Nyelvtudás – Magyarország a sereghajtók között az Európai Unióban

Publikálás dátuma
2018.09.27. 10:37
illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Hazánkban a dolgozó korú felnőttek 42 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, míg Luxemburgban több mint 50 százalékuk legalább három nyelvet ismer.
A dolgozó korú, 25 és 64 év közötti felnőtt lakosság 65 százaléka beszél legalább egy idegen nyelven a 2016-ban rögzített adatok szerint – számolt be a friss felmérési eredményekről az Eurostat a nyelvek európai napja alkalmából. A felmérés szerint néhány országban kiugróan jók az ezzel kapcsolatos eredmények, ezekben a tagállamokban a válaszadók több mint 90 százaléka beszélt valamilyen idegen nyelven. Az adatok szerint ilyen – Svédország (97 százalék) – Lettország (96 százalék) – Dánia (96 százalék) – Litvánia (96 százalék) – Luxemburg (95 százalék) – Finnország (92 százalék) – Málta (92 százalék) – Észtország (91 százalék) Luxemburgban egyébként a dolgozó korú felnőttek több mint fele legalább három idegen nyelven beszélt, de ez az arány magas volt Finnországban (45 százalék) és Szlovéniában (38 százalék) is. Négy országban – köztük Magyarországon is – kiugróan rosszak az eredmények, hazánkban a felnőtt lakosság kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven. Az adatok a következőképpen alakulnak: – Egyesült Királyság (35 százalék) – ez persze nem meglepő, hiszen az angol az anyanyelvük – Románia (36 százalék) – Magyarország (42 százalék) – Bulgária (50 százalék) A felmérésből az Írországra vonatkozó információk kimaradtak, mert – mint az Eurostat kiemeli – ezek az adatok még nem állnak rendelkezésre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 11:00

Belefér a fideszes szavazóknak Orbán reptetése

Publikálás dátuma
2018.09.27. 10:00

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Orbán Viktor kormányfő luxusutazásával kapcsolatos viszonylag gyors beismerés arra is visszavezethető, hogy a magyar társadalom ezt az ügyet feltehetően nem klasszikus korrupciónak tekinti, hanem "szívességnek". Ez egyfajta "hétköznapi korrupció", amelyben olykor az átlagemberek is részt vesznek – vélekedett lapunknak Reiner Roland. Az Integrity Lab elemzőjét arról kérdeztük, hogy miért állhatott ki Orbán a fényre, amikor sajtósán keresztül lapunknak elismerte: állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István fizeti luxusrepülős utazásait. Reiner szerint a másik ok a következmény-nélküliség lehet, a 2018-as választásokon - de korábban, 2014-ben sem - nem láttuk, hogy a szavazók büntették volna azokat a fideszes politikusokat, akiknek a nevéhez korrupciós vád társult - igaz, voltak olyanok, akiket a kormánypárt nem indított újra.
Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa szintén úgy látja, a Fidesznél úgy érzik: belefér a választóiknak ez a történet, mert a miniszterelnök focibarátsága nem újdonság, ahogy az sem, hogy jár mérkőzésekre. A szakértő szerint Havasi Bertalan sajtós meglepő közlékenységének magyarázata az lehet, hogy a kormánypárt nem tudta felmérni mennyi információja van még a sajtónak a luxusrepülőről, illetve a luxusjachtról. – Április 8-a előtt ezeket az ügyeket nem akarták előhozni, viszont a választás után „kegyelmi állapotba” kerültek, most valóban úgy érzik: minden beleférhet – hangsúlyozta a Kiss Ambrus. Reiner Roland egyébként kiemelte azt is, hogy bár a korrupció az elmúlt nyolc évben valamelyest előrébb jött az emberek által észlelt fontos problémák között, de még mindig nincs a dobogón, ráadásul a Fidesz sokat tett azért, hogy a saját korrupciós ügyeit szétterítse az egész ellenzékre. – Ezzel együtt azt gondolom, hogy jöhet egyszer egy olyan ügy, ami átüti ezt a mostani magas korrupciós ingerküszöböt. Ha például nagyon direkt módon érint állampolgárokat, ráadásul olyan módon, amivel könnyű azonosulni és olyan területen van, amivel szemben eleve nagy az elégedetlenség, például az egészségügyben – tette hozzá a szakértő. Szél Bernadett és Szabó Szabolcs LMP-s képviselők közben megelégelték az „ingyen ebédet”. – Törvénymódosítást kezdeményezünk, hogy egyértelmű legyen, aminek ma is így kellene lennie: a közhatalmi döntések meghozatalában, továbbá annak előkészítésében részt vevő vagy közreműködő személyek nem fogadhatnak el nagyértékű ajándékot olyan személyektől vagy cégektől, amelyek uniós támogatásból, a nemzeti vagyon hasznosításából, vagy közfeladat ellátására vonatkozó szerződésből (közbeszerzésből, koncesszióból) tömték ki a zsebeiket – jelentette be Szél Bernadett.
Szerző

Balog Zoltánt kőbe vésték - utólag

Publikálás dátuma
2018.09.27. 09:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A volt miniszter neve utólag felkerült az általa avatott szoborkompozíció középpontjába, egy tőle származó idézet mellé. Bocskai, Luther és Kálvin állja körbe.
A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából, tavaly ősszel adták át a XVI. kerületben, Sashalom és Rákosszentmihály határánál „Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékhelyét”. A korábban elhanyagolt, 12 ezer négyzetméteres területet parkosították. A Reformátorok terének elnevezett helyen kilátót és kávéházat is építettek. Nem utolsósorban pedig itt avatták fel Bocskai István, Kálvin János és Luther Márton bronzból készült egész alakos szobrát, R. Törley Mária alkotását. A szoborállítást Szatmáry Kristóf fideszes képviselő kezdeményezte, ennek érdekében alapítványt is létrehozott. Közös felelősségünk, hogy meglátszódjon Magyarországon, hogy itt keresztények élnek – jelentette ki az avatási ünnepségen Balog Zoltán, aki akkoriban még az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője volt. Az országgyűlési választás után aztán megvált miniszteri tisztségétől, majd parlamenti mandátumától is. Visszatért a református lelkipásztori szolgálathoz, de a közéletet sem hagyta el teljesen: a fideszes Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök romaügyi biztosa maradt. A Reformátorok terén lévő szobrok talapzatán bibliai idézetek olvashatók. A kompozíció fókuszában lévő, gömb alakú miniszökőkút (vagy inkább: csobogó) kávájára egy ismeretlen eredetű szöveg is felkerült: 
„Tartsd meg a hitet, újítsd meg és erősítsd meg a hitet, és akkor ez a hit megtart téged.”

A szoboravatás idején legalábbis még nem láthattunk se nevet, se forrásmegjelölést. A kívülálló nem tudhatta, honnan származik a mondat. Ma már azonban nem titok. Időközben ugyanis felvésték a szerző nevét, aki nem más, mint a volt miniszter: Balog Zoltán. „Az én döntésem volt” – nyilatkozta a Népszavának az önmagát katolikus szobrászművészként meghatározó R. Törley Mária, akit arról kérdeztünk, hogyan és miért került az emlékműre Balog Zoltán neve. A gömb a Földet szimbolizálja, a forrás az Isten, aki megtisztítja a glóbuszt – avatott be a művész az alkotás jelképrendszerébe. A kérdéses mondatot pedig Balog Zoltán tavaly nyáron, az alapkőletételkor mondta.
R. Törley Máriának annyira megtetszett a gondolat, annyira kifejezőnek találta, hogy elhatározta, ez lesz a kompozíció középpontjában. Elhatározta azt is, hogy a nevet csak akkor fogja felvésetni, amikor Balog Zoltán már nem miniszter. Máskülönben a maga részéről eleve úgy értékelte, hogy Balog nem miniszteri, hanem lelkipásztori minőségében mondott beszédet. Nemrég került fel a neve – tájékoztatott a szobrász. „Örülök, ha minél többekhez eljutnak ezek a szavak. Az embereknek vigasztalásra van szükségük” – tette hozzá R. Törley Mária. Balog Zoltán lapunk megkeresésére közölte: „A Közép-Európa legnagyobb reformáció-emlékművének alapkőletételekor elmondott beszédem idézett mondatát a művész, R. Törley Mária fel kívánta vésni a talapzatra, s ehhez engedélyemet kérte. Ez a szándék nekem nagyon megtisztelő volt, így szívesen hozzájárultam a mondat feltüntetéséhez. Az emlékművet állító kuratórium ebben őt támogatta.” Arra a kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy már a neve is szerepel az emlékművön, a volt miniszter válasza nem tért ki.
Szerző