„Lakhatást, ne zaklatást!”

Publikálás dátuma
2018.09.29. 18:47

Fotó: Vajda József / Népszava
Több százan demonstráltak szombat délután Budapesten az elhelyezés nélküli kilakoltatások ellen.
– Ép ésszel felfoghatatlan, hogy kisgyerekes családokat rakjanak ki az utcára. Mégis megtörténik, szinte minden héten – mondta A Város Mindenkié (AVM) csoport nyolcadik alkalommal megrendezett Lakásmenetének egyik résztvevője, miközben a demonstráció első felszólalóira vártunk a VI. kerületi Liszt Ferenc téren. A nagymamakorú asszony egyik barátnőjével jött ki a rendezvényre, mint mondta, az ő családjában nincs lakhatási válság, de mélyen együttérez a kilakoltatottakkal. – Bele se merek gondolni, milyen lenne, ha az én unokáimnak kellene hasonlót átélniük – fogalmazott.
– Szép idő van. Lehetnénk egy kicsit többen – tette hozzá kissé aggodalmasan a másik hölgy. Arra a kérdésre, szerinte van-e értelme a demonstrációnak, úgy válaszolt, nem hiszi, hogy bármi is változna a jövőben, de muszáj megmutatni: vannak még néhányan, akik nem hajlandók ölbe tett kézzel ülni, amikor ilyen embertelenségek történnek az országban.
A téren néhány százan gyűltek össze, a Lakásmenethez több civil és szakmai szervezet – mások mellett a Szolidaritás Mozgalom, a Habitat Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, az Utcáról Lakásba Egyesület, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – is csatlakozott.
A kilakoltatások számával kapcsolatban annyi kiegészítést tennénk: nemcsak „szinte” minden héten, hanem minden nap sor kerül rájuk.

Kisgyermekes családok kilakoltatására is. Az eddig elérhető adatok szerint 2018 májusa és júniusa között több mint 1350 kilakoltatás történt - ez a szám átlagosan napi 22 családot jelent. Az AVM és a lakásmenet célja az, hogy a hatóságok hagyjanak fel az elhelyezés nélküli kilakoltatásokkal. Ilyen esetekben a gyerekeket ugyanis elveszik a családtól, állami gondozásba kerülnek. A szülők meg mehetnek, ahova tudnak. Az AVM petíciót is indított Stop kilakoltatás! címmel, ami az aHang platform weboldalán is elérhető (online már több mint kétezren írták alá).
– Egy olyan ügyért állunk ki ma, amiért nem foglalnak egyetemeket, hidakat. Mégis több százezer családot érint – mondta a demonstráció első felszólalója, az AVM pécsi aktivistája, Aradi Fanni, aki maga is megtapasztalta, milyen lakhatási szegénységben, állandó bizonytalanságban élni. – Az otthonteremtés mára az elit kiváltságává vált. Pécsen 120 ezer forint egy albérlet, gyereket inkább ne vállalj, a házi állatod inkább legyen plüss. Ez nem fenntartható, nem eltűrhető, nem igazságos! – fogalmazott.
Lakatosné Jutka hajléktalan aktivista pedig arra emlékeztetett: október 15-én életbe lép az a törvénymódosítás, ami a jelenleginél is szigorúbban bünteti majd a közterületi hajléktalanságot. Vagyis bő két hét múlva azért is fogházba csukhatnak embereket, mert annyira szegények, hogy az utcán kénytelenek élni. – Mindeközben egyre több a hajléktalan ember. A rendszer maga termeli ki a hajléktalanokat! Például a tömeges kilakoltatásokkal – mondta. Pedig a kormány mindezt megakadályozhatná, ha akarná.
A Lakásmenet „Lakhatást, ne zaklatást!”, „Szociális bérlakást!”, „Méltóságot mindenkinek!”, és „Mindenkinek legyen jobb! A lakhatás alapjog!” kiáltások közepette indult meg a Szabadság térre, ahol újabb beszédek hangzottak el. Bejelentették azt is: az AVM újból törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül utcára tenni családokat. Februárban is próbálkoztak, akkor a fideszes parlamenti többség leszavazta. A felvonulás a Csaknekedkislány zenekar koncertjével és közös piknikkel ér véget.

Családi történetek, személyes sorsok

A Lakásmenetre szerettek volna meghívni olyan embereket, akiket kilakoltatás fenyeget vagy már kilakoltatták őket, de végül nem vállalták a nyilvánosságot – attól tartanak, ha nyilvánosan beszélnek és felismerhetővé válnak, káruk származhat belőle a munkahelyükön vagy az önkormányzatukkal folytatott vitában. Történetüket ezért az AVM aktivistái olvasták fel: „A párommal egy albérletben éltünk, de a tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a lakást, ezért onnan el kellett mennünk. Terhes vagyok. Sokáig kerestünk helyet családok átmeneti otthonában, de mindenhol több hónapos várólista van. Esélyünk sincs bejutni.” „Pár hónapja lakoltattak ki az öt gyermekemmel, akiket egyedül nevelek. Most családok átmeneti otthonában élünk. Szeretnénk elköltözni innen, de nem találunk a gyerekekkel albérletet. Korábban önkormányzati lakásban éltünk. Igaz, hogy volt tartozásunk, de az új munkahelyem miatt tudtam volna részletekben törleszteni. Ezt a polgármester elutasította.” „Egy budapesti munkásszállón lakom a párommal. Egy hetet kaptunk arra, hogy elhagyjuk a szobát, amit eddig mindig rendesen fizettünk. Azért akarnak kilakoltatni minket, mert kétszer nem engedtük be a poloskairtókat, mert nem voltunk otthon. Egy hónap múlva már el tudnánk menni egy rendes albérletbe, de addig szükségünk van erre a szállásra.” „Feleségemmel és két gyermekünkkel egy devizahiteles lakásban élünk. A lakásnak pár hónap múlva lejár a bérleti szerződése. Szeptemberben megjelent nálunk a végrehajtó, a rendőrség és a banktól valaki, és felszólítottak, hogy hagyjuk el a lakást. Végül tíz nap haladékot kaptunk.”

Szerző
Frissítve: 2018.09.29. 20:42

Több százan tüntettek a kilakoltatások leállításáért

Publikálás dátuma
2018.09.29. 16:37

Fotó: Facebook / AVM
Egyre kevesebb a szociális alapon igényelhető önkormányzati bérlakás, míg egyre több a kilakoltatás és az üresen álló ingatlan. Először tüntetéssel és petícióval, majd törvénymódosítással lépne a lakhatási válság ellen az A Város Mindenkié.
A gyerek helye a családban, és a családé pedig a lakásban van - kiabálta több száz tüntető, amint épp a budapesti Szabadság tér felé vonult az A Város Mindenkié (AVM) által szervezett, 8. Lakásmeneten. A menet a magyarországi lakhatási válságra hívta fel a figyelmet.
"Évente több ezer kilakoltatás történik, idős, beteg emberek és gyermekes családok kerülnek az utcára. A kilakoltatások során a gyerekeket elválasztják szüleiktől, akik így állami gondozásba kerülnek, ahonnan felnőttként kikerülve sokan hajléktalanná válnak."

Mint az AVM az önkormányzatoktól kikért adatokból megtudta, a fővárosi önkormányzati bérlakások számaránya a rendszerváltás óta 50 százalékról 5 százalékra esett. És ami megmaradt, azt sem adják ki; azok évente sok százmillió forintért állnak üresen, így az azokra pályázók alig 20 százaléka jut szociális alapon lakáshoz. A helyzet - mint korábban megírtuk - az egész országban hasonlóan lesújtó. Így míg lakhatási válság van Magyarországnon, addig a 4,4 millió ingatlanból körülbelül 560 ezer nem lakott.
Az AVM már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Szerintük mindenekelőtt szükség lenne ezekről egy országos nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, vagy a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatásából –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására.
"Ma Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja, hogy gyerekes családokat tegyenek utcára. Évente több ezer kilakoltatás történik, ami miatt családok szakadnak szét és gyerekek kerülnek állami gondozásba. Ez a gyakorlat embertelen és jogtalan!"

- olvasható az AVM kilakoltatások leállítását követelő petíciójában. Ez ugyanis a Lakásmenet egyik legaktuálisabb problémafelvetése. A gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa egyértelműen kimondja, hogy egyetlen gyermeket sem szabad kizárólag anyagi okokból, tehát a család szegénysége vagy hajléktalansága miatt elválasztani a szüleitől. Ezzel szemben - mint írják - minden harmadik gyereket anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, életre szóló traumát okozva nekik ezzel. A szervezet ezzel kapcsolatban is javaslatot tett egy törvénymódosításra - a petíció ezt hivatott megtámogatni.
A Lakásmenet egy egész napos rendezvény: vonulással kezdődött, több száz, ha nem ezer résztvevővel. Ezt beszédek, majd pedig még könnyűzenei koncert követi. A felvonulásról videót is közzétett közösségi oldalán az AVM.
Szerző
Frissítve: 2018.09.29. 19:19

Százmilliókat költ a főváros kiadatlan bérlakásokra

Publikálás dátuma
2018.09.29. 14:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az önkormányzati bérlakások számaránya a rendszerváltás óta 50 százalékról 5 százalékra esett. És ami megmaradt, azt sem adják ki, így a pályázók alig 20 százaléka költözhet.
Sokkal kevesebb lakás van önkormányzati tulajdonban Budapesten, mint amennyire a város lakosságának szüksége lenne, de még ezek egy jelentős része is üresen áll – derül ki az A Város Mindenkié (AVM) csoport által a fővárosi önkormányzatoktól kikért adatokból.
Az AVM az üres lakások kapcsán fordult közérdekű adatigényléssel a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzathoz. 20 kerület többé-kevésbé válaszolt, de a II. és a VIII. csak pénzért adott volna ki bármilyen adatot, a IX. kerület pedig úgy tett, mintha nem értené a kérdést - írják. Az adatok így nem teljesek, ám sokmindent így is elárulnak.
A fővárosi lakásállomány összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás.

Ez az arány magasabb, mint a 2 százalék körüli országos átlag, de messze alulmúlja azt a számot, amire a főváros lakosságának valójában szüksége lenne.
A rendszerváltáskor még nagyjából 50 százalék volt az önkormányzati bérlakások aránya, tehát azok száma folyamatosan csökken. Tavaly - a titkolózó önkormányzatokat nem számítva - legalább 346 önkormányzati lakást adtak el Budapesten. A valós szám 500 körül lehet - eközben mindössze 31 lakást vásároltak vagy építettek.
És ami bérlakás van, az is lakatlan: legalább 2500 kiadatlan önkormányzati ingatlan van Budapesten.

Ezek jelentős része, 20 százaléka jelen pillanatban is lakható állapotú. A hiányos adatok és becslések szerint ezek fenntartása évente közel 400 millió forintot emészthet fel.
2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Eközben
6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet. Kevesebb mint 20 százalékuk, 1200 háztartás pályázatát bírálták el pozitívan.

Az adatokat az AVM a szombat délután 14 órakor kezdődő, 8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk nevű demonstráció kapcsánkérte ki.
Szerző
Frissítve: 2018.09.29. 15:28