Amikor a könyvmolyok előbújnak – Ilyen volt az Olvasás Éjszakája

Szombat este ismét az olvasásé és az irodalomé volt a főszerep. Jól megfért egymás mellett a skandináv krimi és Micimackó.

Idén is kíváncsi tekintetű, új történetekre nyitott könyvmolyok lepték el Budapest és néhány vidéki város könyvesboltjait szombat este, az Olvasás Éjszakáján. Volt, aki a felesége unszolására, vagy Beck Zoli hangjára érkezett, míg más véletlenül tévedt be a könyvesbolti forgatagba. Igazi könyvimádóval – aki a kezében lévő hatalmas könyvkupacról volt könnyen felismerhető –, és Vámos Miklósra, valamint a skandináv krimikre egyaránt nyitott olvasóval is lehetett találkozni. A Rákóczi úti Libri Könyvpalota–Fókusz Könyváruház–Magvető Café háromszögben az olvasó emberek összes változata képviseltette magát. Az előadónak szánt kardvirágot egy órán át szorongató úr, a néhány éve magyar szakon végzett, de mára már keveset olvasó fiatal, vagy a negyedévente ilyen programra vágyakozó negyvenes jól megfért egymás mellett.

A Libri Könyvpalotában Pion István, költő vezette a beszélgetéseket, s többek között Tompa Andrea, Kemény István és Cserna-Szabó András voltak a vendégei a délután folyamán. Az abbé a fejével játszik című kötet szerzője, Cserna-Szabó elmondta, a fejetlenség egyik kedvenc Luis Buñuel filmje alapján szinte követendő példaként állt előtte: ahogy az élet sem logikus szerkezetekből épül fel, úgy szerinte egy regénynek sem ilyennek kell lennie. Pion hozzáfűzte, ezért sem olyan meglepő, hogy míg az egyik oldalon Dózsa parasztjai a karóba húzásról beszélgetnek, addig a következőn már túl vagyunk a rendszerváltáson, és Dózsa egy bankjegy hátulján szerepel. A költő elmondta, sokat gondolkodott azon, milyen típusú regény lehetne Cserna-Szabóé. „Esterházynak volt az Estiben egy olyan szakasza, ahol a narrációmentes regénytől kezdve mindenféléket felsorolt, és azon gondolkodtam, ezeket hogyan lehet megvalósítani. Hát utána küldöm, hogy mostantól lesz egy fejetlen regény című fejezet is” – tette hozzá.

A Líra háza táján – a Fókuszban és a Magvető Caféban – forgóban váltották egymást az előadók. Szécsi Noémi a XIX. századi házassági piacról tartott előadást, amelyet Karafiáth Orsolya és Koncz Zsuzsa beszélgetése követett. Az énekesnő tavasszal megjelent képeket és történeteket tartalmazó könyvének előkészületeibe, valamint az olvasáshoz fűződő élményeibe avatta be az érdeklődőket, akik megtöltötték a kávéház összes négyzetcentiméterét. Koncz Zsuzsa elmesélte, édesanyja a 77 magyar népmeséből olvasott fel neki gyerekkorában, s amikor már ő is tudott olvasni, az Olcsó könyvtár sorozatot bújta, gyakran zseblámpával a takaró alatt. Kiemelte, felnőttként is az élete fontos része maradt az olvasás, s mindig örül az ajánlásoknak. Épp ezért nagyon változatos palettáról olvasott már: Fukuyamától Hawkingon át a Micimackóig.

Eközben a Fókusz emeletén az igazán elkötelezettek épp a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot alapították meg – az azonos című regény alapján –, és vallották be titkaikat: miként változtatta meg az életüket egy-egy könyv. Volt, aki úgy vélekedett, az „az vagy, amit megeszel” mondás példájára az is igaz: az vagy, amit elolvasol. Egy történet irányt szabhat az életünknek, követendő példákkal is szolgálhat – értettek egyet a jelenlévők. A közönség soraiban volt, akit Harisnyás Pippi, míg Grisnik Petra színésznőt például Esterházy Péter Hrabal könyve című műve ejtette rabul.

A könyvespolcok között sétálgató, egy-egy kötetbe beleolvasó, a könyvek közé kihelyezett fotelek mélyén megbújó olvasók, és a csillogó szemekkel az előadásokat, beszélgetéseket várók tömege idén is igazolta: szükség van a könyvekre, és az Olvasás Éjszakájára is. A lelkesedés másnap reggelig is kitartott.