Október 1-jével életbe lépett az új gyülekezési törvény – kérdés, milyen hatással lesz mindez arra, hogy hányan és milyen tüntetéseket jelentenek be a jövőben. Ennek apropóján a Mérce – G. Szabó Dániel jogász és Szabó Attila, a TASZ jogi munkatársa elemzése alapján – összegyűjtötte, mely ügyek mozdították meg az utóbbi időben a lakosságot.
Mint írják, 2015 decembere és 2018 júniusa között összesen 3237 tüntetést jelentettek be az országban. A több ezer rendezvény közül a rendőrség által megadott adatok szerint a legtöbbet „figyelemfelhívásnak” (574), „demonstrációnak” (453) vagy „tiltakozásnak” (392) nevezik a szervezők, és gyakori, hogy valami „ellen” (532) szervezik, de sok a „megemlékezés” (343) is.
„Delfinárium-ellenes rendezvény” és „nagytakarítás”
Az értelmezhető adatok alapján a legtöbb tüntetés a Kínában üldözött Falun Gong közösséggel vállal szolidaritást: 250 rendezvény leírásában van szó erről, vagyis csaknem minden tizedik rendezvényt a kínai állam vallásszabadságot csorbító elnyomása ellen tiltakozók szervezték – olvasható a kutatásban.
A másik kiemelt téma az állatkínzás volt, 127 rendezvény leírásából legalábbis erre lehet következtetni. Népszerű volt még a szabadság, és ennek különféle variációi (104 rendezvény), illetve a Jobbik béruniós kezdeményezése (84), a budapesti Városliget (73), Európa (70), 1956 (55), a demokrácia (49), Nagy Imre (46), 1848 (42) és Trianon (41) is.
De a skála elég széles,
– 2017. január 20-án Nyíregyházán, a Kossuth téren például a cél a Hillary Clintonnal és a hatvanmillió szavazójával való szolidaritás kifejezése volt,
– számtalan „nagytakarítás” elnevezésű rendezvény volt az országban, amelyek a köz tisztaságáért, rendezettségéért szerveződtek,
– Budapesten több olyan rendezvényt is bejelentettek, amelyen a delfinekkel való kegyetlen bánásmód ellen tiltakoztak a polgárok. Ilyen például a „Delfinmészárlás” elnevezésű tiltakozás száz fő részvételével, a „Nemzetközi tiltakozás a könyörtelen és aberrált beűzéses delfinvadászat ellen” negyven fővel, a „Delfinárium-ellenes rendezvény” ötven fő részvételével, a „Tiltakozás a beűzéses delfinvadászat ellen” negyven résztvevővel és a „Figyelemfelhívás a delfinmészárlásra” szintén ötven fővel
A megemlékezések is igen sokszínűek, a bejelentők előzetes becslése szerint
– ötezer polgártársunk emlékezett meg együtt a trianoni békéről,
– százan a Tanácsköztársaságról,
– ugyanennyien a reformáció ötszázadik évfordulójáról,
– százötvenen a Linkin Park együttes frontemberének, Chester Benningtonnak a haláláról,
– és háromszázan a budai vár török uralom alóli felszabadulásáról.
Minden hétre jutott egy tüntetés a Kossuth téren
A majdnem hároméves időszak alatt, amelyet az adatok alapján a két jogász vizsgált, az összes tüntetés (3239) majdnem kétharmadát, 1937 rendezvényt Budapesten akarták megszervezni, ami jól mutatja a főváros politikailag kiemelt jelentőségét. A második és harmadik legtöbb tüntetést Baranya (213) és Fejér (141) megyében jelentették be. Budapesten belül a legkedveltebb tüntetési helyszín természetesen a Kossuth tér, ide összesen 164 rendezvényt jelentettek be, vagyis minden hétre jutott egy tüntetés a Parlament előtt.
A kutatás szerint a vizsgált időszak alatt összesen 47 évnyi tüntetést jelentettek be a szervezők, több mint 1 millió 700 ezer ember részvételével. A demonstrációk közül 120-nál egyébként a résztvevők előre bejelentett száma egy vagy kettő volt, 4 esetben csak egy ember részvételét jelezték (miközben a gyülekezési törvény szerint legalább két ember kell egy tüntetéshez).
Tízezer vagy több résztvevőre viszont a több mint 3000 rendezvény közül mindössze negyven alkalommal számítottak a szervezők, ezek kivétel nélkül budapesti tüntetések voltak. A legtöbb, kétszázezer emberre egyébként a 2018. március 15-i Békemenet szervezői számítottak.
