Tarlós hagyja, hogy a házak az égig nőjenek

Nem magyarázta meg a kakaskodást, nem bántotta személyében Lázár Jánost, ehelyett inkább Londonnal példálózott.

Még meg se száradt a kormány tintája a magasházak 90 méteres építési korlátján, Tarlós István a Mol 120 méter magas székházának tegnapi alapkőletételén kérdésünkre bejelentette: felülvizsgáltatná a „szakmailatlan”, „ad-hoc” korlátot és ennek kapcsán kész alkalmazni a főváros fejlesztésére vonatkozó vétójogát is. London példája nyomán értelmetlennek nevezte, hogy egy központi, jelképes épületnél – nálunk ez a Szent István Bazilika – egy egész városban ne lehessen magasabb toronyház. Sokkal inkább azt a sugarat tartja érdemesnek meghatározni, amin kívül ez már nem sérti a látképet.

A közelgő választásokkal kapcsolatos kérdéseket hárító főpolgármester beszédében kétértelmű célzásokat tett a Mol-székháztervet övező „politikai kakaskodásra”, konkrétan nem említve a vele egy pártcsaládhoz tartozó, a magasház-korlátozás mellett leginkább kardoskodó Lázár János ex-minisztert; csak a baloldal kapott kicsit.

A főpolgármester Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával közösen tette le Budapest várhatóan legmagasabb, 2021-ben elkészülő épületének alapkövét. A Mol-vezér előadásából kitűnt: kompromisszummentes”, hipermodern épületet terveznek. Beruházási összeget nem említett, a kivitelezői pályázatot novemberben írják ki. A piac szerint a munkálatokkal várhatóan Hernádi Zsolt és Orbán Viktor jó ismerőse, a korábban közvetve a székháztelket is birtokló Garancsi István érdekkörébe tartozó Marketet bízzák meg. E cég vezeti a jelenlegi előkészítő munkálatokat is. (Nem a legszerencsésebb PR-elemként a rendezvényre vezető utat egy homokból készült Gutenberg-szobor díszítette.)