit ma sem sikerült megnyugtató módon megfejteni. Itt ebben a faluszéli, csendes utcában laknak Burka Ferencék: a férfi és a fia a főszereplője a hazai igazságszolgáltatás egyik leghosszabb, s az eljárást tekintve is egyik legkülönösebb történetének.
Nehéz röviden összefoglalni, mi történt azóta, hogy újszentmargitai Gyurcsó Jánosra 1999. március 4-én álmából felriasztva betonvassal támadtak rá, s olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A tett elkövetésével már akkor idősebb és ifjabb Burka Ferencet vádolták – első fokon el is ítélték -, de később bizonyítottság hiányban jogerősen felmentették mindkettőjüket. Idősebb Burka Ferenc védője, Zeke László ügyvéd szerint maga az eljárás az elejétől kezdve koncepciós volt, az első nyomozati anyagokban olyan mondat szerepelt, hogy „jellegzetesen cigány elkövetési mód”, ami eleve kijelölt egyfajta „irányt”. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla azonban nyilvánvalóvá tette, hogy egy cselekmény elkövetését nem lehet a formál-logika alapján levezetni, a bizonyítékok pedig nem arra valók, hogy azokat egy ítélet jogosságának igazolására állítsák sorba.
A Debrecenben először megszületett ítéletet felülbírálatra alkalmatlannak és megalapozatlannak találták, ezért új eljárást rendelek el, aminek vége egy jogerős felmentő ítélet lett. - Olyan nincs, hogy ketten megöltek valakit, de nem tudjuk, pontosan, hogyan csinálták, melyikük ütött, hová és mekkorát, s egyáltalán, mi volt az indíték – sorolta a kételyeket az ügyvéd, akinek szavai szerint a bizonyítékoknak kétséget kirázóaknak kell lenniük, nem maradhatnak kérdőjelek egy eljárásban. Márpedig kérdőjelek voltak, s vannak ma is. A két Burka a 2005-ben megszületett felmentő ítélet után polgári pert indított a magyar állam ellen, s a hazai jogtörténetben addig példátlanul magasnak számító, 45 millió forintos fájdalomdíjat kaptak: 25 millió jutott a fiatalabbnak, 20 az idősebbnek. Hat évvel ezelőtt, 2012-ben azonban a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség perújítást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy új tanúk, új tárgyi bizonyítékok és új információk bukkantak fel: a másodrendű vádlott élettársa például azt vallotta, hogy párja véres nadrágban tért haza aznap éjszaka, és azt mondta, hogy megölt egy embert. Tanúként hallgatták meg ifjabb Burka Ferenc jelenleg egy prostituált meggyilkolása miatt börtönbüntetését töltő fiát, aki azt vallotta: hallotta, amint nagyapja szidja az apját, hogy miért kellett megölnie az idős embert, elvégre csak egy antennát akartak ellopni. Zeke László szerint ha ezt a mondatot komolyan kellene venni, még az is a védence ártatlanságát igazolná, de ennél abszurdabb szála is van a történetnek. Jelesül az antenna. Az egyik „perdöntő” bizonyíték egy, a Burkáéktól nem messze lévő szeméttelepen a gyilkosság után 13 évvel felbukkant antenna – csakhogy a meggyilkolt férfi házán lévő antenna nem tűnt el a helyszínről, annak darabjait még 1999-ben, a helyszíneléskor megtalálták szétszóródva a tetőn. - Ha én megölök egy embert egy antennáért, miután együtt iszom vele egy kocsmában, miközben a társam nyugodtan kirabolhatná, miért szerelem szét még a tetőn? - tette fel a költői kérdést Zeke László. Ráadásul arra a kérdésére, vajon miként szóródhattak szerteszét az antenna darabjai, az egyik nyomozó talányosan azt felelte a tárgyaláson: „odadobhatta a varjú”. Hozzátette: miközben az antenna erős bizonyítékként vetődött fel, addig az áldozat kezében, és az udvaron egy boton megtalált vörös hajszál eredetét nem vizsgálták meg, s azt is nagyvonalúan figyelmen kívül hagyták, hogy Burkáék szagnyomát sem találta meg a helyszínen a kutya. Mindezek ellenére az általunk megkérdezett helyiek közül a legtöbben azt mondták: szerintük a két Burka volt az elkövető, és ez végre be is bizonyosodott. Hogy ezt mire alapozzák, arra nem tudtak válaszolni, volt, aki megjegyezte: a bíróság biztosan alaposan utánajárt a tényeknek. Az ifjabbik Burka Ferenc időközben elköltözött a faluból. Szülei házából csengetésünkre az édesanya jött ki, aki azt mondta: a férje nincs otthon, amúgy se nyilatkozik. Az asszony szerint az egész perújrafelvétel mögött az unoka bosszúja áll, aki azért akart elégtételt venni a tőlük külön élő apjától, mert nem adott nekik pénzt a kártérítési összegből. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a két férfinek börtönbe kell-e vonulnia, mindenesetre az ítélőtábláról még szabadon távoztak. A Debreceni Ítélőtábla enyhítette az újbóli eljárás első fokú ítéletét, az apáét 12 évről 9, a fiáét 10-ről 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre. Ha a bíróság beszámítja a korábban fogvatartottként eltöltött időt, akkor nem kell börtönbe menniük, ám a bíró a tárgyaláson azt jelezte, hogy csak a házi őrizetben eltöltött idő csökkenti a büntetést. Az is kérdés, hogy mi lesz a fájdalomdíjként kifizetett kártérítéssel. Ha megkapják az ítélet írásbeli indoklását, felülvizsgálati kérelemmel élnek – mondta Zeke László –, mert a tisztességes eljáráshoz való jog minden állampolgárt – így Burkáékat is – megilleti.
Szerző
Témák
Burka-ügy
Frissítve: 2018.09.27. 16:22

Százmilliókért tünteti el a MÁV az illegális szeméthegyeket

Publikálás dátuma
2018.09.27. 08:47
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Több tízezer köbméternyi hulladékot kell elszállítani a vasúti területekről, tavaly feleennyibe került a MÁV kényszerű nagytakarítása.
Háromszázmillió forint értékű keretszerződést írt alá a MÁV a vasúti területeken létrejött illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében – idézi az MTI a vasúttársaság csütörtöki bejelentését. A jelenlegi jogszabályok szerint az ingatlan tulajdonosa felelős a területén található hulladékért - írták, kiemelve: a vasúti területeken és a nyílt pálya közelében található illegális szemétlerakók nem a MÁV tevékenységéből származnak. A több 10 ezer köbméterre tehető hulladékmennyiség jellemzően lakossági, kommunális hulladékból, használt műszaki cikkekből, építési törmelékből és zöldhulladékból tevődik össze.
A MÁV közleménye szerint szerint a vasúttársaság tavaly 165 millió forintot költött az illegális szeméthalmok felszámolására és 8850 tonnát szállíttatott el vasúti területekről országszerte. A legnagyobb, a budapesti, Rákospatak utcai illegális hulladéklerakó volt, ahonnan 4666 tonna, míg Szajolból 2698 tonna gazdátlan szemét elszállításáról kellett gondoskodnia a MÁV-nak, de sok más helyszínről is elvitette a mások által elhagyott szemetet. 
 A társaság gondol a megelőzésre is: elkészítette az illegális hulladékhalmok felszámolásáról szóló stratégiáját, és a döntéshozókkal is egyeztetnének arról, hogyan lehetne szigorúbban szankcionálni, megakadályozni a szemétlerakást. 
Szerző