Hosszú távon roncsolhatja az áldozatok egészségét a szexuális bántalmazás

Publikálás dátuma
2018.10.04. 15:51
Illusztráció
Fotó: AFP/ BARBARA GINDL / APA-PictureDesk / APA
A szexuális bántalmazás hosszú távú egészségi következményeit vizsgálta egy új amerikai kutatás, amely a magas vérnyomás, a depresszió és a súlyos alvászavarok gyakoribb előfordulását állapította meg az áldozatok között.
A kutatás eredményeit az Észak-Amerikai Menopauza Társaság (NAMS) október 3-tól 6-ig tartó éves konferenciáján mutatják be San Diegóban - írta az MTI a Medicalxpress.com alapján. A kutatók azt vizsgálták, hogy a tanulmányban részt vevő több mint 300, 40-60 éves nő közül hányan voltak szexuális zaklatás és támadás áldozatai, valamint azt, hogy ennek milyen hatása volt az egészségükre hosszú távon. 
 A témában készült korábbi tanulmányok túlnyomóan kikérdezésen és önbevalláson alapultak, tehát az adatokat befolyásolhatta a memória, a hangulat és az egészségügyi jártasság. A most megjelent munka olyan fizikai és mentális mutatókat elemzett, mint a vérnyomás, a vérzsírszint, az alvás minősége vagy a szorongás mértéke.
A résztvevők 19 százaléka számolt be munkahelyi szexuális zaklatásról, 22 százalékuk szexuális támadásról, 10 százalékuk mindkettőt tapasztalta - írták a kutatók a tanulmányban, amely a JAMA Internal Medicine című szaklapban is megjelent szerdán. Az egészségi következményeket vizsgálva a szexuális zaklatás áldozatainál magasabb vérnyomást és vérzsírszintet, állapítottak meg, illetve gyakrabban fordultak elő depressziós tünetek, szorongás és az alvás olyan rossz minősége, amely orvosi szempontból alvászavarnak minősül.
"Széles körben ismert, hogy a szexuális zaklatás és támadás hatással lehet a nők későbbi életére és tevékenységére, ez a tanulmány azonban az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat is értékelte"

- mondta Rebecca Thurston pszichiáter, pszichológus, a tanulmány vezető szerzője, a Pittsburgh-i Egyetem kutatója.

"Az eredmények arra hívják fel az egészségügyben dolgozók figyelmét, hogy ismerjék meg a pácienseik történetét, kérdezzék ki őket, mielőtt depressziós tünetek vagy alvászavarok kezeléséről döntenének"

- hangsúlyozta JoAnn Pinkerton, a NAMS ügyvezető igazgatója.

Egy törpe miatt újraértelmezhetik a Naprendszer határait

Publikálás dátuma
2018.10.04. 15:46
Illusztráció
Fotó: AFP / Elmar Kremser / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA
Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt "égi példány" észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait.
Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen - írta az MTI a The Guardian című brit napilap honlapja alapján.
Az új törpebolygó hivatalos neve 2015 TG387. A TG betűk, valamint a Halloweenhoz közeli észlelés miatt a felfedezői The Goblinnak, vagyis A Koboldnak becézik - írta a Csillagászat.hu. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak. Ez a régió, amelyet egykor hidegnek, sötétnek és üresnek tartottak, úgy tűnik, hogy egzotikus és extrém objektumok gyűjteményét rejti.
"Csak most kezdjük felfedezni, hogy milyen lehet a Naprendszer legkülső része, mi lehet odakint. Úgy véljük, törpebolygók ezrei lehetnek a távoli Naprendszerben. Most csak a jéghegy csúcsát látjuk"

- mondta Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.

 A három felfedezett törpebolygó pályájából úgy tűnik, hogy csoportosultak, ami arra utalhat, hogy egy nagy, ismeretlen objektum terelte őket össze. A csillagászoknak ez a kilencedik, szuperföld méretű bolygó létét sugallja.
A csillagászok a kilencedik bolygó, egy lehetséges nagy tömegű planéta utáni kutatás során fedezték fel a Goblint. A kilencedik bolygó a feltételezések szerint messze a Plútó mögött lehet a titokzatos Oort-felhőben. A bolygót még nem látták közvetlenül, de a Goblin úgy tűnik, hogy egy óriási, láthatatlan objektum gravitációs hatása alatt áll, ami ismét megerősítette a csillagászokat abban, hogy létezik a kilencedik bolygó.
A felfedezést a nyolc méter lencseátmérőjű japán Subaru teleszkóppal végezték, amely a szunnyadó hawaii Mauna Kea vulkánon működik. Ez a világ egyetlen teleszkópja, amely képes a Naprendszer külső régióiban felvételeket készíteni, miközben elég széles látómezővel rendelkezik.
"Más nagy teleszkópok olyanok, mintha egy szívószálon néznénk át. Ezek olyan dolgok megfigyelésére alkalmasak, amelyekről már tudjuk, hogy ott vannak, de nem alkalmasak új dolgok felfedezésére, mert látómezejük túl kicsi nagyobb területek befogására"

- mondta Sheppard.

 A kutatók újabb megfigyeléseket végeznek novemberben abban a reményben, hogy felfedeznek még több égitestet, esetleg rábukkannak a megfoghatatlan kilencedik bolygóra is.
Frissítve: 2018.10.05. 08:06

Az irányítható evolúcióval remélhető gyógyítás éri a kémia Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2018.10.04. 09:09
George P. Smith a Nobel-díj bejelentésének sajtótájékoztatóján
Fotó: Bill Greenblatt / AFP
Az evolúciós folyamat nemcsak élőlényekben mehet végbe, hanem akár kutatók által irányított módon úgy is, hogy kiragadják egy élőlény génjét és azt irányított evolúciónak vetik alá. Ez az alapja az irányított fehérjeevolúciónak - magyarázta Pál Gábor, az ELTE Biokémia Tanszékének professzora annak kapcsán, hogy ilyen eljárásokért ítélték oda szerdán az idei kémiai Nobel-díjat Frances H. Arnold és George P. Smith amerikai, valamint Gregory P. Winter brit tudósnak.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető. 
A biológiai evolúció alapja az élőlények örökletes tulajdonságait kódoló DNS generációról generációra történő apró megváltozása. Ennek révén nagyon lassan megváltozik minden faj DNS-ben kódolt biológiai információja, az élőlények lassan átalakulnak, "hozzáidomulnak" változó környezetükhöz. Az információ megváltozása részben a DNS-ben kódolt fehérjék megváltozását jelenti - magyarázta az MTI-nek Pál Gábor. 
Mintegy 30 éve jutottak arra a gondolatra, hogy ez az evolúciós folyamat nemcsak élőlényekben mehet végbe, hanem akár élőlényekből kiemelt gének közvetlen, kutatók általi megváltoztatásával is megvalósítható. Ez vezetett az irányított fehérjeevolúció létrehozásához - mondta Pál Gábor. Hozzátette: George P. Smith volt az, aki az irányított fehérjeevolúció koncepcióját és a legelterjedtebb technológiáját megalkotta. Ez a fág-bemutatásnak nevezett eljárás, amelyben egy bakteriofágot (baktériumot fertőzni képes vírust) használnak új fehérjék kifejlesztésére.
A professzor szerint George P. Smith ötletének zsenialitása abban állt, hogy rájött, hogyan lehet egy fehérje génjét és az általa kódolt fehérjét fizikailag összekapcsolni egy vírusrészecske által. A vizsgálni kívánt fehérje génjét Smith egy vírus burokfehérje génjéhez kapcsolta. Amikor ezt a módosított vírus DNS-t baktériumokba juttatta, a fertőzött sejt olyan vírusokat termelt, amelyek a felszínükön megjelenítették a vizsgálandó fehérjét, miközben belsejükben hordozták annak génjét. Ez volt a belépő az első irányított fehérjeevolúciós eljárás megalkotásához. 
A következő lépésként a tudós előállította egy adott fehérjegén többmilliárd eltérő változatát. "Ha létrejön egy ilyen DNS-könyvtár és ezt bejuttatjuk baktériumsejtekbe úgy, hogy minden sejt csak egyetlen DNS molekulát fogadjon be, akkor a baktériumsejtek a DNS-információ alapján többmilliárd különböző fehérjevariánst fognak előállítani úgy, hogy mindegyik variáns a saját génjéhez lesz kötve a vírusrészecske által. Ez az irányított fehérjeevolúció kulcsmotívuma" - magyarázta Pál Gábor. 
"Ezek után általunk irányított módon valamilyen fehérjetulajdonságra szelektálunk és kiválogatjuk az adott tulajdonsággal rendelkező variánsok csoportját"

- mondta, hozzátéve, hogy a szelekciót többször egymás után el lehet végezni.

 A professzor szerint ennek számos haszna van. Ha a fehérje eredeti funkciója alapján szelektálunk, akkor nagyon gyorsan fel tudjuk tárni, hogy a fehérje mely részei látják el az adott funkciót: ezek lesznek azok, amik megőrződnek egy ilyen vizsgálatban. Így megérthetjük, hogy a fehérjék miként működnek. Másrészt ha új funkciókra szelektálunk, akkor olyan fehérjéket hozhatunk létre, amik a természetben nem léteznek. Így bármelyik természetes fehérje ellen evolválhatunk szelektíven csak ahhoz kötődő és azt gátló fehérjéket. Így minden fehérje esetében feltárható, hogy mi annak a fő biológiai feladata. Márpedig a biológiai folyamatok mindegyike fehérjék kölcsönhatásán alapul.
A betegségek zöme mögött kóros fehérje-fehérje kölcsönhatások állnak. A legígéretesebb terápiás út az ilyen kölcsönhatások kialakulásának megakadályozása az adott célra kifejlesztett kötőfehérjékkel. Jelenleg a legmodernebb gyógyszerek a terápiás monoklonális ellenanyagok, amelyek egy-egy olyan fehérje-fehérje kölcsönhatást tudnak megakadályozni, amelyek kulcsszerepet játszanak valamilyen daganatos vagy autoimmun betegségben. 
A brit Gregory P. Winter az evolúciós technológiát az ellenanyagokra alkalmazta. Munkássága nyomán lehetővé vált az élő szervezeten kívüli, célzott ellenanyag-fejlesztés. Ezzel a megoldással olyan, az emberi ellenanyagoktól megkülönböztethetetlen felépítésű fehérjék hozhatók létre, amelyek szinte bármilyen, akár a természetből nem ismert kötőtulajdonsággal rendelkezhetnek. Jelenleg a hagyományos és az új, irányított evolúciós eljárást egyaránt alkalmazzák monoklonális terápiás ellenanyagok kifejlesztésére, de a modernebb eljárás kezd előtérbe helyeződni.
Frances Arnold az enzimek irányított evolúciójáért részesült az elismerésben. Az enzimek kémiai reakciókat gyorsítanak nagy hatékonysággal és rendkívüli szelektivitással - mutatott rá Pál Gábor. A fág-bemutatás nem bizonyult megfelelő eljárásnak enzimek evolválására. Frances H. Arnold kidolgozta az első működőképes irányított enzim-evolúciós eljárásokat. Ezekkel lehetővé vált olyan kémiai reakciók gyorsítása, amelyekre korábban nem volt hatékony vagy nem is létezett katalizátor. Ennek az áttörésnek a gyakorlati haszna az emberiség számára szinte beláthatatlan horderejű - hangsúlyozta Pál Gábor. 
A szintetikus vegyipari eljárások, amelyekkel az anyagokat előállítják, sokszor nagy környezetterheléssel járnak. Az irányított fehérjeevolúció számos ilyen esetben új, környezetbarát alternatívát biztosíthat. Ilyen például az újfajta üzemanyagok előállítása vagy a mostaninál hatékonyabb gyógyszermolekula-szintézis. A felhasználási területek számának csak az emberi fantázia szabhat korlátokat - magyarázta Pál Gábor.
Témák
Nobel-díj
Frissítve: 2018.10.04. 09:25