Vona kihagyja a Jobbik-kongresszust

Publikálás dátuma
2018.09.28. 10:15
Vona Gábor szerint jó irányba halad a párt
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezetésével a Jobbik az „egyedüli helyes” utat járja – közölte Vona Gábor. A szombati kongresszuson a volt pártelnök nem vesz részt.
Kínos helyreigazításokba futott bele a kormánypárti Figyelő. A hetilap internetes oldala sorra valótlannak minősítette azokat az állításait, amelyek arról szóltak, hogy a Jobbik szezonnyitó frakcióülése botrányba fulladt, csúnyán kiabált egymással Vona Gábor volt pártelnök és Volner János alelnök. – Teljesen normális mederben zajlott a beszélgetés, még csak a hangját sem emelte fel senki – emlékezett vissza egy jobbikos képviselő. Ezt mások is megerősítették lapunknak, többek között Vona Gábor, aki helyzetértékelést tartott a Kiskőrösön rendezett frakcióülésen: – A fideszes sajtó hazugságai kapcsán tudomásom szerint megtörténtek a jogi válaszlépések. Az ottani beszélgetés jó hangulatú, baráti és konstruktív vita volt. Többet nem szeretnék erről mondani, mert nem feladatom. - fogalmazott. Ami a vitát illeti: több forrásból származó értesüléseink szerint Vona „baráti stílusban” nagyobb óvatosságra intette Volner Jánost, akinek egyes megnyilvánulásait könnyen felhasználhatják a Jobbik ellenfelei. (A Népszavának nyilatkozva például Volner „béna kacsához” hasonlította a Jobbikot.) A frakcióülésen ülésen Vona Gábort is érték bírálatok, elsősorban Stummer János, Szávay István és Volner János részéről. 

Feszültségek Volner körül

A kormánypárti sajtó rendre előáll azzal, hogy Volner János, a Jobbik alelnöke is a Mi Hazánk Mozgalomba tart. Volner pedig rendre arról beszél, hogy nincs ilyen szándéka. Információink szerint ugyanakkor a Jobbikban nem erősíti a Volner iránti bizalmat, hogy volt barátnője kifejezetten aktív a Mi Hazánkban, jogászként ő intézte a Toroczkai-féle mozgalom pártbejegyzési kérelmét.

A kritikák főként arra vonatkoztak, hogy sokan csalódottak, amiért a parlamenti választás után Vona „magára hagyta” a pártot – mondták többen. Egyikük szerint a választás óta a kiskőrösi frakcióülésen nyílt először lehetőség arra, hogy kibeszéljék, mi történt a kampányban: „ennek az egésznek az volt az értelme, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak”. A konfliktusok azonban nem szűntek meg a párt körül. A minap a XV. kerületi Bodó Miklós jelentette be, hogy kilép a Jobbikból. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a jobbikosok kivonultak a parlament üléséről, amikor a Mi Hazánk Mozgalomban (a Toroczkai László vezette szakadár „nemzeti radikális” pártban) politizáló Dúró Dóra a badacsonyi gyilkosság ügyében felszólalt. Megkérdeztük Gyöngyösi Mártont, a Jobbik elnökhelyettesét és frakcióvezetőjét, hogy a későbbiekben is így járnak-e el Dúró felszólalásaikor. Gyöngyösi válasza: „A parlamenti beosztást és a parlamenti részvételt nem Dúró Dóra független képviselő havi egy felszólalásához igazítjuk”. A Jobbik most szombaton kongresszust tart, a résztvevők hangján pedig nem érződött izgalom, amikor a rendezvény felől érdeklődtünk. A tervek szerint elfogadják a párt új stratégiáját. A két kulcsszó – idézzük, amit Sneider Tamás elnök néhány hete mondott lapunknak – a „szabadság” és az „igazságosság”. Ehhez időközben harmadikként csatlakozott a „biztonság” is. Vona Gábor nem szólal fel, mi több, nem is vesz részt a kongresszuson. Kérdésünkre, hogy a lemondása óta eltelt időszak mennyiben igazolta várakozásait, a szakadás ellenére jó irányba megy-e a Jobbik, a volt pártelnök közölte: Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezetésével a párt folytatta a néppárti utat. Szerinte ez az egyedüli helyes út, ha valaki nem csupán magát kívánja képviselni, hanem minden magyar embert.

Kilépésvádak pró és kontra

A Jobbikban úgy tartják, hogy a kilépésekről szóló híreket tudatosan „adagolja” a konkurens Mi Hazánk, azaz a távozók már korábban eldöntötték, hogy elhagyják a Jobbikot, ám bejelentésüket egy-egy mostani eseményhez kötik, valamelyik önkormányzati választás vagy a kongresszus elé időzítik. A zuglói szervezet feloszlásáról és a XV. kerületi kilépésről szóló közleményeket Novák Előd írta – osztotta meg lapunkkal meggyőződését egy jobbikos képviselő. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke (Dúró Dóra férje) kérdésünkre valótlannak minősítette az állítást: minden kilépő maga dönti el, hogy szeretné-e kommunikálni a pártból való távozását, ha igen, milyen indokolással. Annak, hogy a Jobbik által elvesztett 116 önkormányzati mandátum mögötti személyes indokolások a párt köpönyegforgatására utalnak, Novák szerint nem ő az oka, inkább a párt vezetése. Hozzátette: „Természetesen sok átlépő keres engem, még jobbikos országgyűlési képviselőkkel is kapcsolatban vagyok, beszélgetéseink gondolatai akár vissza is köszönhetnek megnyilatkozásaikban, de attól még nem én írom az életüket és közleményeiket, én már a jövőre, a Mi Hazánk Mozgalomra összpontosítok.”

Szerző

Ellenzéki erőpróba jön a XV. kerületben

Publikálás dátuma
2018.09.28. 09:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Egy hagyományosan baloldali kerületben rendeznek vasárnap polgármester-választást. A jelöltek szerint a részvételen múlik, ki lesz a győztes.
A Fidesz tavaszi újabb kétharmados győzelme óta - hiába fogott össze helyben az ellenzék -, a kormánypártok sorra nyerték az időközi választásokat. Vasárnap azonban olyan körzetben rendeznek időközi polgármester-választást, ahol a baloldal hagyományosan erősnek számít, ráadásul a nagyobb ellenzéki pártoknak ismét sikerült egy jelölt mögé felsorakozniuk. A Rákospalotát, Pestújhelyt és Újpalotát tömörítő XV. kerületben a választók négy jelölt közül választhatnak. A Rászorulókat Támogatók Egyesülete (RÁTE) és Magyar Szolidaritás Mozgalom jelöltje az alpolgármester, Németh Angéla lesz, aki mögé beállt az MSZP, a Párbeszéd és DK is. A Jobbik és az LMP nem indított saját jelöltet. A Fidesz-KDNP színeiben László Tamás, korábbi polgármester indul, aki a Fidesznek kétharmados áttörést hozó 2010-ben tudott önkormányzati választást nyerni, ám 2014-ben már alul maradt az önkormányzati választást magabiztosan nyerő Hajdú Lászlóval szemben. Igaz közben László Tamás részben az újpalotaiak szavazataival lett egyéni parlamenti képviselő, akkor az MSZP még azt a Móricz Esztert indította, akit később a párt kizárt a soraiból, mivel a helyi Fidesszel együttműködve próbálta megpuccsolni Hajdut. Tavasszal az is felmerült, hogy a egy kamupárt-gyanús alakulat jelöltjeként felbukkanó Móriczot a Fidesz segíthette az indulásban, pontosabban abban, hogy megossza a helyi baloldali szavazatokat. Azonban a fideszes taktika – ha volt ilyen - nem jött be, mert Hajdu egyéniben így is vereséget mért László Tamásra, aki így több mint egy évtized után kiesett az Országgyűlésből. Rajtuk kívül csak a független - a bejegyzés alatt álló, Radikális Jobboldaliak Társasága nevű szervezetben politizáló - Csékei Sándor, valamint a Munkáspárt jelöltje, Kerezsi László indul.
A vasárnapi időközi választás egyik fő kérdése, hogy a kétharmados választási vereség utáni ellenzéki apátia átterjedt-e a régi baloldali kerületre, vagy a baloldal megőrizte-e az ottani bázisát. Bár a XV. kerületből közvélemény-kutatási adatok nem ismertek, úgy hírlik, hogy a mintegy 65 ezres kerület részvételi hajlandóságán múlik majd minden: ha alacsony, 30 százalék alatti lesz a részvétel az a hagyományosan a sokkal fegyelmezettebb, hóban-esőben is az urnához járuló szavazói miatt Fidesznek kedvez, míg ha 30 százalékkal magasabb lesz a részvétel, akkor elvileg a baloldali jelölt lehet a befutó. Az új polgármesternek egyébként semmiképpen sem lesz egyszerű dolga, a húszfős képviselő-testületben ugyanis patthelyzet-közeli erőviszony alakult ki. Jelenleg a Fidesz-KDNP-nek hét, a Jobbiknak és az LMP-nek egy, a baloldalnak (MSZP-DK-EGYÜTT-MLP-PM-RÁTE) összesen nyolc képviselője van. A "baloldali" többséget korábban három kormánypárti képviselő voksával biztosították. A polgármester-választást egyébként azért kellett kiírni, mert miután Hajdu László országgyűlési képviselői mandátumot szerzett - összeférhetetlenség miatt - nem maradhatott tovább a kerület élén. A győztes egy évig maradhat a XV. kerület polgármestere, 2019-ben ugyanis önkormányzati választások lesznek Magyarországon, néhány hónappal az európai parlamenti választásokat követően.

Orbán: ma véglegesítjük a konzultációt

Publikálás dátuma
2018.09.28. 09:20

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
Lesz nyugdíjprémium novemberben – mondta a miniszterelnök.
A bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a mérkőzést meg kell vívni, és májusban az európai parlamenti (EP) választáson meg kell változtatni az európai politikát – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Kifejtette, hogy ma az EP-ben és az Európai Bizottságban is elsöprő többségben vannak a bevándorlást támogatók, akik „egyben egy komoly demokráciaproblémát is jelentenek”, mert olyasmit képviselnek, amit egyébként az európai emberek nem akarnak. Az európai emberek azt várják a vezetőiktől, hogy öntsenek tiszta vizet a pohárba, és mondják ki: helyesnek vagy rossz dolognak tartják a migrációt – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte a döntő mondat az, hogy a migráció rossz dolog, az valójában lakosságcserét jelent.
„Egyre kevesebb európai ember születik, és egyre több idegent hoznak ide. Ez meg fogja változtatni a kultúránkat, és egy-két év elteltével nem ismerünk rá a saját falunkra, a saját városunkra, a saját országunkra és a saját kontinensünkre”

– mondta Orbán.

Szerinte aki nem mondja ki, hogy a migráció rossz dolog, „ezért mi az emberek oldalán állunk”, az hiába akarja korlátozni a migrációt, nem tudja megnyerni az emberek bizalmát. A miniszterelnök azt mondta, vannak olyan európai országok, ahol a politikusok nem merik képviselni az emberek véleményét, ám „ránk ez nem jellemző”, és „ha bennünket megtámadnak, akkor abban mindenki biztos lehet, hogy megfelelő súllyal fogunk válaszolni”. ENSZ-közgyűlés. Orbán Viktor kitért az ENSZ-közgyűlés New Yorkban zajló ülésszakán és annak kísérőrendezvényein elhangzottakra is, kiemelve két beszédet, Dimitrisz Avramopulosz európai bizottsági migrációs biztos és Donald Trump amerikai elnök felszólalását. Előbbiről azt mondta, „a görög ember” mégiscsak „a mi alkalmazottunk, mi fizetjük, tehát neki az volna a dolga mint az Európai Bizottság tagjának, hogy bennünket képviseljen”. Ha pedig nem tud minden európai uniós tagállamot képviselni, tartózkodnia kellene attól, hogy az EU nevében nyilvánítson véleményt, mert ez egy súlyos demokráciaproblémát vet fel – fejtette ki. A görög biztos azonban New Yorkban úgy nyilatkozott, a migráció jó dolog, folytatni kell, betelepítési programot kell végrehajtani – tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette: erre senkitől nem kapott felhatalmazást a migrációügyi biztos. Megismételte, hogy ezt egy demokráciaproblémának tartja, hogy az uniós tagállamok egy részének álláspontjával szögesen ellentétes véleményt képvisel a görög biztos.
„Nem véletlen, hogy sokan vagyunk itt, ezen a kontinensen, akik várják az EP-választást jövő májusban, hogy az ilyen embereknek végre útilaput köthessünk a talpára”

– mondta a miniszterelnök.

Kérdésre jelezte: reményei szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén távozik májusban. Megjegyezte, hogy migrációügyben Magyarországnak nem kedvező terep az ENSZ, mert a világban a migránsokat kibocsátó országok vannak többségben, a világszervezetben pedig leképződik ez az arány, és „mi, akik ilyen európai bennszülöttek vagyunk, értelemszerűen kisebbségben vagyunk”. Így az ENSZ-ben nem könnyű egyenes derékkal képviselni a magyar álláspontot, de szerencsére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek ez nem okoz problémát – tette hozzá a kormányfő. Donald Trump beszédét Orbán Viktor úgy kommentálta: az amerikai elnök „már egy jelenségként, egy ikonként” képvisel egy álláspontot. Korábban az látszódott – fejtette ki –, hogy az Egyesült Államok úgy tekint magára, mint a helyes élet bölcsek kövének birtokosára, és ezt rá akarja erőltetni a világra, benne Magyarországra is. Ezzel kapcsolatban úgy emlékezett vissza: Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszterrel „annyit szenvedtem, hogy azt el sem tudom önnek mondani”. Donald Trumpot hallgatva azonban az tűnik ki – folytatta –, hogy az amerikaiak ezt úgy élték meg, hogy ők vállaltak egy világjobbító szerepet, ami valójában ellentétes volt a saját nemzeti érdekeikkel. A miniszterelnök szerint ennek kijelentése után az Egyesült Államokra nem úgy kell tekinteni, mint korábban, vagyis nem védekezni kell vele és az illetéktelen kulturális befolyásolási kísérleteivel szemben, hanem „megpróbálhatunk érdekalapon partneri viszonyt kialakítani”. Nyugdíjprémium. A kormányfő megerősítette, hogy idén is lesz nyugdíjprémium. Közölte, hogy csütörtök délután Varga Mihály pénzügyminiszter azt a tájékoztatást adta neki, hogy a gazdasági adatokból teljesen egyértelmű: az év végén, novemberben, lesz nyugdíjprémium, a gazdasági növekedés ugyanis elérte azt a szintet, amely alapján ez megilleti a nyugdíjasokat.  Konzultáció. Orbán kitért a családi konzultációra is, szerinte ugyanis a népesedési probléma kezelése a következő négy év legfontosabb kérdése. A konzultáció tartalmát péntek délután véglegesítik – jelentette be a miniszterelnök. Míg az EU-ban a demográfia a számok tudománya – ha „hiányoznak emberek, legyen helyettünk máshonnan”, Afrikából, Ázsiából –, addig Magyarországnak „nem számok kellenek, hanem magyar emberek” – fogalmazott, úgy folytatva, hogy a minél több gyermekhez család kell, ahhoz pedig egy édesanya és egy édesapa kell, „lehetőleg egy nő meg egy férfi”. A célnak azt nevezte, hogy minden tervezett gyermek megszülessen. 
Frissítve: 2018.09.28. 09:35