Kamatot emelt a Fed

Publikálás dátuma
2018.09.26. 20:17
Illusztráció
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A nyíltpiaci bizottság 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot.
Kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) szerdán, idén immár harmadik, 2015 decembere, a kamatemelési ciklus elindulása óta pedig nyolcadik alkalommal. A Federal Reserve monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. A testület ezt megelőzően júniusban emelte ugyancsak 25 bázisponttal a kamatsáv széleit, augusztusban változatlanul hagyta. A döntés indoklásában a gazdaság jó teljesítményét nyugtázva a Fed megerősítette szándékát a monetáris szigorítás folytatására a jövő évre is. A Fed azonban most első alkalommal hagyta ki döntésének indoklásából a monetáris politikájára alkalmazott „alkalmazkodó” (accommodative) jelzőt, jelezve ezzel, hogy a jövőben sokkal inkább semleges, mint gazdaságösztönző vagy a túlfűtöttséget fékező monetáris politikát kíván folytatni. A Fed javított növekedési előrejelzésén. Eszerint az idén 3,1 százalékos GDP-növekedésre számít a három hónappal ezelőtt tett 2,8 százalékos prognózis helyett. A jövő évi növekedési előrejelzést 2,5 százalékra javította 2,4 százalékról, a 2020-ason viszont nem változtatott, 2,0 százalékon hagyta. A Fed most első alkalommal adott előrejelzést a 2021-es növekedésre, 1,8 százalékot jelölve meg a GDP bővülésére. Hasonlóképpen először tett előrejelzést a 2021-es munkanélküliségi rátára vonatkozóan is a Fed, amelynek 3,7 százalékra emelkedését várják a 2020-as 3,5 százalékról. A Fed megemelte az idei prognózisát is a munkanélküliségi rátára, a júniusban tett 3,6 százalékról 3,7 százalékra. A 2019-est viszont változatlanul 3,5 százalékon hagyta. Az inflációra vonatkozóan a Fed a júniusi prognózisban 2,1 százalékot jelezett az idei évre, a jövő évre és 2020-ra egyaránt. Ezt csak a 2019-es évre vonatkozóan módosította 2,0 százalékra és 2,1 százalékos prognózist tett 2021-re is. A FOMC tagjainak előrejelzései alapján idén még egy, jövőre pedig három kamatemelést terveznek. Ezt a feltételezett kamatpályát a döntés mostani megszövegezése is megerősíti. A nyíltpiaci bizottság 2015 decembere előtt hét évig tartotta történelmi mélységben, zéró közeli szinten az alapkamatot, hogy ezáltal ösztönözze a gazdasági növekedést és felpörgesse az inflációt.
Szerző
Témák
FED kamatemelés
Frissítve: 2018.09.26. 20:49

323,52 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.26. 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A svájci frank árfolyama pedig 285,59 forintról 284,87 forintra csökkent.
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest – írja az MTI. Az euró jegyzése 323,52 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét óra körül jegyzett 324,08 forintról. Az euró szerdán 323,35 és 324,43 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,59 forintról 284,87 forintra, a dolláré pedig 275,39 forintról 275,28 forintra csökkent.
Szerző
Témák
forint dollár euró

Túlfűtött gazdaság, befagyott források

Publikálás dátuma
2018.09.26. 17:52

Fotó: Népszava
A gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a magyar kormány és a jegybank. Emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy – rosszabb esetben – válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikára - hangzott el a Pénzügykutató Zrt. sajtótájékoztatóján.
bruttó hazai termék (GDP) 2018-ban 4,4, az infláció 3,1 százalék lehet, míg jövőre 3,2 százalékos GDP bővüléssel és az árindex 3,3 százalékos növekedésével számol a Pénzügykutató. Az infláció azonban 2019-ben meg is lódulhat, ha az idei 30-40 százalékos olajár emelkedés az Iránnal szembeni embargó miatt folytatódik. A költségvetési hiány idén 2,4 lehet, jövőre két százalékra, az államadósság az idei 72,5 százalék alá, 70 százalékra mérséklődhet. Idén már nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója, mivel az MNB szeptemberben meghirdetett normalizálása ellenére nem szigorít a nemzetközi összevetésben már extrém lazának számító monetáris politikáján. Sőt, az Növekedési Hitelprogram fix, negatív reálkamatú hiteleivel tovább élénkíti a költségvetési ösztökéléssel amúgy is túlfűtött magyar gazdaságot. A jegybank üzeneteivel nem erősíti a hazai valutát, ezért év végére 324 forintos, éves átlagban pedig 320 forintos eurót prognosztizálnak. A nemzetközi trenddel szembemenő, továbbra is a gazdaság élénkítésére koncentráló hazai jegybanki politika mellett 2019-ben is laza monetáris kondíciók alakulnak ki. Az alacsony reálkamatok miatt a befektetők számára várhatóan kevéssé lesznek vonzóak a forintalapú befektetések, és ez sérülékennyé teszi a hazai devizát. Ezért jövőre az átlagos árfolyam már 325 forint körül alakulhat az euróval szemben. A külső finanszírozási többlet is egyre inkább az uniós források, illetve a külföldön dolgozók hazautalásai tartják fenn. A 0,9 százalékpontos alapkamat emelésétől továbbra is elzárkózik az MNB, de ettől függetlenül a kereskedelmi banki kamatok emelkedtek. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos munkatársa szerint a jegybank vezetőinek a politikája kiszámíthatatlan. Igaz, nyáron a jegybank egy 180 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagot tett közzé, amiben éppen az ellenkezőjét írják annak, mint ami az elmúlt nyolc évben történt a gazdaságpolitikában – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa. A kedvező belső és külső konjunktúra 2017-2018 eddigi időszakában erős volt, a versenyképességünk viszont nem javult. Ha ebben nem lesz fordulat, akkor a magyar gazdaság potenciális növekedése alig 1,4 százalékos lehet - tette hozzá. Nem csökken viszont a munkaerőpiaci feszültség, mert a Központi Statisztikai Hivatal adataiban szereplő 4,5 millió foglalkoztatott mellett becslések szerint 500-600 ezer, főleg fiatal, nyelvet beszélő, jól képzett munkavállaló dolgozik külföldön – említette Herczog László, a Pénzügykutató munkatársa. Ez pedig egyre fokozottabban fékezi a gazdaság, különösen a tudásalapú gazdaság fejlődését. Mivel a kérdezőbiztosok arra nem kérdeznek rá, hogy legális, vagy illegális munkát végez-e valaki, elvileg a foglalkoztatotti létszámba a fekete gazdaságban dolgozókat is beszámítják – válaszolta a Népszava kérdésre Herczog László. A kutató szerint ha a kormány valóban csak 2019. júliusától csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal, akkor a munkáltatók kisebb mértékű vagy két lépésben végrehajtott kötelező béremelésekre lesznek hajlandók. Azzal is számolni kellene a kormányzatnak, hogy a brexit és a változó forráselosztási politika miatt a befizetési kötelezettség emelkedhet, miközben a támogatási források viszont bizonyosan csökkenni fognak. Az eddigi bőséges uniós kohéziós, felzárkóztatási támogatásokat sem jól használta fel Magyarország. Észtország például a gazdaságot és a közigazgatást digitalizálta. A nálunk sokkal rosszabb helyzetből induló észtek, vagy a periférián küszködő írek jól használták fel ezeket a pénzeket, ma már ők, de a szlovákok, lengyelek is jóval megelőzték Magyarországot – mondta Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója. A csatlakozás, azaz 2004 óta a magyar beruházás, más néven a bruttó állóeszköz felhalmozás 14,3 százalékkal emelkedett, míg ugyanez a lengyeleknél elérte a 84, a cseheknél 34, a szlovákoknál 45, a később az unióba belépett Romániában a 87, Bulgáriában pedig 35 százalékot – tette hozzá Petschnig Mária Zita.   
Szerző