Ahol belháborúval készülnek a fideszesek az önkormányzati választásra

Publikálás dátuma
2018.10.03 06:00

Fotó: google.com/
Belharcok robbantak ki a kormánypártban a dél-somogyi városban: két helyi „erős” ember került egymással szembe.
– Komoly pofonba szaladt bele az Ottó! – állította a barcsi képviselő-testületet jól ismerő forrásunk. – Csúnyán megvezették a párttársai, elhitették vele, hogy támogatják, aztán a szavazásnál magára hagyták. A hírről, hogy rendkívüli ülésen szavazott a fideszes alpolgármester tisztségéről Barcs képviselő-testülete, múlt csütörtökön számolt be szűkszavúan a Barcsi Hírek. A lap szerint a kormánypárti Karvalics Ottó a bizalom megingása miatt nem tud tovább együtt dolgozni Szalai Balázs alpolgármesterrel. A megbízatás visszavonásához minősített többségre, azaz 7 igen szavazatra lett volna szükség a 12 tagú testületben, ám csak hárman támogatták a polgármesteri előterjesztést, négyen tartózkodtak, öten pedig ellene voksoltak. A somogyi kisváros közgyűlésében hét kormánypárti, három MSZP-DK-s és egy-egy független, illetve jobbikos képviselő ül, vagyis párttársai sem álltak ki Karvalics Ottó mellett. A polgármester október elsejével akarta leváltani az ötödik önkormányzati ciklusát töltő Szalait. Politikai kapcsolatokkal mindketten jól állnak, hiszen a polgármester 2006-tól két cikluson át országgyűlési képviselőként is dolgozott, míg az alpolgármester testvére a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság néhai elnöke, Szalai Annamária volt. – Emellett Szalai Balázs az elmúlt években szép lassan Szászfalvi László embere lett – jegyezte meg forrásunk. – És éppen ezt tűri nehezen Karvalics. Szászfalvi, a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, az egykori államtitkár, aki 1998-ban lett honatya, Barcson némiképp idegen terepen mozog, ugyanis csak 2014-től, a választókörzetek átalakítása óta a térség képviselője. Az egykori csurgói lelkész kerületét felosztották Dél-Somogy és a megye északnyugati része között, így többek között a barcsi polgármester visszalépésének is köszönhette, hogy 2014-ben ő lehetett a kormánypártok jelöltje. Karvalics tehát anno megelégedett a városvezetői pozícióval, cserébe viszont állítólag a KDNP-frakciótag Szászfalvi megígérte neki, a különféle pályázatoknál, uniós támogatásoknál Barcsra különösen figyel majd. Ehhez képest a számok mást mutatnak: tavaly év végéig Csurgó, azaz Szászfalvi szűkebb pátriája háromszor-négyszer annyi pénzt nyert egy főre lebontva, mint a választókerület másik két – Csurgónál több mint kétszer nagyobb – városa, Nagyatád és Barcs. – Ottó ezt nehezményezte és szóvá is tette – állította egy másik, a barcsi közügyekre szintén rálátó forrásunk. – És az áprilisi választási eredményeken is meglátszott, hogy a helyiek nem túlzottan kedvelik Szászfalvit: míg a pártlistán a Fidesz-KDNP nyert a városban, addig egyéniben a jobbikos Ander Balázs elég simán megverte. Nemcsak Barcson, Nagyatádon is. Szászfalvi szerint persze azért, mert Karvalics nem tolta eléggé a szekerét. És helyi információnk szerint ezért is támogatja egyértelműen Szalai Balázst. Aki részt vett a KDNP helyi csoportjának a megalakításában is: egyesek szerint ezzel a jövő évi polgármesteri jelöltségét készíti elő, merthogy megfelelő nagypolitikai támogatást érez maga mögött. Csakhogy az idén 71 éves Karvalics Ottó sem érzi még öregnek magát egy újabb városvezetői ciklushoz, azaz jelen állás szerint két potenciális polgármester-jelölt is akad a Dráva menti városban. Az viszont – ismerve a kormánypártok politikáját – elképzelhetetlen, hogy egymással szemben elinduljanak, veszélyeztetve ezzel a végső győzelmet, vagyis egyikük bizonyosan hoppon marad. – Jelenleg Ottó hátrányba került ezzel az elbukott szavazással – mondta barcsi informátorunk. – Ami azért jól megmutatta, hogy a hála mennyire ismeretlen fogalom a Fideszben: a képviselő-testületben ülő kormánypártiak mind neki köszönhetik a helyi karrierjüket, mégis szó nélkül belevágták a kést a hátába.
2018.10.03 06:00
Frissítve: 2018.10.03 06:00

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35