Simán bevállalják a büntetéseket a cégek, hogy széthajthassák a dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.10.03 08:47
A férfi ak jobban vágynak a szabadidőre, mint a nők FOTÓ: THINKSTOCK
Fotó: /
Csak a túlórakeretek túllépésével tudja egyre több termelő cég teljesíteni a megrendeléseket. A dolgozók a magasabb fizetés reményében mennek bele a veszélyes játékba.
Hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a termelőcégek, hogy a törvényben megengedettnél jóval többet dolgoztatják munkavállalóikat. Vannak már szép számmal olyan üzemek is, amelyek felvállalják a törvényes munkaidő-keretek túllépését, és az érte járó büntetést is belekalkulálják a költségvetésükbe. A háttérben az egyre jelentősebb munkaerőhiány áll: az emiatt kieső munkaórákat ugyanis valahogy pótolni kell. A szakszervezetek eközben szélmalomharcot vívnak a túlóráztatás visszaszorítása érdekében, hiszen sok dolgozó csak azt látja: több pénz tud keresni. Azt viszont nem mérik fel, hogy hosszú távon mindezzel maguk alatt is vágják a fát, hiszen az egészségükkel játszanak. A munka törvénykönyve szerint a kötelező munkaidőn túl évi 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató. Ha kollektív szerződést kötnek a dolgozókkal, akkor ez a keret 300 órára is felemelkedhet. Az ipari cégeknél többnyire a 300 órás korlát, amelyet azonban jócskán túllépnek a dolgozók. Egy autókárpitokat gyártó beszállító cég egyik dolgozója például már szeptember végén 650 órányi túlórával büszkélkedett, ami azt jelenti, hogy heti 4-6 napon át 12 órázik. Az eddigi rekorder egy december végére 800 túlórát teljesített munkás volt – említett néhány kirívó példát László Zoltán. A főként az ipar területén tevékenykedő Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a munkaerőhiány erősödésével egyre általánosabbá váló problémáról van szó. A feldolgozóipar területén már szinte nincs olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl a törvényben megengedett túlórakereteket, pedig még nincs is itt vége az évnek. A szakszervezeti vezető szavait megerősíti a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának legutóbbi jelentése is. Eszerint a munkaügyi hatóság 9 703 munkáltatót ellenőrzött az elmúlt félévben, a vizsgálatok során a munkaadók kétharmadánál tárt fel  jogsértéseket, amelyek a 41 ezer ellenőrzött munkavállaló 61 százalékát érintették. A legkirívóbb probléma, a feketefoglalkoztatás mellett a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértésekkel találkoztak a legtöbbször az ellenőrök. Ez minden negyedik munkavállalót érintett - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, aminek célja a rendkívüli munkavégzés leplezése. Jellemző, hogy nem határozzák meg a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, ami ellenőrizhetetlenné teszi a túlmunkát. A hatóság emiatt ritkábban is intézkedik rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanság miatt. Ha mégis fény derül egy-egy esetre, az rendszerint egyszerre nagyobb munkavállalói létszámot érint. Január-június között a gépiparban 1588, a feldolgozóiparban 580 munkavállalónál állapítottak meg ilyen jogsértést. Az iparban egyébként 10-ből 7 dolgozót szabálytalanul foglalkoztatnak. Az ipari cégekre a jogsértésekért összesen több mint 15,5 millió forint bírságot szabtak ki, ám van, hogy már ez sem bír visszatartó erővel. László Zoltán találkozott olyan céggel, amely már egyfajta „átalányt” fizet a kormányhivatalnak a túlórakeretek túllépéséért: a jogsértésért rendszeresen kiszabott többszázezer forintos büntetéseket eleve belekalkulálják a költségvetésükbe. A másik véglet, amikor a cég kozmetikázza a munkaidő-nyilvántartást, utólag belenyúlva akár az elektronikus beléptető rendszer adataiba is. Arra is akadt példa, hogy a műszak lejártával a kapunál lehúzatták a kártyákat a dolgozókkal, majd a hátsó bejáraton visszaküldték őket dolgozni – meséli a szakszervezeti vezető.  Hasonlókról számol be a foglalkoztatási főosztály jelentése is. Mint írják: „van olyan cég, amelyik nem kozmetikázza a jelenléti ívek tartalmát, kifizeti a teljesített órák után a bért és a bérpótlékokat, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. A másik véglet, amikor ezt a szabálytalanságot megpróbálják leplezni, a munkaidő-nyilvántartást hamisítják, mozgó bérben történik a leplezett rendkívüli munkavégzés kifizetése.” A jelentés szerint a munkáltatók szakemberhiányra hivatkoznak, és gazdasági megfontolásból – a rendelések teljesítése érdekében – követnek el jogsértéseket, a dolgozókat pedig nem éri anyagi kár, mivel a ledolgozott munkaórákat kifizetik. A törvényes munkaidő túllépése azonban főleg a gépekkel dolgozók körében rendkívül veszélyes lehet – hívják fel a figyelmet. Erre figyelmeztetett László Zoltán is. Mint mondta: a túlhajtott munkavállalóknál gyakrabban fordulnak elő roncsolásos munkahelyi balesetek, gyors tempóban romló egészségügyi állapotuk miatt a későbbiekben ráadásul jóval többe is kerülnek majd a társadalombiztosítási rendszernek. Erről azonban a dolgozókat is nehéz meggyőzni. Van, hogy a munkaadó fenyegeti kirúgással vagy egyéb szankciókkal a túlórázást megtagadókat, a dolgozók azonban többnyire maguk is örülnek a túlórának, mert pénzszerzési lehetőséget látnak benne. Ha megpróbálunk fellépni ellene, a szakszervezetből való kilépéssel fenyegetnek. Pedig azzal ártanak igazán maguknak és a családjuknak, ha hagyják magukat kizsigerelni – véli László Zoltán. Szerinte inkább azt kellene elérni, hogy a heti 40 órás munkavégzésért olyan bér járjon, ami tisztességes megélhetést biztosít minden dolgozónak. 

Még mindig gyakori a feketefoglalkoztatás

A vendéglátást kivéve az összes meghatározó gazdasági ágazatban csökkent a feketefoglalkoztatás, ám a „feketemunkások” még mindig az ellenőrzött dolgozók 11,5 százalékát teszik ki. A probléma továbbra is az építőiparban a legjelentősebb, a bejelentés nélkül foglalkoztatottak harmada itt dolgozik. Minden tizedik feketén dolgozó a kereskedelemben tevékenykedik, a személy és vagyonvédelem adja a bejelentés nélkül dolgozók 14 százalékát, a vendéglátás pedig a 13 százalékát. 

2018.10.03 08:47
Frissítve: 2018.10.03 08:47

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30