Vegetáriánusok által is fogyasztható "szalonnát" állítottak elő laboratóriumban az északkelet-ukrajnai Szumi megyeszékhely agráregyetemének diákjai - adta hírül a Szevodnya című ukrán napilap.
Az ukránok nemzeti eledelének számító szalonna vegetáriánus változatának receptje meglepően egyszerű. A műszalonna növényi olajból és zselatinból készül.
Dmitro Bigyuk, az egyetem táplálkozástani tanszékének tanára szerint a vegetáriánus szalonna egészséges alternatívája az igazinak, hiszen nem tartalmazza az állati eredetű szalonnában lévő káros anyagokat.
Az egyetemi tanár állítja, hogy megfelelő fűszerezéssel íze megkülönböztethetetlen az igazi szalonnáétól. Többféle zsírtartalommal és ízesítéssel lehet készíteni, így sósan, paprikásan, illetve egyéb fűszerekkel ízesítve, de akár savanyúan vagy édesen is.
A depresszió megelőzésében is segíthet a mediterrán étrend egy új kutatás szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A gyümölcsök, zöldségek, gabonaételek - köztük teljes kiőrlésű kenyér- és tésztafélék, barna rizs -, olajos magvak, olívaolaj és kevés hal, hús, valamint tejtermék fogyasztásán alapuló étrend a kedélyállapotra is hatással van - derült ki az utóbbi nyolc év 41 tanulmányának áttekintése alapján. Az analízist a készítők a Molecular Psychiatry című szaklap aktuális számában közölték.
A University College London kutatócsoportjának vezetője, Camille Lasalle elmondta, hogy az eddigi bizonyítékok azt mutatják, lehetnek ételek, amelyek csökkentik a depresszió kockázatát, noha egyelőre nincsen elegendő klinikai teszteredmény, amely ezt igazolná.
Az étel és a kedélyállapot közötti összefüggést nehéz megmagyarázni, mert sok egyéb tényező is szerepet játszhat ebben. A depresszió - többek között - étvágyvesztést okozhat, és aki nagyon rosszkedvű, nem is törődik magával megfelelően. A boldog ember nagyobb eséllyel él egészségesen, többek között kevesebb alkoholt fogyaszt, amely köztudottan hajlamosít a depresszióra. Lehetséges, hogy az egészségtelen - túlcukorozott, erősen feldolgozott - ételek fogyasztása növeli a depresszió kockázatát, ezért fontos, hogy ezek a fogások kikerüljenek az étrendből. Szakértők szerint szigorúan ellenőrzött klinikai tesztek nélkül nem tudható, mekkora hatása lehet a mediterrán étrendnek a depresszióra.
"Széles körben elfogadott nézet, hogy szoros a kapcsolat a között, amit eszünk és ahogy érezzük magunkat, a vércukorszint például hat a kedvünkre és az energiáinkra. Ha azonban az ember depressziót vagy szorongást él át, nehéz az egészségre figyelni, de az is lehet, hogy az ember ilyenkor káros megküzdési stratégiákhoz - alkoholhoz, drogokhoz - folyamodik. Ebben az esetben a gyógyulás más módjai, a terápia vagy a gyógyszerek lehetnek segítségére"
- mondta Stephen Buckley, a Mind nevű, mentális egészséggel foglalkozó alapítvány munkatársa.
A hagyományos mediterrán étrend kutatói kimutatták, hogy ez a diéta csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kialakulásának, ezáltal a szív- és érrendszeri zavarok megjelenésének kockázatát. Azt is megállapították már, hogy akik komolyan betartják az étrendet, tovább élnek és nem valószínű, hogy túlsúlyosak lesznek.
A jobb agyféltekés rajzolás nemcsak rajzolni tanít meg, előhozza az alkotás, az önmegvalósítás, sokszor mélyen rejtett vágyát, a hirtelen jött sikerélmény pedig az élet minden területén önbizalmat ad.
„Több van bennünk, mint gondolnánk. Mindenkiben. És nem csak rajzolva.”
– mondta a Népszavának Doszpod Katalin, a Művészház tulajdonosa.
Ennek bebizonyítására a jobb féltekés rajzolás tökéletes eszköz. A tehetség sokak szerint van vagy nincs. A rajzolásnak azonban megvan a „tudománya”, ami tanulható, fejleszthető, ráadásul gyorsan. És olyan úton is elindíthatja az embert, amelyre addig gondolni sem mert . Sokan a gyerekkori kudarcok miatt azt gondolják, nem tudnak rajzolni, de a háromnapos tanfolyamon feloldódnak a múltbéli blokkok, és rájönnek, megvalósíthatják a céljaikat. Nem csak a rajzlapon.
Jobb agyféltekés rajzolás
A módszerét egy amerikai rajztanár Betty Edwards dolgozta ki. Nem hagyta ugyanis nyugodni, hogy a diákoknak miért okoz nehézséget lerajzolni azt, amit látnak. Próbálta megfejteni, hogy bár az asztalra helyezett bögre alja íves, miért rajzolják azt egyenesnek. Amikor egyre inkább azt érezte, látásmódbeli a probléma, megtalálta Roger W. Sperry, később Nobel-díjjal elismert pszichobiológus 1968-ban megjelent kutatási eredményeit, úgy érezte, választ kapott rajzolással kapcsolatos kérdéseire.
Sperry munkájából az derült ki, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ, az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. Előbbi helye zömmel a domináns bal agyfélteke, míg az utóbbi a jobb agyféltekéhez kötődik. Az elképzelés, hogy valaki átvált a hagyományostól eltérő gondolkodás- vagy látásmódra, igazolta Betty Edwards tapasztalatait, és megmagyarázta a diákokkal kapcsolatos megfigyeléseit. Az 1979-ben megjelent Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében leírt, forradalmian új módszerrel világszerte már több millióan tanultak rajzolni.
A módszer lényege a két agyfélteke közötti mentális váltás, amellyel a jobb agyfélteke előítéletmentes, vizuális, globális észlelési működésmódja aktivizálódik. Ennek köszönhetően elsajátítható a látvány utáni, realisztikus rajzolás (forrás: Wikipédia).
Pálcikaembertől az alkotásig
„Jönnek olyanok, akik addig legfeljebb pálcikaembert tudtak rajzolni, aztán maguk is meglepődnek, hogy milyen portrét alkottak.”
A technika „pofátlanul egyszerű” és minden eleme tanulható: a grafit és a radír használata, az arányok tartása, de főleg az, hogyan vegyünk észre olyan dolgokat, amelyeket bár előttünk vannak, elsőre nem is láttunk.
„A végzőseink már másképp néznek a világra. Látnak is, és ez mindenben megváltoztatja őket”
- mondta Doszpod Katalin.
Hasonlít a mostanában divatos jelenlevés, a mindfulness technikájához is, a rajzolás kiemel a problémáinkból, a múltból és a jelenbe visz, a kreativitás magas érzelmi állapotába emel, feltölt és feldob. Fejleszti a koncentrációt, a megfigyelőképességet, a kézügyességet, a kreativitást, megszületik a vágy az alkotásra. A sikerélmény pedig az élet más területén is önbizalmat ad.
„Sok olyan tanítványunk van, aki otthagyta a multicéget és mert változtatni, már olyat csinál, ami boldoggá teszi.”
