Kulcspozíciókban hozhat személycseréket a kultúrharc

Publikálás dátuma
2018.09.29. 07:00

Fotó: Népszabadság
Átvilágíthatják a nagy nemzeti kulturális intézmények működését jövőre és több helyen lehet vezetőváltás. Utána viszont eljöhet a pénzbőség korszaka, ezért is megy a helyezkedés.
„A kultúrában valójában centralizáció folyik” – ezzel a meglepő kijelentéssel magyarázta egy, a kormányzati kultúrpolitikára befolyással bíró forrásunk, hogy a választásokat követően látványosan egymásnak ugrott néhány konzervatív szereplő a kulturális életben. A mondat magyarázata – ezt többen is megerősítették –, hogy a következő időszakban jelentősen emelkedhetnek a kultúrára, a kulturális intézményekre fordított költségvetési források, több helyen és több pénz áll majd a rendelkezésre. Mivel ezt a szféra szereplői is tudják – legalábbis a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezők –, vannak, akik előre igyekeznek előnyös pozíciót szerezni maguknak. Ez azonban a harmadik fideszes kormányzati ciklusban már csak úgy megy, ha a saját táborhoz tartozókat próbálnak háttérbe szorítani. „Most olyan a helyzet, hogy ha valamilyen kulturális célra kell mondjuk tízmilliárd forint, akkor nem kell számolgatni, hogy megvan-e hozzá a fedezet, mert a költségvetés helyzete olyan, hogy rendelkezésre áll” – magyarázta egy másik informátorunk. Ennek a logikának az eredménye lehet, hogy az Andy Vajna felügyelte Nemzeti Filmalap mellett létrejöhet valamilyen másik film-finanszírozó centrum is. „Andy Vajna jó közönségfilmeket támogatott és ott vannak a nemzetközi díjak is, de láthatóan sem kedve, sem érzéke nincs ahhoz, hogy a magyar történelemmel foglalkozó mozik, tévéfilmek készüljenek. Arról beszéltünk, hogy akkor csinálunk akkor egy másik alapot, amiből majd ezeket támogatjuk” – mondta egy kormánytag. Pénzhiánnyal tehát nem kell küzdeniük a kormány által stratégiai fontosságúnak tartott kulturális intézményeknek ezek szerint a jövőben, ellenben mielőtt jelentősebb pluszforrásokhoz jutnának, átvilágítják a működésüket – ezt több forrásunk is említette. Márpedig kormányzati részről több mostani intézményvezetőkkel szemben is mutatkozik elégedetlenség, még akkor is, ha őket már a mostani kabinet nevezte ki. Így jövőre több jelentősebb vezetőváltás is bekövetkezhet. Megbízható forrásunk az Országos Széchényi Könyvtárat, a Nemzeti Múzeumot, a Zeneakadémiát, és a Petőfi Irodalmi Múzeumot említette (PIM). A Zeneakadémia élén már lejárt Vigh Andrea rektor mandátuma, aki újra beadta a pályázatát, de információink szerint a kormány részéről alacsony a támogatottsága, mert úgy ítélik meg, az intézmény nem tudott kellő nemzetközi rangot kivívni magának az elmúlt években. Az akadémia működését korábban nyíltan bírálta Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője. A Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum már inkább tűnik meglepetésnek: a „Nemzeti” működésével kapcsolatban nem hallottunk negatív megnyilvánulásokat, és bár a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Prőhle Gergelyt többször érte támadás a kormánypárti Magyar Idők részéről a nyáron, akkor több forrásból is azt lehetett hallani, megerősítették az igazgató pozícióját. Érdekes, hogy egy kormánytag szintén azt mondta: nem gondolja, hogy Prőhle Gergelynek mennie kellene, „még ha követett is el hibákat, a PIM-ben van évente ezer program, ezekből 997 nagyon színvonalas és volt most kettő-három, amit lehet vitatni, de ez nem ok a leváltására”. Ebben az ügyben a végső szót valószínűleg Orbán Viktor mondja majd ki. Éppen Prőhle Gergely esete volt azonban apropó arra, hogy két forrásunk is komoly kritikát fogalmazzon meg a Magyar Időkben megjelent támadó hangvételű írások szerzőivel kapcsolatban. „Ha el is tekintünk attól, hogy Prőhle Gergely diplomataként, államtitkárként mit tett ezért a kormányért az elmúlt években, a tudását, műveltségét nézve egyértelműen a magyar szellemi elit tagja, ez az őt kritizálókról finoman fogalmazva nem minden esetben mondható el, egyszerűen nem egy szint a kettő, így elég kínosak ezek a támadások” - mondta a már idézett kormánytag. Egy a miniszterelnök tágabb környezetéhez tartozó forrásunk szerint is „rossz fényt vet az egész vitára, hogy a kritizálók és a kritizáltak mögött sokszor enyhén szólva nem összemérhető teljesítmény áll”. Ő egyébként megerősítette a hvg.hu korábbi értesüléseit, miszerint Orbán Viktor Kötcsén arról beszélt: mivel minden adva van a kormányzatot támogató kulturális szereplőknek, pénz, paripa, fegyver, nem egymást kéne támadni, hanem magas szintű alkotásokkal bizonyítani, hogy ki a jobb. „Hogy a klasszikust idézzem: Írók, írjatok remekműveket! A konzervatív oldalon is, mert most itt a lehetőség” - ironizált forrásunk Andrej Zsdanov szovjet kultúrpolitikus szavait használva. Hozzátette: „Akinek most nagyon nagy a hangja, de később nem bizonyítja, hogy a véleményét tehetséggel is alá tudja támasztani, az hosszú időre eljátszhatja az esélyét, hogy a kultúrpolitika irányítói közé tartozzon”. A Magyar Időknek egyébként egy Fideszes képviselő is bevitt egy gyomrost, amikor a „kultúrharcról” és annak esetleges központi irányításáról kérdeztük: egyrészt tagadta, hogy ennek bármelyik fejezete is a pártvezetés bármilyen utasítására történne, ráadásul, mint megjegyezte, a Magyar Időkben írtakat egyébként sem tartják túl fontosnak. „A Fideszben máig sokkal többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket” – mondta.
Frissítve: 2018.09.29. 08:01

Lassan feláll a fideszes médiagólem

Publikálás dátuma
2018.09.28. 21:53
Részlet Paul Wegener 1920-as, Der Golem című filmjéből
Bejegyezték azt az alapítványt, ami a hamarosan monolittá váló fideszes médiabirodalom kulcsintézménye lesz – állítja a 24.hu.
A Kaposvári Törvényszéken jegyezték be a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely a 24.hu információi szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz. A civil szervezet kuratóriumában hárman kaptak helyet. Az elnök Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Közéleti karrierjét MDF-es politikusként kezdte, hogy aztán Fideszre váltson: 2014-ig volt országgyűlési képviselő.
A kuratórium másik két tagja is megbízható kormánypárti ember. Egyikük Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán család ügyvédjeként lett ismert, hogy aztán az Európai Unió százmilliárdos büntetést helyezzen kilátásba a Bajkai ügyvédi irodáját is érintő ellenőrző rendszer hiányosságai miatt. A másik szereplő Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója – írja a portál. Az alapítvány célja – egyebek mellett – a bírósági irat szerint:
a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása.

A civil szervezet székhelye Balatonföldváron van, éppen azon a címen, a Bethlen Gábor utca 9-ben, ahová bejegyezték Liszkay Gábor új, nonprofit cégét, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt.-t. 
A portál szerint a birodalom tulajdonosi hátterében Mészáros Lőrinc lesz a főszereplő, ám ő még nem érkezett meg erre a pályára. Vaszily Miklós, az MTVA távozó vezérigazgatója lesz a csúcsmenedzser: ő vezeti majd a vállalatot. A lap úgy tudja, hogy a csomagban szerepel majd a Mediaworks (a Nemzeti Sport, a megyei lapok és egy sor termék kiadója), a Modern Media Group (a Lokál és a 888 kiadója), a Magyar Idők, az Origo, a jobboldali rádiók és tévék nagyobbik része. A pakk alakulhat még , mert középtávon a Hír TV és az Echo TV közül csupán az egyiket tartják meg - írják.
Szerző
Frissítve: 2018.09.28. 21:55

Százan tüntettek az ottonápolási díj emeléséért a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.09.28. 20:01

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Bár a Parlament előtt csak kevesen gyűltek össze, a kérdés több mint 45 ezer, gyermekét vagy idős családtagját ápoló embert érint Magyarországon.
Megközelítőleg száz ember ment el az otthonápolást végzőkért tartott tüntetésre péntek délután a Kossuth téren. A demonstráció annak a tüntetéssorozatnak a része, amelyek az érdekvédő szervezetek – a CSEVE Közhasznú Egyesület, a Lépjünk, hogy léphessenek! és az aHang – méltó megélhetést nyújtó fizetséget követelnek az ápolási díjon lévő otthonápolóknak, akik az év 365 napján 24 órában gondozzák a szeretteiket – írja a 168 óra
Mint a lap emlékeztet rá, Magyarországon ma több mint 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül. Az ő „fizetésüknek" az alapösszege a 2010. évi 28 500 forinthoz képest 2018-ra 32 600 forintra, az emelt összegű ellátás 37 050 forintról 44 250 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére a kiemelt ápolási díj, amelynek havi összege 2018-ban 58 680 forint.
Az érdekvédő szervezetek azonnali 50 ezer forintos emelést követelnek minden kategóriában. Ha ez nem történik meg – hangzott el a tüntetésen – október 26-án újra az utcára vonulnak. Akkor a Pénzüógyminisztérium előtt fognak demonstrálni.
A törvényhozáson eddig nem ment át az otthonápolási bérek emelése, a kormánypárt pedig látványos érdektelenséget tanúsított a témával kapcsolatban: az augusztus 17-re összehívott rendkívüli parlamenti ülésre, amin erről is szó lett volna, például csak 38 ellenzéki képviselő vett részt. A helyzet azonban változhat, legalábbis az ATV értesülései szerint: a csatorna úgy tudja, hogy az EMMI-ben már dolgoznak az ápolási díj emeléséről és szabályozásáról szóló intézkedéseken. 

Ez tényleg munka!

Hogy egy magatehetetlen családtag napi ellátása milyen erőpróbát jelent, azt korábban ismert színészek, költők, sportolók próbálták bemutatni: egy napon át gondozták az otthonápolásra szoruló Eriket, hogy – csatlakozva a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az a Hang platformkampányához – megmutassák: az otthonápolás munka, amelyért tisztességes bér kellene hogy járjon. Imre Géza olimpikon vívó az udvarról az emeletre vitte fel Eriket, Lackfi János költő megetette a 13 éves fiút, Gálvölgyi János pedig olvasott neki Lackfi János könyvéből. Zala György olimpikon kenus a lakáson belül emelgette Eriket, és a nap zárásaként Molnár Áron NoÁr együtt gitározott a fiúval, egy kis dalt is improvizált neki a megható filmben. 
Szerző