Simán bevállalják a büntetéseket a cégek, hogy széthajthassák a dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.10.03 08:47
A férfi ak jobban vágynak a szabadidőre, mint a nők FOTÓ: THINKSTOCK
Csak a túlórakeretek túllépésével tudja egyre több termelő cég teljesíteni a megrendeléseket. A dolgozók a magasabb fizetés reményében mennek bele a veszélyes játékba.
Hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a termelőcégek, hogy a törvényben megengedettnél jóval többet dolgoztatják munkavállalóikat. Vannak már szép számmal olyan üzemek is, amelyek felvállalják a törvényes munkaidő-keretek túllépését, és az érte járó büntetést is belekalkulálják a költségvetésükbe. A háttérben az egyre jelentősebb munkaerőhiány áll: az emiatt kieső munkaórákat ugyanis valahogy pótolni kell. A szakszervezetek eközben szélmalomharcot vívnak a túlóráztatás visszaszorítása érdekében, hiszen sok dolgozó csak azt látja: több pénz tud keresni. Azt viszont nem mérik fel, hogy hosszú távon mindezzel maguk alatt is vágják a fát, hiszen az egészségükkel játszanak. A munka törvénykönyve szerint a kötelező munkaidőn túl évi 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató. Ha kollektív szerződést kötnek a dolgozókkal, akkor ez a keret 300 órára is felemelkedhet. Az ipari cégeknél többnyire a 300 órás korlát, amelyet azonban jócskán túllépnek a dolgozók. Egy autókárpitokat gyártó beszállító cég egyik dolgozója például már szeptember végén 650 órányi túlórával büszkélkedett, ami azt jelenti, hogy heti 4-6 napon át 12 órázik. Az eddigi rekorder egy december végére 800 túlórát teljesített munkás volt – említett néhány kirívó példát László Zoltán. A főként az ipar területén tevékenykedő Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a munkaerőhiány erősödésével egyre általánosabbá váló problémáról van szó. A feldolgozóipar területén már szinte nincs olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl a törvényben megengedett túlórakereteket, pedig még nincs is itt vége az évnek. A szakszervezeti vezető szavait megerősíti a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának legutóbbi jelentése is. Eszerint a munkaügyi hatóság 9 703 munkáltatót ellenőrzött az elmúlt félévben, a vizsgálatok során a munkaadók kétharmadánál tárt fel  jogsértéseket, amelyek a 41 ezer ellenőrzött munkavállaló 61 százalékát érintették. A legkirívóbb probléma, a feketefoglalkoztatás mellett a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértésekkel találkoztak a legtöbbször az ellenőrök. Ez minden negyedik munkavállalót érintett - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, aminek célja a rendkívüli munkavégzés leplezése. Jellemző, hogy nem határozzák meg a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, ami ellenőrizhetetlenné teszi a túlmunkát. A hatóság emiatt ritkábban is intézkedik rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság miatt. Ha mégis fény derül egy-egy esetre, az rendszerint egyszerre nagyobb munkavállalói létszámot érint. Január-június között a gépiparban 1588, a feldolgozóiparban 580 munkavállalónál állapítottak meg ilyen jogsértést. Az iparban egyébként 10-ből 7 dolgozót szabálytalanul foglalkoztatnak. Az ipari cégekre a jogsértésekért összesen több mint 15,5 millió forint bírságot szabtak ki, ám van, hogy már ez sem bír visszatartó erővel. László Zoltán találkozott olyan céggel, amely már egyfajta „átalányt” fizet a kormányhivatalnak a túlórakeretek túllépéséért: a jogsértésért rendszeresen kiszabott többszázezer forintos büntetéseket eleve belekalkulálják a költségvetésükbe. A másik véglet, amikor a cég kozmetikázza a munkaidő-nyilvántartást, utólag belenyúlva akár az elektronikus beléptető rendszer adataiba is. Arra is akadt példa, hogy a műszak lejártával a kapunál lehúzatták a kártyákat a dolgozókkal, majd a hátsó bejáraton visszaküldték őket dolgozni – meséli a szakszervezeti vezető.  Hasonlókról számol be a foglalkoztatási főosztály jelentése is. Mint írják: „van olyan cég, amelyik nem kozmetikázza a jelenléti ívek tartalmát, kifizeti a teljesített órák után a bért és a bérpótlékokat, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. A másik véglet, amikor ezt a szabálytalanságot megpróbálják leplezni, a munkaidő-nyilvántartást hamisítják, mozgó bérben történik a leplezett rendkívüli munkavégzés kifizetése.” A jelentés szerint a munkáltatók szakemberhiányra hivatkoznak, és gazdasági megfontolásból – a rendelések teljesítése érdekében – követnek el jogsértéseket, a dolgozókat pedig nem éri anyagi kár, mivel a ledolgozott munkaórákat kifizetik. A törvényes munkaidő túllépése azonban főleg a gépekkel dolgozók körében rendkívül veszélyes lehet – hívják fel a figyelmet. Erre figyelmeztetett László Zoltán is. Mint mondta: a túlhajtott munkavállalóknál gyakrabban fordulnak elő roncsolásos munkahelyi balesetek, gyors tempóban romló egészségügyi állapotuk miatt a későbbiekben ráadásul jóval többe is kerülnek majd a társadalombiztosítási rendszernek. Erről azonban a dolgozókat is nehéz meggyőzni. Van, hogy a munkaadó fenyegeti kirúgással vagy egyéb szankciókkal a túlórázást megtagadókat, a dolgozók azonban többnyire maguk is örülnek a túlórának, mert pénzszerzési lehetőséget látnak benne. Ha megpróbálunk fellépni ellene, a szakszervezetből való kilépéssel fenyegetnek. Pedig azzal ártanak igazán maguknak és a családjuknak, ha hagyják magukat kizsigerelni – véli László Zoltán. Szerinte inkább azt kellene elérni, hogy a heti 40 órás munkavégzésért olyan bér járjon, ami tisztességes megélhetést biztosít minden dolgozónak. 

Még mindig gyakori a feketefoglalkoztatás

A vendéglátást kivéve az összes meghatározó gazdasági ágazatban csökkent a feketefoglalkoztatás, ám a „feketemunkások” még mindig az ellenőrzött dolgozók 11,5 százalékát teszik ki. A probléma továbbra is az építőiparban a legjelentősebb, a bejelentés nélkül foglalkoztatottak harmada itt dolgozik. Minden tizedik feketén dolgozó a kereskedelemben tevékenykedik, a személy és vagyonvédelem adja a bejelentés nélkül dolgozók 14 százalékát, a vendéglátás pedig a 13 százalékát. 

Frissítve: 2018.10.03 08:47

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.