Németh Szilárd;

- Irredenta vezért ünnepelt Németh Szilárd

A honvédelmi államtitkár másodszor avatta Urmánczy Nádort.

A revíziós mozgalom megteremtőjének állítottak szobrot Csepelen. Honvédelmi államtitkár és fideszes polgármester is beszédet mondott. Csunderlik Péter történész szellemes – és nem kevésbé provokatív – hasonlata szerint Urmánczy Nándor a két háború között olyan volt az irredentáknak, mint ma Fásy Ádám a Duna–Tisza köze nótázóinak: egyszerre szervező és embléma.

A csepeli szoboravatáson, persze, más szavakkal emlékeztek az egykori politikusra. Az erdélyi Maroshévízen született Urmánczy Nándor (1868-1940) egész alakos emlékművének átadásakor Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy mindig egy cél lebegett a szeme előtt, a nemzeti összetartozás megőrzése.

Németh Szilárd úgy vélte, hogy Urmánczy gondolatai ma is megrendítően aktuálisak, fontos üzenetet hordoznak az utókor számára. A mostani kihívások ugyanis még hangsúlyosabbá teszik a „magyarság összekapaszkodásának, a nemzet határokon átívelő lelki egységének jelentőségét és megvédését”. Felszólalt Borbély Lénárd kormánypárti polgármester is, aki „megalkuvás nélküli magyarként” emlegette Urmánczyt.

2013-ban emlékpadot avattak Urmánczy Nándor tiszteletére a Margitszigeten, és Németh Szilárd – polgármesteri és parlamenti képviselői minőségében – akkor is szólt az egybegyűltekhez.

A margitszigeti esemény fővédnöke Kövér László házelnök volt, beszédet mondott Tarlós István főpolgármester is. Tarlós hangsúlyozta, hogy az emlékpad ismételt felállításával (az eredetit 1942-ben emelték) régi adósságot törlesztenek. Urmánczy Nándor ugyanis – fejtette ki a főpolgármester – egész életében a nemzeti összetartozásért és cselekvőképességért harcolt, nem volt a meghátrálás híve.

Az emlékpad- és a szoborállítás nem volt előzmény nélküli. Az egyik nagymagyarországos portál beszámolója szerint 2011-ben Maroshévízen, a katolikus templom kertjében Kövér László jelenlétében avatták fel Urmánczy Nándor első köztéri szobrát.

Annak érzékeltetésére, hogy kit dicsőítenek a fideszes politikusok, elég idézni azt a szöveget, ami a margitszigeti emlékpadon olvasható: „A trianoni béke elleni irredenta és revíziós mozgalom megteremtője és vezére.” Ennek ismeretében különös jelentést kap Németh Szilárd kijelentése, miszerint Urmánczy gondolatai „ma is megrendítően aktuálisak”.

Leszavazott emlékévSzégyennek, gyalázatnak nevezte Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke, hogy a kormánypártok – a Demokratikus Koalícióval együtt – nem szavazták meg egy frakciótársával közösen jegyzett javaslatát arról, hogy tegyék Trianon-emlékévvé 2020-at. (Akkor lesz száz éve annak, hogy aláírták a trianoni békeszerződést.) Ellenzéki javaslatokat a kormánypártok akkor sem szoktak megszavazni, ha amúgy egyetértenének velük. A Fidesz minden jel szerint készül az évfordulóra. Ezt nem csupán a csepeli szoboravatás jelzi, hanem az is, hogy a tervek szerint trianoni emlékművet állítanak a Kossuth tér melletti Alkotmány utcában.

Belharcok robbantak ki a kormánypártban a dél-somogyi városban: két helyi „erős” ember került egymással szembe.