A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából, tavaly ősszel adták át a XVI. kerületben, Sashalom és Rákosszentmihály határánál „Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékhelyét”. A korábban elhanyagolt, 12 ezer négyzetméteres területet parkosították. A Reformátorok terének elnevezett helyen kilátót és kávéházat is építettek.
Nem utolsósorban pedig itt avatták fel Bocskai István, Kálvin János és Luther Márton bronzból készült egész alakos szobrát, R. Törley Mária alkotását. A szoborállítást Szatmáry Kristóf fideszes képviselő kezdeményezte, ennek érdekében alapítványt is létrehozott.
Közös felelősségünk, hogy meglátszódjon Magyarországon, hogy itt keresztények élnek – jelentette ki az avatási ünnepségen Balog Zoltán, aki akkoriban még az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője volt. Az országgyűlési választás után aztán megvált miniszteri tisztségétől, majd parlamenti mandátumától is. Visszatért a református lelkipásztori szolgálathoz, de a közéletet sem hagyta el teljesen: a fideszes Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök romaügyi biztosa maradt.
A Reformátorok terén lévő szobrok talapzatán bibliai idézetek olvashatók. A kompozíció fókuszában lévő, gömb alakú miniszökőkút (vagy inkább: csobogó) kávájára egy ismeretlen eredetű szöveg is felkerült:
A szoboravatás idején legalábbis még nem láthattunk se nevet, se forrásmegjelölést. A kívülálló nem tudhatta, honnan származik a mondat. Ma már azonban nem titok. Időközben ugyanis felvésték a szerző nevét, aki nem más, mint a volt miniszter: Balog Zoltán.
„Az én döntésem volt” – nyilatkozta a Népszavának az önmagát katolikus szobrászművészként meghatározó R. Törley Mária, akit arról kérdeztünk, hogyan és miért került az emlékműre Balog Zoltán neve. A gömb a Földet szimbolizálja, a forrás az Isten, aki megtisztítja a glóbuszt – avatott be a művész az alkotás jelképrendszerébe. A kérdéses mondatot pedig Balog Zoltán tavaly nyáron, az alapkőletételkor mondta.
R. Törley Máriának annyira megtetszett a gondolat, annyira kifejezőnek találta, hogy elhatározta, ez lesz a kompozíció középpontjában. Elhatározta azt is, hogy a nevet csak akkor fogja felvésetni, amikor Balog Zoltán már nem miniszter. Máskülönben a maga részéről eleve úgy értékelte, hogy Balog nem miniszteri, hanem lelkipásztori minőségében mondott beszédet.
Nemrég került fel a neve – tájékoztatott a szobrász. „Örülök, ha minél többekhez eljutnak ezek a szavak. Az embereknek vigasztalásra van szükségük” – tette hozzá R. Törley Mária.
Balog Zoltán lapunk megkeresésére közölte: „A Közép-Európa legnagyobb reformáció-emlékművének alapkőletételekor elmondott beszédem idézett mondatát a művész, R. Törley Mária fel kívánta vésni a talapzatra, s ehhez engedélyemet kérte. Ez a szándék nekem nagyon megtisztelő volt, így szívesen hozzájárultam a mondat feltüntetéséhez. Az emlékművet állító kuratórium ebben őt támogatta.”
Arra a kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy már a neve is szerepel az emlékművön, a volt miniszter válasza nem tért ki.
