Kulcspozíciókban hozhat személycseréket a kultúrharc

Publikálás dátuma
2018.09.29 07:00

Fotó: Népszabadság
Átvilágíthatják a nagy nemzeti kulturális intézmények működését jövőre és több helyen lehet vezetőváltás. Utána viszont eljöhet a pénzbőség korszaka, ezért is megy a helyezkedés.
„A kultúrában valójában centralizáció folyik” – ezzel a meglepő kijelentéssel magyarázta egy, a kormányzati kultúrpolitikára befolyással bíró forrásunk, hogy a választásokat követően látványosan egymásnak ugrott néhány konzervatív szereplő a kulturális életben. A mondat magyarázata – ezt többen is megerősítették –, hogy a következő időszakban jelentősen emelkedhetnek a kultúrára, a kulturális intézményekre fordított költségvetési források, több helyen és több pénz áll majd a rendelkezésre. Mivel ezt a szféra szereplői is tudják – legalábbis a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezők –, vannak, akik előre igyekeznek előnyös pozíciót szerezni maguknak. Ez azonban a harmadik fideszes kormányzati ciklusban már csak úgy megy, ha a saját táborhoz tartozókat próbálnak háttérbe szorítani. „Most olyan a helyzet, hogy ha valamilyen kulturális célra kell mondjuk tízmilliárd forint, akkor nem kell számolgatni, hogy megvan-e hozzá a fedezet, mert a költségvetés helyzete olyan, hogy rendelkezésre áll” – magyarázta egy másik informátorunk. Ennek a logikának az eredménye lehet, hogy az Andy Vajna felügyelte Nemzeti Filmalap mellett létrejöhet valamilyen másik film-finanszírozó centrum is. „Andy Vajna jó közönségfilmeket támogatott és ott vannak a nemzetközi díjak is, de láthatóan sem kedve, sem érzéke nincs ahhoz, hogy a magyar történelemmel foglalkozó mozik, tévéfilmek készüljenek. Arról beszéltünk, hogy akkor csinálunk akkor egy másik alapot, amiből majd ezeket támogatjuk” – mondta egy kormánytag. Pénzhiánnyal tehát nem kell küzdeniük a kormány által stratégiai fontosságúnak tartott kulturális intézményeknek ezek szerint a jövőben, ellenben mielőtt jelentősebb pluszforrásokhoz jutnának, átvilágítják a működésüket – ezt több forrásunk is említette. Márpedig kormányzati részről több mostani intézményvezetőkkel szemben is mutatkozik elégedetlenség, még akkor is, ha őket már a mostani kabinet nevezte ki. Így jövőre több jelentősebb vezetőváltás is bekövetkezhet. Megbízható forrásunk az Országos Széchényi Könyvtárat, a Nemzeti Múzeumot, a Zeneakadémiát, és a Petőfi Irodalmi Múzeumot említette (PIM). A Zeneakadémia élén már lejárt Vigh Andrea rektor mandátuma, aki újra beadta a pályázatát, de információink szerint a kormány részéről alacsony a támogatottsága, mert úgy ítélik meg, az intézmény nem tudott kellő nemzetközi rangot kivívni magának az elmúlt években. Az akadémia működését korábban nyíltan bírálta Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője. A Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum már inkább tűnik meglepetésnek: a „Nemzeti” működésével kapcsolatban nem hallottunk negatív megnyilvánulásokat, és bár a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Prőhle Gergelyt többször érte támadás a kormánypárti Magyar Idők részéről a nyáron, akkor több forrásból is azt lehetett hallani, megerősítették az igazgató pozícióját. Érdekes, hogy egy kormánytag szintén azt mondta: nem gondolja, hogy Prőhle Gergelynek mennie kellene, „még ha követett is el hibákat, a PIM-ben van évente ezer program, ezekből 997 nagyon színvonalas és volt most kettő-három, amit lehet vitatni, de ez nem ok a leváltására”. Ebben az ügyben a végső szót valószínűleg Orbán Viktor mondja majd ki. Éppen Prőhle Gergely esete volt azonban apropó arra, hogy két forrásunk is komoly kritikát fogalmazzon meg a Magyar Időkben megjelent támadó hangvételű írások szerzőivel kapcsolatban. „Ha el is tekintünk attól, hogy Prőhle Gergely diplomataként, államtitkárként mit tett ezért a kormányért az elmúlt években, a tudását, műveltségét nézve egyértelműen a magyar szellemi elit tagja, ez az őt kritizálókról finoman fogalmazva nem minden esetben mondható el, egyszerűen nem egy szint a kettő, így elég kínosak ezek a támadások” - mondta a már idézett kormánytag. Egy a miniszterelnök tágabb környezetéhez tartozó forrásunk szerint is „rossz fényt vet az egész vitára, hogy a kritizálók és a kritizáltak mögött sokszor enyhén szólva nem összemérhető teljesítmény áll”. Ő egyébként megerősítette a hvg.hu korábbi értesüléseit, miszerint Orbán Viktor Kötcsén arról beszélt: mivel minden adva van a kormányzatot támogató kulturális szereplőknek, pénz, paripa, fegyver, nem egymást kéne támadni, hanem magas szintű alkotásokkal bizonyítani, hogy ki a jobb. „Hogy a klasszikust idézzem: Írók, írjatok remekműveket! A konzervatív oldalon is, mert most itt a lehetőség” - ironizált forrásunk Andrej Zsdanov szovjet kultúrpolitikus szavait használva. Hozzátette: „Akinek most nagyon nagy a hangja, de később nem bizonyítja, hogy a véleményét tehetséggel is alá tudja támasztani, az hosszú időre eljátszhatja az esélyét, hogy a kultúrpolitika irányítói közé tartozzon”. A Magyar Időknek egyébként egy Fideszes képviselő is bevitt egy gyomrost, amikor a „kultúrharcról” és annak esetleges központi irányításáról kérdeztük: egyrészt tagadta, hogy ennek bármelyik fejezete is a pártvezetés bármilyen utasítására történne, ráadásul, mint megjegyezte, a Magyar Időkben írtakat egyébként sem tartják túl fontosnak. „A Fideszben máig sokkal többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket” – mondta.
Frissítve: 2018.09.29 08:01

A fideszes Pócs János "viccből" az égő kazánba zárt egy roma férfit (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.24 09:29
Pócs János
Fotó: Facebook / Pócs János
Jászapáti volt polgármestere, jelenlegi országgyűlési képviselő nem talált kivetnivalót a szerinte ironikus felvételen. Mint mondta, helyben már ismerték a videót, mégis fölényesen nyeri a választásokat.
Egy "ha nem látjuk, nem hisszük el" kategóriába tartozó videó került elő Pócs János fideszes országgyűlési képviselőről. A Herbál Reality által megosztott, alább megtekinthető felvételen Jászapáti volt polgármestere rácsukja egy roma férfira egy kazán ajtaját, amelybe előtte bedobott egy égő papírt:
A korábban az "Ő volt a Soros" feliratú disznóról "elhíresült" képviselőt az eset kapcsán meglátogatta a 444.hu stábja. Pócs nem tagadta, hogy ő van a - mint mondta "vidám, ironikus" -  felvételen, a tartalmáról pedig annyit mondott, hogy a mostanra elhunyt férfi a barátja volt, és az ő kérésére készült a videó még 2008-ban. Szerinte az ügyet korábban már megpróbálták felhasználni ellene, ezzel együtt 2018-ban többen szavaztak rá, mint 2014-ben, mert ismerik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felvételen, amelyen a férfi azt mondja Pócsnak, "te haragszol a cigányokra, meg azt mondtad, minden cigányt itt égetel el", mire Pócs azt válaszolja, "csak azt, amelyikre haragszom", valóban érződik, hogy a szereplők nem vették komolyan a szituációt - ennek ellenére felvetődhet a kérdés, szabad-e ezzel a helyzettel, és ezekkel a mondatokkal egyáltalán viccelni?

Orbán: nem vagyunk hajlandók azt csinálni, amit Brüsszel diktál

Publikálás dátuma
2019.03.24 09:29

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
"Mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó" - közölte a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
"Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle "ilyen civil szervezetek" irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában" - mondta Orbán Viktor.   „Mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó” – mondta a miniszterelnök. "Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták – folytatta –, hogy „a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken”, ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be" – "indokolta" meg Orbán kijelentését.    „Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát” – tette hozzá a kormányfő.