Simán bevállalják a büntetéseket a cégek, hogy széthajthassák a dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.10.03. 08:47
A férfi ak jobban vágynak a szabadidőre, mint a nők FOTÓ: THINKSTOCK
Csak a túlórakeretek túllépésével tudja egyre több termelő cég teljesíteni a megrendeléseket. A dolgozók a magasabb fizetés reményében mennek bele a veszélyes játékba.
Hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a termelőcégek, hogy a törvényben megengedettnél jóval többet dolgoztatják munkavállalóikat. Vannak már szép számmal olyan üzemek is, amelyek felvállalják a törvényes munkaidő-keretek túllépését, és az érte járó büntetést is belekalkulálják a költségvetésükbe. A háttérben az egyre jelentősebb munkaerőhiány áll: az emiatt kieső munkaórákat ugyanis valahogy pótolni kell. A szakszervezetek eközben szélmalomharcot vívnak a túlóráztatás visszaszorítása érdekében, hiszen sok dolgozó csak azt látja: több pénz tud keresni. Azt viszont nem mérik fel, hogy hosszú távon mindezzel maguk alatt is vágják a fát, hiszen az egészségükkel játszanak. A munka törvénykönyve szerint a kötelező munkaidőn túl évi 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató. Ha kollektív szerződést kötnek a dolgozókkal, akkor ez a keret 300 órára is felemelkedhet. Az ipari cégeknél többnyire a 300 órás korlát, amelyet azonban jócskán túllépnek a dolgozók. Egy autókárpitokat gyártó beszállító cég egyik dolgozója például már szeptember végén 650 órányi túlórával büszkélkedett, ami azt jelenti, hogy heti 4-6 napon át 12 órázik. Az eddigi rekorder egy december végére 800 túlórát teljesített munkás volt – említett néhány kirívó példát László Zoltán. A főként az ipar területén tevékenykedő Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a munkaerőhiány erősödésével egyre általánosabbá váló problémáról van szó. A feldolgozóipar területén már szinte nincs olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl a törvényben megengedett túlórakereteket, pedig még nincs is itt vége az évnek. A szakszervezeti vezető szavait megerősíti a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának legutóbbi jelentése is. Eszerint a munkaügyi hatóság 9 703 munkáltatót ellenőrzött az elmúlt félévben, a vizsgálatok során a munkaadók kétharmadánál tárt fel  jogsértéseket, amelyek a 41 ezer ellenőrzött munkavállaló 61 százalékát érintették. A legkirívóbb probléma, a feketefoglalkoztatás mellett a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértésekkel találkoztak a legtöbbször az ellenőrök. Ez minden negyedik munkavállalót érintett - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, aminek célja a rendkívüli munkavégzés leplezése. Jellemző, hogy nem határozzák meg a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, ami ellenőrizhetetlenné teszi a túlmunkát. A hatóság emiatt ritkábban is intézkedik rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság miatt. Ha mégis fény derül egy-egy esetre, az rendszerint egyszerre nagyobb munkavállalói létszámot érint. Január-június között a gépiparban 1588, a feldolgozóiparban 580 munkavállalónál állapítottak meg ilyen jogsértést. Az iparban egyébként 10-ből 7 dolgozót szabálytalanul foglalkoztatnak. Az ipari cégekre a jogsértésekért összesen több mint 15,5 millió forint bírságot szabtak ki, ám van, hogy már ez sem bír visszatartó erővel. László Zoltán találkozott olyan céggel, amely már egyfajta „átalányt” fizet a kormányhivatalnak a túlórakeretek túllépéséért: a jogsértésért rendszeresen kiszabott többszázezer forintos büntetéseket eleve belekalkulálják a költségvetésükbe. A másik véglet, amikor a cég kozmetikázza a munkaidő-nyilvántartást, utólag belenyúlva akár az elektronikus beléptető rendszer adataiba is. Arra is akadt példa, hogy a műszak lejártával a kapunál lehúzatták a kártyákat a dolgozókkal, majd a hátsó bejáraton visszaküldték őket dolgozni – meséli a szakszervezeti vezető.  Hasonlókról számol be a foglalkoztatási főosztály jelentése is. Mint írják: „van olyan cég, amelyik nem kozmetikázza a jelenléti ívek tartalmát, kifizeti a teljesített órák után a bért és a bérpótlékokat, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. A másik véglet, amikor ezt a szabálytalanságot megpróbálják leplezni, a munkaidő-nyilvántartást hamisítják, mozgó bérben történik a leplezett rendkívüli munkavégzés kifizetése.” A jelentés szerint a munkáltatók szakemberhiányra hivatkoznak, és gazdasági megfontolásból – a rendelések teljesítése érdekében – követnek el jogsértéseket, a dolgozókat pedig nem éri anyagi kár, mivel a ledolgozott munkaórákat kifizetik. A törvényes munkaidő túllépése azonban főleg a gépekkel dolgozók körében rendkívül veszélyes lehet – hívják fel a figyelmet. Erre figyelmeztetett László Zoltán is. Mint mondta: a túlhajtott munkavállalóknál gyakrabban fordulnak elő roncsolásos munkahelyi balesetek, gyors tempóban romló egészségügyi állapotuk miatt a későbbiekben ráadásul jóval többe is kerülnek majd a társadalombiztosítási rendszernek. Erről azonban a dolgozókat is nehéz meggyőzni. Van, hogy a munkaadó fenyegeti kirúgással vagy egyéb szankciókkal a túlórázást megtagadókat, a dolgozók azonban többnyire maguk is örülnek a túlórának, mert pénzszerzési lehetőséget látnak benne. Ha megpróbálunk fellépni ellene, a szakszervezetből való kilépéssel fenyegetnek. Pedig azzal ártanak igazán maguknak és a családjuknak, ha hagyják magukat kizsigerelni – véli László Zoltán. Szerinte inkább azt kellene elérni, hogy a heti 40 órás munkavégzésért olyan bér járjon, ami tisztességes megélhetést biztosít minden dolgozónak. 

Még mindig gyakori a feketefoglalkoztatás

A vendéglátást kivéve az összes meghatározó gazdasági ágazatban csökkent a feketefoglalkoztatás, ám a „feketemunkások” még mindig az ellenőrzött dolgozók 11,5 százalékát teszik ki. A probléma továbbra is az építőiparban a legjelentősebb, a bejelentés nélkül foglalkoztatottak harmada itt dolgozik. Minden tizedik feketén dolgozó a kereskedelemben tevékenykedik, a személy és vagyonvédelem adja a bejelentés nélkül dolgozók 14 százalékát, a vendéglátás pedig a 13 százalékát. 

Szerző

323 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.03. 08:31
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel - írta az MTI.
Az euró 323,00 forinton forgott reggel hét órakor, 19 fillérrel gyengült a kedd esti 323,19 forinthoz képest. A dollár árfolyama 279,87 forintról 279,01 forintra, a svájci franké pedig 284,18 forintról 283,50 forintra gyengült.
A jent 2,4546 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,4602 forinttal.
Az euró 1,1578 dolláron forgott, napi szinten 0,27 százalékkal erősödött.
A svájci frankhoz képest 0,29 százalékkal drágult az euró, 1,1395 frankot ért.
Egy dollárért 0,9842 frankot kértek, 0,03 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,01 százalékkal erősödött a dollár, szerda reggel 113,67 jent ért.

Tarlós hagyja, hogy a házak az égig nőjenek

Publikálás dátuma
2018.10.03. 08:15
Átszellemültség? (Népszava fotó)
Nem magyarázta meg a kakaskodást, nem bántotta személyében Lázár Jánost, ehelyett inkább Londonnal példálózott.
Még meg se száradt a kormány tintája a magasházak 90 méteres építési korlátján, Tarlós István a Mol 120 méter magas székházának tegnapi alapkőletételén kérdésünkre bejelentette: felülvizsgáltatná a „szakmailatlan”, „ad-hoc” korlátot és ennek kapcsán kész alkalmazni a főváros fejlesztésére vonatkozó vétójogát is. London példája nyomán értelmetlennek nevezte, hogy egy központi, jelképes épületnél – nálunk ez a Szent István Bazilika – egy egész városban ne lehessen magasabb toronyház. Sokkal inkább azt a sugarat tartja érdemesnek meghatározni, amin kívül ez már nem sérti a látképet. A közelgő választásokkal kapcsolatos kérdéseket hárító főpolgármester beszédében kétértelmű célzásokat tett a Mol-székháztervet övező „politikai kakaskodásra”, konkrétan nem említve a vele egy pártcsaládhoz tartozó, a magasház-korlátozás mellett leginkább kardoskodó Lázár János ex-minisztert; csak a baloldal kapott kicsit. A főpolgármester Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával közösen tette le Budapest várhatóan legmagasabb, 2021-ben elkészülő épületének alapkövét. A Mol-vezér előadásából kitűnt: kompromisszummentes”, hipermodern épületet terveznek. Beruházási összeget nem említett, a kivitelezői pályázatot novemberben írják ki. A piac szerint a munkálatokkal várhatóan Hernádi Zsolt és Orbán Viktor jó ismerőse, a korábban közvetve a székháztelket is birtokló Garancsi István érdekkörébe tartozó Marketet bízzák meg. E cég vezeti a jelenlegi előkészítő munkálatokat is. (Nem a legszerencsésebb PR-elemként a rendezvényre vezető utat egy homokból készült Gutenberg-szobor díszítette.)

Mégsincs gázmegállapodás az oroszokkal

Jelenleg tárgyalunk az oroszokkal a 2020-as gázszállításokról – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tegnapi tárgyalásai után. Ehhez képest két hete Orbán Viktor kormányfő Moszkvában Vlagyimir Putyin oldalán már azt jelentette, hogy megállapodtak a 2020-as gázszállításokról. Az ellentmondást forrásaink akképp hidalták át, hogy két hete csak a politikai, a szakvállalatok tárgyalásait megelőző egyezség született meg. (Amúgy ez még mindig abból a mennyiségből maradt, amit az 1995-ös szerződés értelmében 2015-ig kellett volna elfogyasztanunk.) A horvát és a magyar tárcavezető szavaiból kitűnt: egyelőre nincs megállapodás a két ország között a behajózott cseppfolyósgáz lefejtésére szolgáló, Krk-ön tervezett terminál gázának, illetve ideszállításának díjáról. A több lábon állás jegyében Magyarország továbbra is nyitott, így most az EU-t is bevonják az egyeztetésekbe. Az üzemet csak akkor húzzák fel - körülbelül két év alatt -, ha gázára találnak hosszú távú vevőt.

Szerző
Témák
MOL magasház