Bannon fáklyát nyújtana

Trump, a Brexit és az idei olasz választás egymástól elválaszthatatlan.

Farage és a Függetlenségi Párt meg tudta csinálni, Trump és a Tea Párt elkezdte megvalósítani, a fáklya most nálatok lobog – igyekezett lelkesíteni a minap Steve Bannon, az amerikai szélsőjobboldali idegengyűlölet politikai prédikátora az Olasz Testvéreket.

A Fratelli d’Italia elnevezésű nemzeti konzervatív párt csak 4,4 százalékot kapott, fáklyavivőnek tehát nem igazán alkalmas, de a hasonszőrű Liga már valóban kétes értékű történelmet csinál Itáliában azzal, hogy az ország belügyminiszterét adja, a menekülteket kitiltó Matteo Salvini személyében. A jobboldali populista Ligával koalícióban kormányoz a baloldali populista Öt Csillag Mozgalom, és Bannon éppen azért szeretett bele Olaszországba, mert szerinte az eddigi „elitet” a bal- és jobboldali megosztottságon túllépve kell félretaszítani. Az „ötcsillagosok” azonban nem vevők erre a XXI. századinak mondott elgondolásra, ha Bannon is ott buzgólkodik.

A Donald Trump udvartartásában kegyvesztetté vált, de az elnököt így is tisztelő Bannon közös platformot akar létrehozni az uniós integrációt és a bevándorlást ellenző európai nemzeti erők számára, hogy győzelmet arassanak a jövő májusi európai parlamenti választáson. Legfőbb ideológiai ellenfeleként Soros Györgyöt nevezte meg. Most elmondta azt is, hogy a novemberi félidős választások után ideje 80 százalékát Európában fogja tölteni. Az amerikai törvényhozási választástól egyébként azt várja, hogy Trump legyőzi a „kulturális marxista demokratákat” – bármit jelentsen is ez a jelzős szerkezet.

A „nemzetek Európáját” zsolozsmázó nacionalisták azonban nem igazán kérnek az amerikai szempontokat harsogó Steve Bannonból. Ő ugyanis nemzet alatt elsősorban az Egyesült Államok hatalmi érdekeinek az érvényesítő közegét érti. Nem tehet róla, ő amerikai. Miként egy szovjet viccben a fekete bőrű CIA-s, aki lebukik Murmanszkban, mert főnökei nem gondoltak arra, hogy feltűnő lesz a megjelenése.

Az Osztrák Szabadságpárt és az Alternatíva Németországnak (AfD) már korábban is hűvös távolságtartással nyilatkozott Bannonról. A minap azonban újabb jelentős kudarc érte a prédikátort, aki Milos Zeman cseh elnöknél vendégeskedett, és mint Zeman utóbb elmondta, beszélgetésük fagyos légkörben ért véget. Az államfő ugyanis, aki nagy barátja Moszkvának és Pekingnek, kikelt a Kínával szemben indított amerikai kereskedelmi háború ellen.

Némi vigaszt jelenthet Bannon számára, hogy érdeklődik iránta Milorad Dodik, a boszniai szerbek politikai vezetője, aki jelentős szakadár múltra tekinthet vissza. De most, október 7-én Boszniában választások lesznek, és a múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lehűtötte a forrófejű szerbet, mondván, a Bosznia jogállását rendező daytoni megállapodásnak „nincs alternatívája”. Dodik most a szélsőjobb felé tájékozódik, és azt mondta a Reutersnek: szeretne találkozni Bannonnal, hogy megkérdezze tőle, elnyer-e Trump még egy mandátumot. „Neki ezt tudnia kell”.