Belülről darálja le az ellenzéki pártokat a hibrid rendszer

Publikálás dátuma
2018.10.03 08:27
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Új politikustípus jött divatba: az ügyekre koncentráló, párt nélküli képviselő. Szél Bernadett után a káosz az úr az LMP-ben, és a Jobbik sincs jó passzban. Az MSZP a választások után hamar túljutott a válságon, a DK kívülről pedig egységesnek tűnik.
Az ellenzéki pártok helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy az Orbán-rezsim egy versengő autokrata rendszer, amely szűkre szabja a mozgásterüket és lehetőségeiket. A hibrid rezsimmel szembeni útkeresés sok belső konfliktussal jár az ellenzéki pártokban, ezek ráadásul gyakran a hatalommal való kollaboráció kölcsönös vádjának megfogalmazásáig és durva személyeskedésig fajulnak – nyilatkozta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital főmunkatársát annak kapcsán kerestük meg, hogy Hadházy Ákos, Juhász Péter, vagy éppen Vona Gábor után Szél Bernadett is „párt nélkülivé” vált. Az LMP korábbi társelnöke, miniszterelnök-jelöltje függetlenként folytatja munkáját, akárcsak korábbi vezetőtársa Hadházy Ákos. Az LMP-ben és a Jobbikban egyébként is tombol a káosz április 8-a óta, még akkor is, ha a választáson ez a két ellenzéki párt tudta csak érdemben növelni támogatottságát. – A Jobbik szakadását a Fidesz részéről is erősen segítették, elég csak ezzel kapcsolatban kormányközeli média szerepét megvizsgálni a párt elnökválasztási kampányában, és Toroczkai László új pártjának felfuttatásában. Az LMP esetében ilyen erősen nem látszódott külső hatás – vélekedett a szakértő. Az sem szabad elfelejteni – folytatta Juhász Attila – , hogy MSZP-ben már korábban, még a választás előtt lejátszódott egy hasonló belső konfliktus, annak eredménye volt a politológus szerint Botka László bukása. Továbbá a MSZP és a belőle kiszakadt DK között tetten érhetőek kisebb-nagyobb villongások. – Az ellenzéki pártok ma nagyon nehéz helyzetben, szervezeti szempontból siralmas állapotban vannak. Nagyon valószínű, hogy ezt igyekeznek majd kihasználni újonnan megjelenő pártok az EP-kampányban – összegzett a szakértő.
Reiner Roland, az Integrity Lab elemzője úgy látja: az LMP és a Jobbik esetében is olyan okok állnak a háttérben, amelyek az április 8-i választás előtti időszakra vezethetők vissza. – A Jobbiknál a néppárti stratégia logikus következménye a radikális szárnyhoz tartozó politikusok kilépése, míg az LMP-nél a szövetségesi politika irányaival összefüggő viták kerültek újra elő – mondta. Reiner szerint mindkét párt esetén egyszerre igaz, hogy relatíve jól szerepeltek, a Jobbik ténylegesen a legerősebb ellenzéki párt lett, az LMP pedig története legjobb eredményét érte el, miközben a belső várakozásoknak – még ha ezek adott esetben túlzók is voltak – nem tudtak megfelelni. Az MSZP-Párbeszédről és a Demokratikus Koalícióról, Reiner azt mondta: utóbbinál Gyurcsány Ferenc személye garantálja, hogy nincs belső válság, hiszen ő megkérdőjelezhetetlen vezetője saját pártjának. Az MSZP-P pedig, szemben az LMP-vel és a Jobbikkal, tulajdonképpen még a kampány idején „lejátszotta” a belső feszültségeket. Reinert megkérdeztük arról is, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Juhász Péter, vagy Vona Gábor a „láthatóságuk” és népszerűségük ellenére a partvonalra szorultak. – Elsősorban nem a levegőjük fogyott el, sokkal inkább a folyamatos, napi szintű küzdelmekben fáradtak el. Juhász Péternél pártjának várakozásokat alulmúló szereplése a döntő körülmény, de Vona Gábor, Hadházy Ákos vagy Szél Bernadett egy durva, személyeskedő kampányon vannak túl. A hátrébb lépéssel vagy a független képviselői státusszal jobban tudnak egyetlen ügyre fókuszálni és kevésbé kell pártbeli frontvonali szerepet vállalni – legalábbis a szakértő szerint. Reiner úgy vélte, nem lenne értelme annak, hogy új pártot gründoljanak, főleg azokkal a szereplőkkel, akik folyamatosan valamilyen összefogást szorgalmaznak, ráadásul akik mind tudják, milyen nehéz egy pártot vezetni. Sokkal inkább elképzelhető a szakértő szerint valamilyen mozgalom, ami tematizálni próbálja az ellenzéki térfélen lévő politikai mozgásokat. – Ez önmagában nem innováció, amire szükség van, az sokkal inkább aprómunka a terepen, nem pedig nagy, országos mondások – vélekedett az Integrity Lab elemzője.

Nincsenek már Jobbik-irodák

A párt által bérelt irodák döntő többségét vagy bezártuk már, vagy felmondás alatt vannak - nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója. A Jobbik az Állami Számvevőszék által kiszabott (összesen több mint 660 millió forintos, a párt szerint jogsértő) büntetés miatt kényszerült takarékossági intézkedésekre.

Témák
ellenzék
2018.10.03 08:27
Frissítve: 2018.10.03 08:27

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00