Igazságtalannak érzik országukat az oroszok

Az oroszok többsége szerint társadalmuk egészében nem igazságos felépítésű. Vlagyimir Putyin népszerűsége igen megcsappant, a belé vetett bizalom is megrendült.

Az oroszok többsége úgy gondolja, igazságtalan társadalomban él, ezt mutatta ki a független FOM közvéleménykutató intézet kutatása. A megkérdezettek 65 százaléka vélekedett úgy, hogy igazságtalan felépítésű az orosz társadalom, és mindössze 22 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét. E tekintetben az elmúlt három évben kisebb részük romlást tapasztalt, a legtöbben azonban inkább stagnálást.

Akik a romlás okát is megnevezték, azok többek között az életszínvonal esését, az emberekről való gondoskodás csökkenését, a társadalom további kedvezőtlen rétegeződését, az árak és az adók emelkedését, a szociális légkör rosszabbodását, a nagyobb korrupciót, a hatalmi ágak rossz munkáját említették elsősorban. Az elsöprő többség, 77 százalék a természeti kincsekből származó bevételek elosztását igazságtalannak tartja, úgy véli, jobb lenne a helyzet, ha ezek a források az állam tulajdonában lennének. Az sem tetszik az embereknek, hogy a gazdagok és a szegények egyaránt 13 százalékkal adóznak. Leginkább a nyugdíjasokat, az időseket, a szegényeket és a munkásokat tekintik az igazságtalanság áldozatainak.

A kérdezőbiztosok feltették azt a kérdést is, vajon igazságosabban van e felépítve a mai társadalom, mint a szovjet volt a 70-es, 80-as években. 58 százalék szerint a mai igazságtalanabb. Ez magyarázatot ad arra is, miből táplálkozik a diktatórikus évek iránti nosztalgia. Ugyanakkor többen vélik úgy, hogy a nyugati modell igazságosabb, mint az orosz és kevesebben, hogy ez nem így van. Mindezért a hatóságokat hibáztatják, amelyek szerintük nem akarnak vagy nem is tudnak véget vetni az igazságtalanságnak. A kiutat egyesek a hatalom megdöntésében látják, ugyanennyien azonban úgy vélik, semmit sem kell tenni.

A nyugdíjkorhatár emelésének visszhangját egy másik kutatásában vizsgálta a FOM. A megkérdezettek 75 százaléka nem értett vele egyet és mindössze 11 százalék tartotta helyesnek. Csak igen kevesen vannak olyanok, akik szükségszerű döntésnek tekintik, tekintettel az állam pénzügyi helyzetére. Sokan viszont azzal érvelnek a nyugdíjkorhatár emelése ellen, hogy többen meg sem érik azt az időt, hogy nyugdíjhoz jussanak, az általuk befizetett járulék tehát egyszerűen elvész. A megkérdezettek több mint 50 százaléka jelentette ki, hogy elmenne tüntetni, ha lakóhelyén tiltakozást szerveznének.

Egy korábbi, nyári felmérés kimutatta, hogy az embereknek több mint a fele szerint Oroszországban baj van az emberi jogok érvényesülésével. Nagyra értékelik a lakóhely szabad megválasztását, a szabad mozgást, a szavazati jog biztosítását, a választhatóságot. Ha nem is jónak, de kielégítőnek tekintik a személyi szabadságot, a sérthetetlenséget. A törvény előtti egyenlőség helyzetét általában negatívan ítélik meg. Leginkább azonban az ingyenes egészségügyi ellátáshoz és tanuláshoz való hozzájutást hiányolják. A munkához való jog érvényesülése és annak igazságos honorálása sem kapott jó osztályzatot. A megkérdezettek úgy vélik, hogy ma Oroszországban az állampolgárok jogait és szabadságát nem védik azonos mértékben. A szegények és hétköznapi emberek a leginkább vesztesek.

Az emberek felének az a benyomása, hogy az elnök védi leginkább az emberi jogokat, viszont az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, az alkotmánybíróság, a jogvédő szervezetek, a kormány, a szakszervezetek, a képviselők, az önkormányzatok esetében hiányosságokat tapasztaltak. A megkérdezetteknek több mint fele szerint a Szovjetunióban jobban ügyeltek az állampolgárok jogaira. A szovjet érából leginkább az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást, a munkához és a lakhatáshoz való jogot, a méltányos béreket és a szociális ellátást kívánták volna vissza.