Több százan tüntettek a kilakoltatások leállításáért

Publikálás dátuma
2018.09.29. 16:37

Fotó: Facebook / AVM
Egyre kevesebb a szociális alapon igényelhető önkormányzati bérlakás, míg egyre több a kilakoltatás és az üresen álló ingatlan. Először tüntetéssel és petícióval, majd törvénymódosítással lépne a lakhatási válság ellen az A Város Mindenkié.
A gyerek helye a családban, és a családé pedig a lakásban van - kiabálta több száz tüntető, amint épp a budapesti Szabadság tér felé vonult az A Város Mindenkié (AVM) által szervezett, 8. Lakásmeneten. A menet a magyarországi lakhatási válságra hívta fel a figyelmet.
"Évente több ezer kilakoltatás történik, idős, beteg emberek és gyermekes családok kerülnek az utcára. A kilakoltatások során a gyerekeket elválasztják szüleiktől, akik így állami gondozásba kerülnek, ahonnan felnőttként kikerülve sokan hajléktalanná válnak."

Mint az AVM az önkormányzatoktól kikért adatokból megtudta, a fővárosi önkormányzati bérlakások számaránya a rendszerváltás óta 50 százalékról 5 százalékra esett. És ami megmaradt, azt sem adják ki; azok évente sok százmillió forintért állnak üresen, így az azokra pályázók alig 20 százaléka jut szociális alapon lakáshoz. A helyzet - mint korábban megírtuk - az egész országban hasonlóan lesújtó. Így míg lakhatási válság van Magyarországnon, addig a 4,4 millió ingatlanból körülbelül 560 ezer nem lakott.
Az AVM már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Szerintük mindenekelőtt szükség lenne ezekről egy országos nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, vagy a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatásából –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására.
"Ma Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja, hogy gyerekes családokat tegyenek utcára. Évente több ezer kilakoltatás történik, ami miatt családok szakadnak szét és gyerekek kerülnek állami gondozásba. Ez a gyakorlat embertelen és jogtalan!"

- olvasható az AVM kilakoltatások leállítását követelő petíciójában. Ez ugyanis a Lakásmenet egyik legaktuálisabb problémafelvetése. A gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa egyértelműen kimondja, hogy egyetlen gyermeket sem szabad kizárólag anyagi okokból, tehát a család szegénysége vagy hajléktalansága miatt elválasztani a szüleitől. Ezzel szemben - mint írják - minden harmadik gyereket anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, életre szóló traumát okozva nekik ezzel. A szervezet ezzel kapcsolatban is javaslatot tett egy törvénymódosításra - a petíció ezt hivatott megtámogatni.
A Lakásmenet egy egész napos rendezvény: vonulással kezdődött, több száz, ha nem ezer résztvevővel. Ezt beszédek, majd pedig még könnyűzenei koncert követi. A felvonulásról videót is közzétett közösségi oldalán az AVM.
Szerző
Frissítve: 2018.09.29. 19:19

Százmilliókat költ a főváros kiadatlan bérlakásokra

Publikálás dátuma
2018.09.29. 14:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az önkormányzati bérlakások számaránya a rendszerváltás óta 50 százalékról 5 százalékra esett. És ami megmaradt, azt sem adják ki, így a pályázók alig 20 százaléka költözhet.
Sokkal kevesebb lakás van önkormányzati tulajdonban Budapesten, mint amennyire a város lakosságának szüksége lenne, de még ezek egy jelentős része is üresen áll – derül ki az A Város Mindenkié (AVM) csoport által a fővárosi önkormányzatoktól kikért adatokból.
Az AVM az üres lakások kapcsán fordult közérdekű adatigényléssel a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzathoz. 20 kerület többé-kevésbé válaszolt, de a II. és a VIII. csak pénzért adott volna ki bármilyen adatot, a IX. kerület pedig úgy tett, mintha nem értené a kérdést - írják. Az adatok így nem teljesek, ám sokmindent így is elárulnak.
A fővárosi lakásállomány összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás.

Ez az arány magasabb, mint a 2 százalék körüli országos átlag, de messze alulmúlja azt a számot, amire a főváros lakosságának valójában szüksége lenne.
A rendszerváltáskor még nagyjából 50 százalék volt az önkormányzati bérlakások aránya, tehát azok száma folyamatosan csökken. Tavaly - a titkolózó önkormányzatokat nem számítva - legalább 346 önkormányzati lakást adtak el Budapesten. A valós szám 500 körül lehet - eközben mindössze 31 lakást vásároltak vagy építettek.
És ami bérlakás van, az is lakatlan: legalább 2500 kiadatlan önkormányzati ingatlan van Budapesten.

Ezek jelentős része, 20 százaléka jelen pillanatban is lakható állapotú. A hiányos adatok és becslések szerint ezek fenntartása évente közel 400 millió forintot emészthet fel.
2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Eközben
6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet. Kevesebb mint 20 százalékuk, 1200 háztartás pályázatát bírálták el pozitívan.

Az adatokat az AVM a szombat délután 14 órakor kezdődő, 8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk nevű demonstráció kapcsánkérte ki.
Szerző
Frissítve: 2018.09.29. 15:28

Jobbik: „Soha aljasabb ellenfelünk nem volt”

Publikálás dátuma
2018.09.29. 14:19
Sneider Tamás
Fotó: Vajda József / Népszava
A küldöttek ellenszavazat nélkül elfogadták A nemzeti ellenállás kiáltványa című felhívást. A Jobbik mától „nem csupán ellenzék”.
A Jobbik kongresszusa önmagában cáfol minden olyan híresztelést, ami a párt meggyengüléséről szól. A Jobbik egységes, stabil, növekedő párt – lelkesedett a szombati rendezvény utáni tájékoztatón Gyöngyösi Márton frakcióvezető. A zárt ajtók mögött tartott kongresszuson elmondása szerint több mint ötszáz delegált vett részt. Gyöngyösi közölte, hogy a Jobbik hamarosan ismertetni fogja EP-választási programját, amely a migráció elleni küzdelemmel, a szociális kérdésekkel és az elvándorlással, valamint az autonómiával foglalkozik majd. A Jobbik továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt – ezt már Sneider Tamás pártelnök jelentette ki. Szerinte mára eljutottunk oda, hogy a „magyar nevet” a lopás szinonimájaként emlegetik a világban. A gazdaság sebezhetőbb állapotba került, mint a gyurcsányi időszakban volt. A legfontosabb az ország rossz morális állapota – folytatta a pártelnök. Magyarországon a szolgalelkűség lett úrrá. A Jobbik ezzel szemben „büszke, öntudatos magyar nemzetet” és „biztonságos, szabad, igazságos Magyarországot” szeretne. Gyöngyösi Márton a kongresszus fénypontjának A nemzeti ellenállás kiáltványának egyöntetű elfogadását nevezte. Sneider Tamás hozzátette, hogy a jelenlévők felállva tapsoltak. A kiáltvány „keresztény értékrendű és nemzeti elkötelezettségű hazafiakként” határozza meg a Jobbik tagjait. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „soha aljasabb ellenfelünk nem volt abban a küzdelemben, amit immár tizenöt éve folytatunk Magyarország megmentése érdekében, mint most. Ez a hazánkat uralma alá hajtó, minden gaztettre képes rendszer ereje teljében áll előttünk. Százezreket zsarol és fenyeget, még többeket ringat a jólét és biztonság hamis illúziójába”. A Jobbik azonban – szögezi le párt – nem hajt fejet Orbán Viktor előtt, nem egyezik ki vele, „másokkal ellentétben mi nem a túlélésre rendezkedünk be. Ellenállunk! Harcolni fogunk akkor is, ha a remény szikrája is alig látszik”. A Jobbik azt ígéri, hogy le fogja váltani „Orbán Viktor nemzetinek és együttműködőnek hazudott diktatórikus rendszerét”. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mától nem csupán ellenzék. A Jobbik mától a rendszerváltásért dolgozó és e harc folyamán soha, semmilyen alkut nem kötő nemzeti ellenállás – zárul a felhívás. Jakab Péter szóvivő kérdésünkre elmondta, hogy a párt szövetségi politikája – beleértve az LMP-vel való együttműködést – a kongresszuson nem került szóba, erről elnöki döntés sem született. A szóvivő konkrétan Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet említette, akivel a Jobbik semmiképpen sem akar együttműködni.
Szerző