Előfizetés
Fotó: Hector Retamal / AFP

A világ, kicsit más szemmel

A digitális fényképezés technikai fejlődésével egyre magasabbra kerül az emberiség vizuális ingerküszöbe. Annyi fotót látunk életünk során, hogy ki vagyunk éhezve egy új perspektívára. A drónfotózás ezt adja nekünk.

Szerző

Megosztás
Begyűjtött közösségi kerékpárok egy kínai telephelyen. Évi 10 millió kerékpárt lakatolnak vagy parkolnak rossz helyre a felhaszn
Fotó: AFP/China OUT
Homokdűne a Namib-sivatagban
Fotó: Oscar Diez / AFP
A mekkai zarándoklatra érkező hívek sátrai
Fotó: Ozkan Bilgin / AFP
Nátrium-nitrát, más néven chilei salétrom lepárló medencék a chilei Tocopilla város mellett
Fotó: Colin Matthieu / AFP/Hemis
Buszok parkolnak az Arafat hegy lábánál a mekkai zarándoklat idején
Fotó: Karim Sahib / AFP
Kínai munkások póréhagymavirágzáskor
Fotó: AFP/China OUT
Dűnék a brazíliai Lençóis Maranhenses Nemzeti Parkban
Fotó: Régine Rosenthal / AFP
A haiti Port-au-Prince Jalousie szegénynegyede
Fotó: Hector Retamal / AFP
Szántóföld Észak-Franciaországban
Fotó: Philippe Giraud / AFP
Hagyományos lapos csónakok (trajinera) a mexikói Xochimilcóban
Fotó: Mario Vazquez / AFP
Lagúnák a franciaországi Somme-öbölben
Fotó: Dominique Delfino / AFP
A hollandiai Scheveningen strandja
Fotó: Jerry Lampen / AFP
Meddőkupacok a brandenburgi Welzow bányájában
Fotó: Alan Graf / AFP
Lítium bánya az Atacama-sivatagban
Fotó: Colin Matthieu / AFP/Hemis
Havas táj a törökországi Kastamonu megyében
Fotó: Semih Yuksel / AFP
Port of Hâble, Normandia
Fotó: Michel Bureau / AFP
Sólepárló medencék
Fotó: Michel Bureau / AFP

Erős földrengés volt Indonéziában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.28. 13:58

Fotó: AFP
A hatóságok szökőárriadót rendeltek el.
A Richter-skála szerint 7,5-ös erősségű földrengés volt az Indonéziához tartozó Celebesz szigeten – írja a Reuters. Az indonéz hatóságok szökőárriadót rendeltek el. Az embereknek azt tanácsolják, hogy maradjanak biztonságos helyen, távolt a megrongálódott épületektől. Pár órával korábban is volt ugyanott egy rengés, ebben egy ember meghalt, legalább tízen megsérültek és sok épületben károk keletkeztek. A hatóságok szerint az áldozatok száma növekedhet.

Igazságtalannak érzik országukat az oroszok

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2018.09.28. 09:00

Fotó: Vasily MAXIMOV / AFP
Az oroszok többsége szerint társadalmuk egészében nem igazságos felépítésű. Vlagyimir Putyin népszerűsége igen megcsappant, a belé vetett bizalom is megrendült.
Az oroszok többsége úgy gondolja, igazságtalan társadalomban él, ezt mutatta ki a független FOM közvéleménykutató intézet kutatása. A megkérdezettek 65 százaléka vélekedett úgy, hogy igazságtalan felépítésű az orosz társadalom, és mindössze 22 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét. E tekintetben az elmúlt három évben kisebb részük romlást tapasztalt, a legtöbben azonban inkább stagnálást.    Akik a romlás okát is megnevezték, azok többek között az életszínvonal esését, az emberekről való gondoskodás csökkenését, a társadalom további kedvezőtlen rétegeződését, az árak és az adók emelkedését, a szociális légkör rosszabbodását, a nagyobb korrupciót, a hatalmi ágak rossz munkáját említették elsősorban. Az elsöprő többség, 77 százalék a természeti kincsekből származó bevételek elosztását igazságtalannak tartja, úgy véli, jobb lenne a helyzet, ha ezek a források az állam tulajdonában lennének. Az sem tetszik az embereknek, hogy a gazdagok és a szegények egyaránt 13 százalékkal adóznak. Leginkább a nyugdíjasokat, az időseket, a szegényeket és a munkásokat tekintik az igazságtalanság áldozatainak. A kérdezőbiztosok feltették azt a kérdést is, vajon igazságosabban van e felépítve a mai társadalom, mint a szovjet volt a 70-es, 80-as években. 58 százalék szerint a mai igazságtalanabb. Ez magyarázatot ad arra is, miből táplálkozik a diktatórikus évek iránti nosztalgia. Ugyanakkor többen vélik úgy, hogy a nyugati modell igazságosabb, mint az orosz és kevesebben, hogy ez nem így van. Mindezért a hatóságokat hibáztatják, amelyek szerintük nem akarnak vagy nem is tudnak véget vetni az igazságtalanságnak. A kiutat egyesek a hatalom megdöntésében látják, ugyanennyien azonban úgy vélik, semmit sem kell tenni.    A nyugdíjkorhatár emelésének visszhangját egy másik kutatásában vizsgálta a FOM. A megkérdezettek 75 százaléka nem értett vele egyet és mindössze 11 százalék tartotta helyesnek. Csak igen kevesen vannak olyanok, akik szükségszerű döntésnek tekintik, tekintettel az állam pénzügyi helyzetére. Sokan viszont azzal érvelnek a nyugdíjkorhatár emelése ellen, hogy többen meg sem érik azt az időt, hogy nyugdíjhoz jussanak, az általuk befizetett járulék tehát egyszerűen elvész. A megkérdezettek több mint 50 százaléka jelentette ki, hogy elmenne tüntetni, ha lakóhelyén tiltakozást szerveznének. Egy korábbi, nyári felmérés kimutatta, hogy az embereknek több mint a fele szerint Oroszországban baj van az emberi jogok érvényesülésével. Nagyra értékelik a lakóhely szabad megválasztását, a szabad mozgást, a szavazati jog biztosítását, a választhatóságot. Ha nem is jónak, de kielégítőnek tekintik a személyi szabadságot, a sérthetetlenséget. A törvény előtti egyenlőség helyzetét általában negatívan ítélik meg. Leginkább azonban az ingyenes egészségügyi ellátáshoz és tanuláshoz való hozzájutást hiányolják. A munkához való jog érvényesülése és annak igazságos honorálása sem kapott jó osztályzatot. A megkérdezettek úgy vélik, hogy ma Oroszországban az állampolgárok jogait és szabadságát nem védik azonos mértékben. A szegények és hétköznapi emberek a leginkább vesztesek. Az emberek felének az a benyomása, hogy az elnök védi leginkább az emberi jogokat, viszont az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, az alkotmánybíróság, a jogvédő szervezetek, a kormány, a szakszervezetek, a képviselők, az önkormányzatok esetében hiányosságokat tapasztaltak. A megkérdezetteknek több mint fele szerint a Szovjetunióban jobban ügyeltek az állampolgárok jogaira. A szovjet érából leginkább az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást, a munkához és a lakhatáshoz való jogot, a méltányos béreket és a szociális ellátást kívánták volna vissza.   

Megroppant a Putyinba vetett bizalom

Mindezek ismeretében érdekes a politikusok népszerűségéről készített szeptemberi felmérés. Arra a kérdésre, kit választanának elnökké, ha most lennének a választások, 47 százalék felelte, hogy Putyint. Tíz évvel ezelőtt még 60, 2015-ben pedig 74 százalék voksolt volna a jelenlegi államfő mellett. A második helyen a kommunista szovhozelnök Grugyinyin, a harmadikon a populista Zsirinovszkij áll 10, illetve 9 százalékkal. A Putyin iránti bizalom jelentősen megcsappant, a megkérdezetteknek mindössze 35 százaléka bízik benne feltétlenül.