Magyar útlevelek miatt nyomozhatnak Ukrajnában

Publikálás dátuma
2018.09.27. 17:00

Fotó: Németh András Péter
Kettős állampolgárokat számonkérő titkosszolgálati nyomozás indítását jelentette be az ukrán főügyész. Erről azonban a titkosszolgálat nem tud, és a számonkérést lehetővé tevő jogszabály sincsen az országban.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozást indított a Kárpátalja megyében kiadott magyar útlevelek ügyében - közölte Jurij Lucenko ukrán főügyész csütörtökön újságírókkal, írja az MTI a 112 Ukrajina hírtelevízió beszámolójára hivatkozva. A főügyész szavai szerint a kettős állampolgárság kérdésében egyértelmű a helyzet: az ilyen bűncselekmény felelősségre vonást von maga után. Példaként hozta fel az Ukrajnából külföldre menekült Andrij Artemenko parlamenti képviselőt, akit szavai szerint megfosztottak ukrán állampolgárságától, miután kiderült, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Más források alapján viszont Artemenkót még nem fosztották meg jogerősen ukrán állampolgárságától, a pontos jogi helyzet ezzel kapcsolatban nem világos. 
"Amennyiben az SZBU nyomozása során hasonló esetek nyernek megállapítást bármely személy esetében, legyen az polgármester, kormányzó, miniszter, nyugdíjas, katona, az intézkedés ugyanez lesz, azaz megfosztás az ukrán állampolgárságtól" - szögezte le a főügyész.
Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek nyilatkozva arra mutatott rá,
az ukrán alkotmány 25. cikke tiltja, hogy bárkit megfosszanak az ukrán állampolgárságától.

Egy hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt.
Szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának helyszínén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után Klimkin kijelentette, hogy
Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza.

Szijjártó Péter még a megbeszélés előtt leszögezte, hogy ebben az esetben Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán konzult. Hangsúlyozta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt, illetve Magyarország ukrajnai képviseletein történik a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal.

Még nem indult el a nyomozás

Jelen pillanatban még nem indított nyomozást az SZBU a Kárpátalján kiadott magyar útlevelek ügyében, ellentétben Jurij Lucenko főügyész állításával - közölte Olena Hitljanszka, az SZBU szóvivője a LIGA.net ukrán hírportál szerint.
"Erről én semmit sem tudok" - mondta a szóvivő, furcsának nevezve a főügyész bejelentését, miszerint a titkosszolgálat nyomozást indított, és minden felderített kettős állampolgárt felelősségre vonnak, megfosztanak ukrán állampolgárságától. Hitljanszka hozzátette, hogy tudomása szerint az ukrán jogszabályokban nincs olyan rendelkezés, amely alapján a kettős állampolgárság felelősségre vonást vonna maga után. Szavai szerint a főügyészség eljárást indíthatott, és a nyomozás elvégzését az SZBU hatáskörébe utalhatta, de ilyen tartalmú dokumentum eddig még nem érkezett a titkosszolgálathoz.

Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 18:04

"Hagyjanak dolgozni!" - A taxisok után a spanyol Uber-sofőrök is utcára vonultak

Publikálás dátuma
2018.09.27. 16:27

Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP
Több száz, az Uber és a Cabify alternatív, közösségi személyszállító cég alkalmazásában álló sofőr tüntetett a taxisok ágazati monopóliuma ellen Madridban csütörtökön.
"Hagyjanak minket dolgozni", "végre van munkám, ne vedd el" - skandálták vagy írták transzparensekre a Madridban utcára vonuló Uber, illetve Cabify sofőrök, írja az MTI. A csütörtöki tiltakozó menet élén negyven dudáló autó haladt a belváros Paseo de la Castellana nevű sugárútjának nyolc sávjából hatot elfoglalva. Eduardo Martín, az Unauto nevű érdekképviselet elnöke elmondta: kifogásolják, hogy
a spanyol kormány várhatóan pénteken rendeletet fogad el a szektor szabályozásáról, ám annak tartalmát ők továbbra sem ismerik, arról velük nem egyeztettek.

"Hol a párbeszéd?" - tette fel a kérdést Martín, hangsúlyozva, hogy a 15 ezer dolgozó megélhetése a tét, miközben úgy tűnik, a kormány a taxisok monopóliumának kedvez.
Tiltakozásként az Uber és a Cabify szerdán ingyen szállította az utasokat, pénteken pedig az utcai tiltakozóakció megismétlésére készül.
Július végén a spanyol taxisok tartottak csaknem egy hétig tartó sztrájkot több városban is, amiért a szabályozásban megengedettnél több Uber és Cabify autó működik.

A taxisok az illetékes minisztériumtól követelték, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Továbbá szerintük az ágazati követelmények sem egyformák, így a verseny nem tisztességes.
A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt.
A sztrájknak az vetett véget, hogy a spanyol fejlesztési minisztérium ígéretet tett a taxisok fő követelésének teljesítésére, miszerint engedélyezik, hogy az önkormányzatok helyben is szabályozzák az Uber és Cabify működését. Ez azt jelenti, hogy az állami előírásokon túl a területükön akár szigoríthatják, korlátozhatják az alternatív szolgáltatók működését.
Spanyolországban úgynevezett VTC-engedélyhez köti a törvény a "sharing economy" körébe tartozó alternatív személyszállítást, és számukat ráadásul maximálja is: 30 taxisonként 1 VTC-engedélyt lehet kiadni. A hivatalos adatok szerint augusztusban több mint 65 ezer taxiengedély volt érvényben, VTC-engedélyből pedig több mint 10 ezer.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 16:28

Megszavazták a Putyin hatalmát is megrengető orosz nyugdíjreformot

Publikálás dátuma
2018.09.27. 15:45
Tüntetés az orosz nyugdíjreform ellen, 2018. szeptember 9.
Fotó: SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
Megszavazta az orosz parlament alsóháza harmadik, végleges olvasatában azt a törvénytervezetet, amely a nők esetében fokozatosan 55-ről 60, a férfiakéban pedig 60-ról 65 évre emeli fel a nyugdíjkorhatárt.
A jogszabály tervezetét, amelyet 332:83 arányban fogadtak el az Állami Duma képviselői, az elnöki aláírást megelőzően a parlament felsőházának, a Szövetségi Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A nagy társadalmi elégedetlenséget kiváltó törvénytervezetben, amelyet a kormány júniusban terjesztett a törvényhozás elé, Vlagyimir Putyin elnök és a kormányzó Egységes Oroszország párt képviselőinek javaslatára módosításokat hajtottak végre, egyebek között a nők esetében az eredetileg tervezett 63-ról 60-ra szállították le a nyugdíjkorhatárt. Emellett három évvel, a nők esetében 40-ről 37 évre, a férfiakéban pedig 45-ről 42 évre csökkentették a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkaviszony időtartamát.
A nőknél a gyerekek száma csökkenteni fogja a nyugdíjkorhatárt. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig - mint ahogy eddig is - a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe. Változatlanok maradnak a nyugdíj-megtakarítás kivételének feltételei is, a nők azt 55, a férfiak 60 éves koruktól vehetik ki, akár egy összegben is.
Kedden a parlamenti alsóház elfogadott egy másik, a nyugdíj-reformcsomag szempontjából fontos törvénymódosítást, amelynek értelmében 200 ezer rubelig (840 ezer forint) terjedő bírsággal sújtható az a munkaadó, amely öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló embert nem alkalmaz vagy elbocsát.
A törvénytervezethez politikusoktól, érdekvédelmi és üzleti szervezetektől összesen több mint 300 módosító javaslat érkezett be. Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy az ezekkel foglalkozó munkacsoport a törvény gyakorlati végrehajtása során ezeket tovább fogja mérlegelni.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök kijelentette: a reform következtében keletkező többletbevételeket arra fogják fordítani, hogy az orosz átlagnyugdíj a jelenlegi 14 144 rubelről (59 405 forint) 2024-re 20 ezer rubelre (84 ezer forint) emelkedjen.
Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak.
Sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát,

de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 15:49