Egészségügyi káosz: Kásler nem hagyta, hogy lezárja ügyeit távozó államtitkára

Publikálás dátuma
2018.10.04. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Folyamatban lévő ügyeit sem zárhatta le a lemondott államtitkár, kényszerszabadságra küldte őt Kásler Miklós – tudta meg lapunk. Ez is jelzi, milyen állapotok uralkodnak az ezer sebből vérző ágazatban: nincs elég forrás, kevés az orvos, hiányzik a szakhatósági felügyelet, és teljes a "morális szétcsúzás."
Bár Nagy Anikó egészségügyi államtitkár csak október 12-i hatállyal mondott le, már szerdán elmaradt a találkozója a kórházak főigazgatóival: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ugyanis vezetőváltásra hivatkozva – úgy tudni, Kásler Miklós miniszter ösztönzésére – lemondta azt. Információink szerint Nagy Anikó még készült az ügyei lezárására, de a miniszter „kényszerszabadságolta”, és értésére adta, nem kívánja látni a tárcánál. Ez a sértődött reakció jól illeszkedik azon vezetői intézkedések sorába, amelyek ismereteink szerint Kásler Miklós miniszter és Nagy Anikó államtitkár szakításához vezettek. Az elmaradt szerdai főigazgatói értekezleten egyébként a kórházak átvilágításával kapcsolatos tapasztalatokról, teendőkről, az év végén szükséges adósságrendezésről beszéltek volna. Lett volna miről egyeztetni. Az intézmények negyven százalékánál ugyanis már szeptember óta ott vannak a Pénzügyminisztériumból delegált költségvetési felügyelők. További 12 intézményt pedig maga az államtitkárság szakemberei vettek górcső alá, hogy végre hiteles adatokat gyűjtsenek az eladósodás okairól. Becslések szerint a hiány az év végéig elérheti a 70-80 milliárd forintot. Mint emlékezetes az Állami Számvevőszék vezetője a kormánypárti napilapban azt találta mondani: anarchiát, kaotikus viszonyokat találtak az egészségügyi intézmények gazdálkodásában.  Nagy Anikónak személyesen kellett közbelépnie, hogy gazdasági szabályokra hivatkozva ne blokkolják a kórházak kifizetéseit, ne lehetetlenítsék el a gyógyítást. Ilyen apróbb sikereket ugyan ért el az új minisztériumi vezetés, de az ágazat égető problémáit illetően nem jutott előre. Úgy tudjuk, az egészségbiztosító költségvetésében körülbelül 100 milliárd forinttal van kevesebb, mint amennyi a rendszer működtetéséhez év végéig még szükség volna. Az összegből 75-80 milliárd a kórházak adóssága, további 25-30 milliárdos kiegészítésre pedig a gyógyszerkassza szorul. Részben azért is, mert lényegében nincs szakmai jogalkotás: például rendre elmaradt az új gyógyszerek támogatási körbe való befogadása, így azokhoz a betegek csak az úgynevezett egyedi méltányossággal juthatnak. Az így biztosított készítményeket a gyártó áralku nélkül, a maga szabta áron adja a biztosítónak. E gyógyszercsoport kiadásainak fedezetére mintegy 9 milliárdot szántak a költségvetésben, viszont már látszik, év végéig ennek az összegnek a két és félszerese fogyhat el. De a szakmai jogalkotás hiányát példázza az is: a Richter új világszabadalma, egy skizofréniára ható gyógyszer, amit a világon széles körben befogadtak a támogatotti körbe, Magyarországon még mindig nem elérhető. A készítményhez csak azért nem jutnak hozzá a betegek, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hónapok óta képtelen jóváhagyni az erről szóló javaslatot. A Richter készítményei mellett mintegy 70 egyéb innovatív szer vár befogadásra. A humán tárcának nem volt jó válasza a sürgősségi ellátás botrányaira sem. A Honvédkórházban kirobbant botrányok jelezték, hogy e területen számos tennivalója lehetne az egészségügy irányítóinak, például a betegutak és a munka szervezésében – de érdemi lépés nem történt. Még csak a kérdést se vetették fel, hogy az egyik legnagyobb forgalmú sürgősségi központ működtetése jó helyen van-e a honvédségnél. S ugyan a miniszter megígérte a sürgősségi ellátás reformját, ebből csak annyi derült ki, hogy állítólag erre van egy koncepciója a tárcának. Ám az öt szerzőn kívül olyat nem találtunk, aki látta volna, a terv rendszerszerű bevezetésére semmilyen lépés nem történt. Az országos intézetek vezetői által összeállított öt népegészségügyi program-tervezettel sem történt semmi egyelőre, mióta a miniszter ünnepélyesen átvette azokat. Pedig a megvalósításukra ígért kereken 40 milliárdot elvben már szét is osztották. Információink szerint az összegből 15 milliárd kerülne az Országos Onkológiai Intézethez, 11 milliárd a Heim Pál kórházhoz, a mozgás és a mentális programmal foglalkozó országos intézeteknek pedig 4,5-4,5 milliárd jutna, a kardiológiai betegségek megelőzésre pedig szintén a terület országos intézete kapna 8 milliárdot. Hasonlóan nem jutottak előre az elmúlt öt hónapban a kórházi fertőzések visszaszorításában sem. Erre ugyan készült egy jogszabály, amely bizonyos protokollokat előír, ám ezek betartására éppúgy nem rendeltek forrást, mint például az ellátás minimális feltételeinek megteremtésére. Részben eszközök híján, de azzal sem tudott mit kezdeni a miniszter és az államtitkára, hogy mind több helyen, így például Ajkán és a Honvédkórházban már a „lábukkal tiltakoznak” az orvosok és a szakdolgozók az ellehetetlenülő munkakörülményeik miatt. – Mindezeknél is nagyobb baj a rendszerben a morális szétcsúszás – állította lapunknak egy kórházi vezető, aki szerint miután nincs szakhatósági felügyelet, lényegében mindenki azt csinál amit akar. A betegfogadó térben dolgozó recepciós büntetlenül megteheti, hogy hosszú órákig nem veszi fel a telefont, az orvos gátlástalanul várakoztathatja a beteget, vagy átirányíthatja a magánrendelésére. A háziorvosok munkáját senki nem ellenőrzi, lényegében azt csinálnak amit akarnak. Ugyanazt a kártyapénzt kapja, ha becsületesen gondozza, és akkor is, ha csak beutalókkal látja el a pácienseit. Nincs minőségmérés, vagy bármi egyéb szakmai kontroll. És amikor a rendszerben kiderül, hogy törvénytelenül pénzt szednek az ügyeleti ellátóhelyeken a betegektől – akkor a fölháborodáson kívül nem történik semmi. Ezen a helyzeten pedig – tette hozzá a vidéki kórházigazgató – az államtitkárok napi cseréje nem fog változtatni.
Szerző
Frissítve: 2018.10.04. 07:14

Szijjártó Moszkvából üzent Ukrajnának

Publikálás dátuma
2018.10.03. 20:27
Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai látogatásakor, 2018. október 3-án
Fotó: kormány.hu/KKM
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt, majd Kijevnek is jól odamondott a magyar politikus. Szijjártó egy energiaügyi konferencia vendégeként látogatott az orosz fővárosba.
Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, ezért Magyarország az ilyen cselekedetekre a viszonosság elvén alapuló választ fog adni - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszéléseit követően, más témába tartott sajtóértekezleten. Szijjártó Péter ukrán kollégájának, Pavlo Klimkinnek a szerdai bejelentésére reagált, miszerint a kijevi külügyminisztérium csütörtökön diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát. Az intézkedés hátterében az áll, hogy a konzul magyar útleveleket adott át a kárpátaljai magyar kisebbség egyes tagjainak. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint hangsúlyozta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.  
„Amennyiben Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról" - Szijjártó nyilatkozatát az MTI.

Szijjártó és delegációja egy energetikai fórum keretében találkozott Szergej Lavrovval, a megbeszélésen pedig vélhetően az orosz földgázszállítmányok és Paks2 helyzetéről tárgyaltak. A találkozó előtt a magyar külügyminiszter a magyar energiamixről beszélt, amiben meghatározó szerepet fog játszani a nukláris energia. Tegyük hozzá, Magyarország áramtermelésének felét jelenleg is a paksi atomerőmű biztosítja. Szijjártó Péter kifejtette, hogy az energiabiztonság szempontjából Magyarország három projektben érdekelt: a Török Áramlat második csővezetékének megépítésében, amelyen át 2021-re már gáz érkezhet Magyarországra, továbbá költséghatékonyság esetén a horvátországi cseppfolyós földgáz fogadására képes terminál jövőbeni megépítésében, valamint a romániai fekete-tengeri gáz perspektivikus kitermelésben. 
Szerző

Lepattant a civil szervezetekről a bevándorlási különadó

Publikálás dátuma
2018.10.03. 20:06
Ellenőrzésre váró menekültek a magyar határon. Képünk illusztráció
Fotó: Matt Cardy / Getty Images
Az Amnesty International és Magyar Helsinki Bizottság nem hiszi, hogy rájuk vonatkozna a nemrég bevezetett adónem. Eddig a NAV sem kopogtatott náluk.
Sem az Amnesty Internationalt, sem a Magyar Helsinki Bizottságot nem kereste meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bevándorlási különadó miatt szeptember végéig – tudta meg a hvg.hu a szervezetektől. A kormány ezeket tartja "Soros-szervezeteinek", az Amnesty-t Hollik István Fidesz–KDNP-szóvivő egy "bevándorlást támogató szervezet" matricával nyilvánosan meg is bélyegezte, ám közölték, nem fognak fizetni.
A bevándorlási különadót szeptember 17-ig kellett első körben bevallani, ezután a NAV el is indíthatta volna az eljárást. A portál két hete megkerestw a NAV-ot, hogy a határidő lejárta után milyen lépéseket tettek, de megjósolni sem lehet, mikor válaszolnak.  A lap azt sem a hivataltól, hanem a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből tudta meg, hogy egyetlen szervezet sem érezte magára nézve kötelezőnek ezt az adót, ugyanis egy bevallás sem érkezett.
A PM szerint két oka van ennek: lehetséges, hogy augusztus 25-e és augusztus 31-e között egyetlen szervezet sem finanszírozott bevándorlást segítő tevékenységet, vagy az is lehet, hogy ezen szervezetek egyszerűen elmulasztották a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. A bevándorlási különadó szabályai augusztus 25-én léptek hatályba, ezért az első bevallásban 7 nap tevékenységéről kellett volna elszámolni. A közlemény szerint azt, hogy a valóságnak megfelel-e, hogy egyetlenegy szervezet sem végzett bevándorlási különadó köteles tevékenységet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi, szükség esetén bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat az adózó terhére, utóbbi elérheti a félmillió forintot.
A különadóval nem törődő Helsinki más téren nagyon is aktív volt: szerdán jelentették be, hogy jogerősen harmadszor is pert nyertek a Fidesszel, és ezúttal Halász Jánossal szemben, a pártnak és a frakcióvezetőnek pedig összesen 800 ezer forintot kell fizetnie a jogvédő szervezetről állított hazugságok miatt. 
Szerző