Index: távozik Vaszily Miklós az MTVA éléről

Publikálás dátuma
2018.09.27. 21:31
Vaszily Miklós
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Távozik posztjáról az MTVA vezérigazgatója a portál értesülései szerint.
Otthagyja az MTVA vezérigazgatói posztját Vaszily Miklós - értesült az Index. Mint írják, nem sikerült elérniük a vezérigazgatót, hogy megerősítse vagy cáfolja ezt. Távozásának híre tavaly novemberben is felröppent már, ám akkor maradt a posztján.
2015. augusztusa óta dolgozott a közmédia vezérigazgatójaként, előbb megbízottként, majd 2016 októberében véglegesítették. 2016 tavaszán az ő irodájában találtak lehallgató készüléket. Szintén ebben az évben, szeptemberben tömeges leépítések voltak az MTVA-nál, akkor Vaszily az évi 15 milliárd forintos bérköltség csökkentésével és a munkafolyamat racionalizálásával indokolta a döntést.
Vaszily 1996-ban végzett a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, 1997-ben pedig az ELTE jogi karán diplomázott. 2001-től a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. vezérigazgatója volt, 2005-től az Index.hu Zrt. vezérigazgatója lett. 2007-től a társaságok vezetése mellett a tulajdonos Közép Európa Média Zrt. vezérigazgató-helyettesi tisztét és igazgatósági tagságát is betöltötte. 2010 februárjától 2014 novemberéig az Origo Zrt. vezérigazgatója volt, az ő igazgatása alatt kellett távoznia az Origo éléről Sáling Gergő főszerkesztőnek, röviddel azután, hogy a portál Lázár János különös költekezései miatt kezdett vizsgálódni.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 22:01

Kisebb büntetéssel is megúszhatja Magyarország

Publikálás dátuma
2018.09.27. 21:04
FORRÁS: ELIOS.RS
Egy nagy EU-s projekt vizsgálata már lezárult, a kormány meglehetősen alacsonyra alkudta le a fizetendő büntetést. A négyes metró és az Elios ügyében még tart a vizsgálat, és még az idén áttekintik a magyar közbeszerzések gyakorlatát.
Az Európai Bizottság egyelőre tanulmányozza a magyar kormány válaszait az Elios Innovatív Zrt-hez köthető közbeszerzések során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban – értesüléseink szerint többek között ez hangzott el az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának csütörtöki esti, zárt ajtók mögött tartott meghallgatásán. A parlamenti bizottsági ülésen az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának vezető tisztviselője arról számolt be a testületnek, hogy hol tartanak a tárgyalások Brüsszel és Budapest között az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által vizsgált ügyekben. A parlamenti grémium folyamatosan nyomon követi és időről-időre napirendre tűzi ezeket a kérdéseket. Nem csak Magyarország, hanem több más uniós tagállam pénzköltési gyakorlata is rendszeresen napirendre kerül. Az OLAF korábban súlyos visszaélésekre bukkant több, uniós pénzből megvalósított magyarországi program végrehajtása során. Ezek közé tartoznak az Elios Zrt. közvilágítási projektjei, a Budapest Szíve, illetve a négyes metró beruházások. Úgy tudjuk, hogy az ülésen elhangzott: a Budapest Szíve programmal kapcsolatos viták lezárultak felek között. Meg nem erősített hírek szerint a magyar kormány végül 142 millió forinttal (440 ezer euróval) megúszhatja a pénzbüntetést, ez pedig igen kevésnek számít a teljes, 15 milliárd forintos beruházási összeghez képest.  Az Elios Zrt. és a négyes metró projektek során feltárt visszaélések tisztázása és az esetleges pénzügyi szankció összegének a megállapítása valószínűleg még hosszú időt igénybe vesz. Mint ismeretes, a miniszterelnök vejéhez köthető közvilágítási projekteket vizsgálva az OLAF súlyos visszaélésekre bukkant, és azt javasolta, hogy a teljes uniós támogatás összegét – 13 milliárd forintot – fizettessenek vissza a magyar kormánnyal. A Brüsszel és Budapest zajló megbeszélések és levélváltás elsősorban a pénzbüntetés összegének a megállapítását szolgálja. Információink szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatósága még az év vége előtt elkészül a jelentéssel, amely a magyarországi közbeszerzések gyakorlatát vizsgálja. Elsősorban azokat az eseteket tekintik át, amelyekben az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást. Ezek aránya Magyarországon 36 százalék, a második legmagasabb az EU-ban, Lengyelország és Horvátország után. A beszámolót az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságában is be fogják mutatni. Mint a testület egyik magasrangú tagja lapunknak elmondta: nem adjuk fel, folyamatosan nyomon fogjuk követni a pénzek felhasználását.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a nyugdíjtörvény egy darabját

Publikálás dátuma
2018.09.27. 20:16

Fotó: Népszava
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a nyugdíjtörvény egy bekezdését, álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban az áll: a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes kivételes árvaellátás megállapításáért nyújtott be kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, amely azt elutasította. Határozatában kitért arra a rendelkezésre, amely szerint a döntés ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt úgynevezett semmisségi okra - például illetéktelenségre, eljárási hibára vagy bűncselekményre - lehet hivatkozni.
A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint ilyen ok nem áll fenn. Az államkincstár a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az indítványozó bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való alapvető joggal.
A közlemény szerint az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Mint írták, az ellátás megállapítása vagy elutasítása alkotmányjogilag érdemi döntésnek számít, mivel az ügyfél megélhetését befolyásolja. A bírói felülvizsgálat semmisségi okra korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. Mindez a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, amelyek megkövetelik a jogorvoslat érdemi jellegét.
A méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóságnak, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, bírósági kontroll nélkül maradhat - foglalt állást az Ab.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, így arányosságának vizsgálhatósága fel sem merült. Az Ab ezért megsemmisítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény támadott rendelkezését és kizárta annak alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben.
Szerző