Belülről darálja le az ellenzéki pártokat a hibrid rendszer

Publikálás dátuma
2018.10.03. 08:27
Fotó: Molnár Ádám
Új politikustípus jött divatba: az ügyekre koncentráló, párt nélküli képviselő. Szél Bernadett után a káosz az úr az LMP-ben, és a Jobbik sincs jó passzban. Az MSZP a választások után hamar túljutott a válságon, a DK kívülről pedig egységesnek tűnik.
Az ellenzéki pártok helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy az Orbán-rezsim egy versengő autokrata rendszer, amely szűkre szabja a mozgásterüket és lehetőségeiket. A hibrid rezsimmel szembeni útkeresés sok belső konfliktussal jár az ellenzéki pártokban, ezek ráadásul gyakran a hatalommal való kollaboráció kölcsönös vádjának megfogalmazásáig és durva személyeskedésig fajulnak – nyilatkozta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital főmunkatársát annak kapcsán kerestük meg, hogy Hadházy Ákos, Juhász Péter, vagy éppen Vona Gábor után Szél Bernadett is „párt nélkülivé” vált. Az LMP korábbi társelnöke, miniszterelnök-jelöltje függetlenként folytatja munkáját, akárcsak korábbi vezetőtársa Hadházy Ákos. Az LMP-ben és a Jobbikban egyébként is tombol a káosz április 8-a óta, még akkor is, ha a választáson ez a két ellenzéki párt tudta csak érdemben növelni támogatottságát. – A Jobbik szakadását a Fidesz részéről is erősen segítették, elég csak ezzel kapcsolatban kormányközeli média szerepét megvizsgálni a párt elnökválasztási kampányában, és Toroczkai László új pártjának felfuttatásában. Az LMP esetében ilyen erősen nem látszódott külső hatás – vélekedett a szakértő. Az sem szabad elfelejteni – folytatta Juhász Attila – , hogy MSZP-ben már korábban, még a választás előtt lejátszódott egy hasonló belső konfliktus, annak eredménye volt a politológus szerint Botka László bukása. Továbbá a MSZP és a belőle kiszakadt DK között tetten érhetőek kisebb-nagyobb villongások. – Az ellenzéki pártok ma nagyon nehéz helyzetben, szervezeti szempontból siralmas állapotban vannak. Nagyon valószínű, hogy ezt igyekeznek majd kihasználni újonnan megjelenő pártok az EP-kampányban – összegzett a szakértő.
Reiner Roland, az Integrity Lab elemzője úgy látja: az LMP és a Jobbik esetében is olyan okok állnak a háttérben, amelyek az április 8-i választás előtti időszakra vezethetők vissza. – A Jobbiknál a néppárti stratégia logikus következménye a radikális szárnyhoz tartozó politikusok kilépése, míg az LMP-nél a szövetségesi politika irányaival összefüggő viták kerültek újra elő – mondta. Reiner szerint mindkét párt esetén egyszerre igaz, hogy relatíve jól szerepeltek, a Jobbik ténylegesen a legerősebb ellenzéki párt lett, az LMP pedig története legjobb eredményét érte el, miközben a belső várakozásoknak – még ha ezek adott esetben túlzók is voltak – nem tudtak megfelelni. Az MSZP-Párbeszédről és a Demokratikus Koalícióról, Reiner azt mondta: utóbbinál Gyurcsány Ferenc személye garantálja, hogy nincs belső válság, hiszen ő megkérdőjelezhetetlen vezetője saját pártjának. Az MSZP-P pedig, szemben az LMP-vel és a Jobbikkal, tulajdonképpen még a kampány idején „lejátszotta” a belső feszültségeket. Reinert megkérdeztük arról is, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Juhász Péter, vagy Vona Gábor a „láthatóságuk” és népszerűségük ellenére a partvonalra szorultak. – Elsősorban nem a levegőjük fogyott el, sokkal inkább a folyamatos, napi szintű küzdelmekben fáradtak el. Juhász Péternél pártjának várakozásokat alulmúló szereplése a döntő körülmény, de Vona Gábor, Hadházy Ákos vagy Szél Bernadett egy durva, személyeskedő kampányon vannak túl. A hátrébb lépéssel vagy a független képviselői státusszal jobban tudnak egyetlen ügyre fókuszálni és kevésbé kell pártbeli frontvonali szerepet vállalni – legalábbis a szakértő szerint. Reiner úgy vélte, nem lenne értelme annak, hogy új pártot gründoljanak, főleg azokkal a szereplőkkel, akik folyamatosan valamilyen összefogást szorgalmaznak, ráadásul akik mind tudják, milyen nehéz egy pártot vezetni. Sokkal inkább elképzelhető a szakértő szerint valamilyen mozgalom, ami tematizálni próbálja az ellenzéki térfélen lévő politikai mozgásokat. – Ez önmagában nem innováció, amire szükség van, az sokkal inkább aprómunka a terepen, nem pedig nagy, országos mondások – vélekedett az Integrity Lab elemzője.

Nincsenek már Jobbik-irodák

A párt által bérelt irodák döntő többségét vagy bezártuk már, vagy felmondás alatt vannak - nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója. A Jobbik az Állami Számvevőszék által kiszabott (összesen több mint 660 millió forintos, a párt szerint jogsértő) büntetés miatt kényszerült takarékossági intézkedésekre.

Szerző
Témák
ellenzék

Nem jártak a vonatok Rákos és Pécel között

Publikálás dátuma
2018.10.03. 07:33
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A menetrendszerű közlekedés fokozatosan áll helyre a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon.
Ismét szünetelt a vonatforgalom a Rákos és Pécel közötti vonalszakaszon, ahol előző nap megrongálódott a felsővezeték – közölte a Mávinform az MTI-vel szerda hajnalban. A vonatközlekedés az éjszakai órákban újraindult, de később újabb problémák merültek fel a megrongálódott felsővezetéki szakaszon.  A Mávinform azt írta, az utasokat vonatpótló buszok szállították Rákos és Pécel között. A szakaszon azóta újraindult a vonatközlekedés, miután helyreállították a felsővezetéket. A menetrendszerű vonatközlekedés fokozatosan áll helyre a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon.
Szerző
Frissítve: 2018.10.03. 10:12

A mentelmi bizottság elé került Orbán reptetése

Publikálás dátuma
2018.10.03. 07:12

Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
El kell dönteniük, hogy a miniszterelnök részére juttatott repülőút ajándéknak minősül-e vagy sem.
Kocsis-Cake Olívió, a Párbeszéd képviselője arra kérte a mentelmi bizottságot, hogy foglaljon állást Orbán Viktor magánrepülős útjaival kapcsolatban – írja az Index. A portálhoz eljutott beadvány szerint a bizottságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy
a miniszterelnök részére juttatott ingyenes repülőút ajándéknak minősül-e vagy sem.

Kocsis-Cake, aki egyébként a bizottság alelnöke is, arra kíváncsi, hogy Orbán Viktornak (vagy más képviselőknek) szerepeltetnie kell-e jövő évi vagyonnyilatkozatában „az olyan ajándékokat, amelyek valamely, a képviselői tiszteletdíjat meghaladó értékű szolgáltatás igénybevételére vonatkoznak (nem tárgyiak)”. A politikus a beadványban jelezte, hogy a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény értelmében az országgyűlési képviselőknek nyilatkozniuk kell a képviselői megbízatásukkal összefüggésben kapott ajándékokról is. Kocsis-Cake szerint az állásfoglalást az is indokolttá teszi, hogy Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt állította, Orbánon múlik, beleírja-e vagyonnyilatkozatába a Garancsi István vendégeként megtett, óránként egymillió forintba kerülő repülőutakat.
„Gulyás Gergely állítása szerint nem tudja, hogy ezek a repülőgépes utak nevezhetők-e egyáltalán ingyenes juttatásnak vagy sem”

– írta beadványában a politikus.

A portál felidézi, hogy a Mentelmi Bizottság elnöke a KDNP-s Hargitai János, aki hétfőn a Képviselői Irodaház előtt nem akarta kommentálni az Indexnek a miniszterelnök repülőútjait, de azt mondta, ha hivatalosan találkozik az üggyel (azaz a bizottság elé kerül), akkor lesz róla véleménye. Korábban lapunk derítette ki, hogy Garancsi István nagyvállalkozó, a Videoton FC tulajdonosa fizette Orbán Viktor magángépes útját Bulgáriába. Az a Garancsi, aki magát Orbán Viktor kötélbarátjának nevezi, és építőipari vállalkozása milliárdos közbeszerzések állandó győztesének számít. Orbán hétfőn a luxusrepülőzését firtató ellenzéki kérdésekre a parlamentben azt mondta, „harminc éve elmegyek minden olyan sporteseményre, ahol magyar csapat érintett, feltéve ha időbeosztásom engedi. Eddig senki semmilyen kifogást nem emelt ezzel szemben”.
Szerző