Fotó: Németh András Péter

Még mindig élénken él a legnagyobb ipari katasztrófa emléke

2010 október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár kolontári zagytározójának fala és maró, lúgos vörösiszap öntött el három falut. Tíz ember meghalt és a sérültek száma több mint 150 fő.

Szerző

Megosztás
2018.10.04 15:10
Frissítve: 2018.10.05 16:23
A 400×600 m-es tározóból mintegy egymillió köbméter lúgos iszap szabadult el
Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét
Fotó: Kállai Márton
A katasztrófa felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott a Devecseri kistérségben
Fotó: Kállai Márton
A mentésben résztvevő katonák mossák egymásról a lúgos iszapot
Fotó: Németh András Péter
Összesen 38 milliárd forintba került a károk helyreállítása, ebből 21 a környezeti elemek helyreállítására
Fotó: Németh András Péter
A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke
Fotó: Németh András Péter
A folyadék veszélyes hulladék, a bőrt az égési sérülésekhez hasonlóan kimarja
Fotó: Németh András Péter
Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel
Fotó: Németh András Péter
A katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség segítségével kezdték el a mentést, illetve a károk felmérését
Fotó: Németh András Péter
Az erősen lúgos iszapot enyhe savakkal és gipsszel próbálták semlegesíteni
Fotó: Németh András Péter
Kolontár és Devecser egy részét evakuálták
Fotó: Németh András Péter
Az elöntött házak nagy részét lebontották
Fotó: Kállai Márton
A gátszakadás előtt két héttel a vízügyi hatóság semmilyen rendellenességet nem talált
Fotó: AFP/ Pörneczi Bálint
Mementóul meghagyott épület az emlékparkban
Fotó: Németh András Péter
A tározó falán több repedés is kialakult
Fotó: Németh András Péter
A kármentesítésben kicserélték a termőföld felső ötven centijét
Fotó: Németh András Péter
Légifelvétel a szennyezett föld eltávolításáról
Fotó: AFP
Devecseri lakópark, a lebontott családi házak pótlására
Fotó: Németh András Péter

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.