Életbe lépett az új gyülekezési törvény - ezért vonultak több mint 3000-szer utcára a magyarok

Publikálás dátuma
2018.10.02. 13:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A legtöbb tüntetés a Kínában üldözött Falun Gong közösséggel vállalt szolidaritást, de kiemelt téma volt a delfinekkel való kegyetlen bánásmód is. A továbbiakban már két ember nyilvános, közügyekről tartott beszélgetése is gyűlésnek számít.
Október 1-jével életbe lépett az új gyülekezési törvény – kérdés, milyen hatással lesz mindez arra, hogy hányan és milyen tüntetéseket jelentenek be a jövőben. Ennek apropóján a Mérce – G. Szabó Dániel jogász és Szabó Attila, a TASZ jogi munkatársa elemzése alapján – összegyűjtötte, mely ügyek mozdították meg az utóbbi időben a lakosságot. Mint írják, 2015 decembere és 2018 júniusa között összesen 3237 tüntetést jelentettek be az országban. A több ezer rendezvény közül a rendőrség által megadott adatok szerint a legtöbbet „figyelemfelhívásnak” (574), „demonstrációnak” (453) vagy „tiltakozásnak” (392) nevezik a szervezők, és gyakori, hogy valami „ellen” (532) szervezik, de sok a „megemlékezés” (343) is. 

„Delfinárium-ellenes rendezvény” és „nagytakarítás”

Az értelmezhető adatok alapján a legtöbb tüntetés a Kínában üldözött Falun Gong közösséggel vállal szolidaritást: 250 rendezvény leírásában van szó erről, vagyis csaknem minden tizedik rendezvényt a kínai állam vallásszabadságot csorbító elnyomása ellen tiltakozók szervezték – olvasható a kutatásban. A másik kiemelt téma az állatkínzás volt, 127 rendezvény leírásából legalábbis erre lehet következtetni. Népszerű volt még a szabadság, és ennek különféle variációi (104 rendezvény), illetve a Jobbik béruniós kezdeményezése (84), a budapesti Városliget (73), Európa (70), 1956 (55), a demokrácia (49), Nagy Imre (46), 1848 (42) és Trianon (41) is. De a skála elég széles, – 2017. január 20-án Nyíregyházán, a Kossuth téren például a cél a Hillary Clintonnal és a hatvanmillió szavazójával való szolidaritás kifejezése volt, – számtalan „nagytakarítás” elnevezésű rendezvény volt az országban, amelyek a köz tisztaságáért, rendezettségéért szerveződtek, – Budapesten több olyan rendezvényt is bejelentettek, amelyen a delfinekkel való kegyetlen bánásmód ellen tiltakoztak a polgárok. Ilyen például a „Delfinmészárlás” elnevezésű tiltakozás száz fő részvételével, a „Nemzetközi tiltakozás a könyörtelen és aberrált beűzéses delfinvadászat ellen” negyven fővel, a „Delfinárium-ellenes rendezvény” ötven fő részvételével, a „Tiltakozás a beűzéses delfinvadászat ellen” negyven résztvevővel és a „Figyelemfelhívás a delfinmészárlásra” szintén ötven fővel A megemlékezések is igen sokszínűek, a bejelentők előzetes becslése szerint – ötezer polgártársunk emlékezett meg együtt a trianoni békéről, – százan a Tanácsköztársaságról, – ugyanennyien a reformáció ötszázadik évfordulójáról, – százötvenen a Linkin Park együttes frontemberének, Chester Benningtonnak a haláláról, – és háromszázan a budai vár török uralom alóli felszabadulásáról.

Minden hétre jutott egy tüntetés a Kossuth téren

A majdnem hároméves időszak alatt, amelyet az adatok alapján a két jogász vizsgált, az összes tüntetés (3239) majdnem kétharmadát, 1937 rendezvényt Budapesten akarták megszervezni, ami jól mutatja a főváros politikailag kiemelt jelentőségét. A második és harmadik legtöbb tüntetést Baranya (213) és Fejér (141) megyében jelentették be. Budapesten belül a legkedveltebb tüntetési helyszín természetesen a Kossuth tér, ide összesen 164 rendezvényt jelentettek be, vagyis minden hétre jutott egy tüntetés a Parlament előtt. A kutatás szerint a vizsgált időszak alatt összesen 47 évnyi tüntetést jelentettek be a szervezők, több mint 1 millió 700 ezer ember részvételével. A demonstrációk közül 120-nál egyébként a résztvevők előre bejelentett száma egy vagy kettő volt, 4 esetben csak egy ember részvételét jelezték (miközben a gyülekezési törvény szerint legalább két ember kell egy tüntetéshez). Tízezer vagy több résztvevőre viszont a több mint 3000 rendezvény közül mindössze negyven alkalommal számítottak a szervezők, ezek kivétel nélkül budapesti tüntetések voltak. A legtöbb, kétszázezer emberre egyébként a 2018. március 15-i Békemenet szervezői számítottak. 
„Tízmillió ember csak akkor tudja választott képviselői tudtára adni politikai véleményét, értékválasztásait, ha elmondhatja azt, méghozzá nemcsak halkan a négy fal között, hanem hangosan, a nagy nyilvánosság előtt is. Csak akkor várhatjuk el a politikai közösség tagjaitól, hogy fogadják el a nézeteikkel ellentétes döntéseket is, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy összegyűljön a közügynek számító problémák, gondolatok közterületen történő megmutatására. Érdekeljen ez akár kettő, akár kétszázezer embert. Természetesen igaz ez akkor is, amikor egy ötéves kisfiú él a gyülekezési jogával és jelent be az anyukája segítségével tüntetést a Föld megmentéséért.”

– hangsúlyozta G. Szabó Dániel és Szabó Attila.

Két ember beszélgetése is gyűlés

Az új gyülekezési törvény számos eszközzel korlátozza a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét. Október elsejétől például már két ember nyilvános, közügyekről tartott beszélgetése is gyűlésnek számít – ha pedig gyűlés, azt bizony a rendőrségnek be kell jelenteni. A jogszabály szerint akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – „alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására”. Utóbbi hivatkozás alapján könnyedén meg lehet tiltani, hogy tüntetők politikusok, közjogi méltóságok háza előtt tüntessenek. A nagyvonalú leírás pedig azt is lehetővé teszi, hogy akár egy mérges helyi panaszbejelentése miatt is leállítsanak egy több tízezres demonstrációt – a magánélet védelmére való jogra hivatkozva. Az új gyülekezési törvényről itt írtunk bővebben.

Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 14:14

Kásler és az ő államtitkára: szaporodnak a vezetési válság jelei

Publikálás dátuma
2018.10.02. 13:49

Fotó: MTI - Népszava
Az egészségügyi ágazat vezetésének megroppanását jelzi, hogy sokan beszélnek kész tényként a miniszter illetve az államtitkára közeli távozásáról is. Kásler Miklós miniszter szobájában már zajlik az új egészségügyi államtitkár-jelöltek castingja, más forrásaink szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy az államtitkárnak, és nem a miniszternek kell hamarosan távoznia.
A harmadik Orbán kormány első hat hónapja alatt a humán tárcánál túl sok minden nem történt: sőt a tárcához tartozó területek egyikén sem sikerült a vezetőket kinevezni, miután az új miniszter felállította a régieket. Gyakorlatilag érvényes megbízó levél nélkül maradt a tárca által felügyelt összes 6-8 nagy projekt miniszteri biztosa, nincs kinevezett főigazgatója a gyógyszerhatóságnak, a kórházakat felügyelő ÁEEK-nek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek sem. Az Egészséges Budapest Program eddigi miniszteri biztosa, Cserháti Péter is - megbízó levél híján - egyelőre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szakértőjeként dolgozik, hogy a tárca tehetetlenségi ideje alatt is haladjon előre a program. A vezetési válság immár nyilvánvaló, az ágazatban is sokan aktívan latolgatják meddig maradhat még a miniszter, ám vannak olyanok, akik biztosan tudják, hogy Kásler Miklós marad, és éppen ő dolgozik saját államtitkára elmozdításán. Jelölt meghallgatásokat tart, ezt a szóbeszédet valószínűsíti, az az információnk, hogy az utóbbi hat hétben fagyossá vált a viszonya Nagy Anikóval, az egészségügyért felelős államtitkárral, akinek a területén a miniszter rendre autokrata döntéseket hoz. Így például hiába közvetített sikeresen Székely László szívsebész ügyében az államtitkár a főorvos és a kardiológia intézet főigazgatója között, aminek eredményeképpen december végéig megoperálhatta volna a műtétre váró betegeit az elbocsátott sebész, a miniszter személyesen tiltotta meg a főigazgatónak, hogy visszalépjen az azonnali hatályú fölmondástól. Most mintegy 100 beteg sorsa bizonytalan, a kardiológiai intézetben pedig jogászok egyeztetnek. De ugyanígy, egy rapid döntéssel - és mások mellett az egészségügyért felelős államtitkár tudta nélkül - került a hivatalos értesítőbe az a rendelkezés is, amely főigazgató helyett tanácsadó testületet delegált a gyógyszerhatósághoz. (E testületet a róla szóló jogszabály szerint felelősség nem terheli az általa hozott döntésekért, javaslatokért, viszont a tagjai hozzáférhetnek számos, titkos a gyógyszerpiacot befolyásoló adathoz.) A miniszter az egészségügyért felelős államtitkársághoz tartozó háttérintézményeket is „közvetlen és személyes” irányítása alá vonta. Így már nem Nagy Anikó referál az egyes területek problémáiról a miniszternek, hanem közvetlenül az ÁEEK, a NEAK, illetve az új szakhatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ képviselői.
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 15:09

Pintér Sándor: „Ne lehessen Magyarországon atombombát gyártani”

Publikálás dátuma
2018.10.02. 12:52

Fotó: Népszava
A belügyminiszter szerint az Országgyűlésben ma elfogadott, a „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről szóló törvény” egy Nyugat-Európában már több, mint ötven éve létező gyakorlatot szabályoz.
Elfogadta az Országgyűlés a „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről szóló törvényt”, ez az a jogszabály, amelyik lehetővé teszi, hogy – meghatározott esetekben – Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltsa egyes külföldi befektetőknek, hogy Magyarországon, magyar vállalatokba ruházzanak be, szerezzenek tulajdonrészt. A törvény szerint azoknak a cégeknek, melyeknek közvetlenül 10-, közvetve 25 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják, és fegyvergyártással, haditechnikával, „kettős felhasználású” (polgári és katonai célra egyaránt felhasználható) termékekkel, gáz-, víz-, áramszolgáltatással, telekommunikációval, informatikával foglalkoznak, bejelentési kötelezettséggel tartoznak a jövőben a Belügyminisztérium felé magyarországi beruházás, tulajdonszerzés esetén. A belügyminiszter pedig ezek után köteles megvizsgálni, hogy az adott beruházás, tulajdonszerzés nem sért-e magyar vagy európai uniós érdeket. A miniszternek erre 30 napja van, döntése ellen a Fővárosi Bíróságon lehet jogorvoslatért fordulni. Pintér Sándor a törvény elfogadása kapcsán azt mondta a Népszavának, „ezzel csak egy régi elmaradást törlesztünk”, mert az EU legtöbb tagállamában, de más fejlett ipari országokban is régóta van ilyen jogszabály. „Nyugat-Európában a 60-as évektől kezdve, amikor egyre több lett a határokon átnyúló beruházás, sorra hozták meg ezeket a törvényeket, a keleti blokkban pedig a KGST és a Szovjetunió miatt ez nyilván fel sem merült. Csakhogy a rendszerváltást követően sem hozott alkotott még meg egy ilyen nemzetbiztonsági garanciát jelentő jogszabályt egyik parlament sem, így ezt most pótoljuk” - mondta lapunknak a belügyminiszter, hozzátéve, hogy „ez lényegében arról szól, hogy ne lehessen atombombát gyártani Magyarországon, semmi többet nem kell mögé látni”. Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan hogy néz majd ki egy ilyen vizsgálat, Pintér Sándor azt mondta, ezt még később kell részletesen kidolgozni – maga az elfogadott törvény is úgy fogalmaz, hogy ezt később kormányrendeletben szabályozzák. Ám amíg Pintér Sándor biztonsági garanciákat emelget, a közbeszédben más értelmezések is keringenek. Ezek szerint nem arról van szó, hogy tiszta feltételekhez kötnék a tulajdonszerzést, a nemzetbiztonsági célúnak nevezett törvénymódosításra sokkal inkább a miniszter személyi befolyásának növelése adhat magyarázatot, és a módosítás csupán arra lesz jó, hogy a kormány önkényesen beavatkozzon jelentős gazdasági ágazatokban működő cégek működésébe.
Témák
Pintér Sándor