Bár a Portfolió konferenciájának résztvevői arra számítottak, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter - előadása címének megfelelően - vázolja, mit tervez a kormány idén és jövőre, ám a tárcavezető adós maradt a vízióval. De arról biztosította a hallgatóságát, hogy a versenyképesség és a növekedés szempontjából nincs csodaszer, ezért "apró munkával" a tartalékainkat kívánjuk kiaknázni. Álláspontja szerint a hazai munkaerőhiány ellenére igenis akadnak tartalékok. Példaként megemlítette, hogy a hozzánk hasonló lélekszámú Csehországban ötmillió foglalkoztatottat számlálnak, szemben a magyarországi 4,3 millió fővel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy nálunk is hozzávetőleg 500 ezres fős munkaerő-tartalék lehet a jelenlegi szinthez képest. Ez négy területen jelenhet meg: a munkanélkülieknél, a közfoglalkoztatottaknál, a nőknél és az időseknél. A nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülők - mint tartaléksereg - kapcsán megemlítette, hogy januártól a kormány lehetővé teszi, hogy foglalkoztatásuk után -szinte semmilyen közterhet ne kelljen fizetni. Majd érdekes prognózist vázolt fel: szerinte a jelenlegi 30-40 ezres nyugdíjas foglalkoztatotti szám akár a tízszeresére is emelkedhet.
Ennek kapcsán érdemes felidézni - mint arról korábban is írtunk, - hogy eleinte a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül kínáltak az időskorúaknak kedvezményes adózási lehetőségekkel munkavállalást, azonban ez a próbálkozás a kormányzati várakozásokkal szemben elé sovány eredménnyel járt: a 2,5 millió nyugdíjas közül mindössze 7 ezer vállalt ily módon munkát az elmúlt évben. Varga Mihály prognózisához adalékként a GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusi felmérése szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne már dolgozni. További 18 százalékuk is csak részmunkaidős állásban, kötetlen munkaidőben vagy távmunkában helyezkedne el, és mindössze 2 százalékuk dolgozna teljes állásban. Persze ez még mindig mintegy félmillió dolgozni vágyó nyugdíjast jelentene, ám a GKI felmérésének tanulsága szerint az elképzeléseikhez igazodó foglalkoztatásukhoz jelentősen át kellene alakulnia a magyar munkaerőpiacnak. Hazánkban ugyanis rendkívül kevés a részmunkaidős állás, ráadásul ami van az is egyre fogy. Jelenleg a 15-64 éves foglalkoztatottak mindössze 4,3 százaléka dolgozik részmunkaidőben, miközben 2012-ben még csaknem 7 százalékos volt még az arány.
Ugyanakkor a kormány már korábban kénytelen volt belátni, hogy jövőben a gazdasági növekedés forrása már aligha az új munkahelyek tömeges megteremtése, ellenben a beruházások ösztönzése. viszont igen. Varga Mihály ezzel kapcsolatban burkolt kritikát is megfogalmazott azzal az előző kormánnyal, amelynek maga is tagja volt, szemben. Ugyanis a csütörtöki konferencián már arra figyelmeztetett: ha gyorsan használjuk fel az uniós forrásokat, akkor reális a veszély arra, hogy később más növekedési forrást kell találnunk. A miniszter ezzel milyen következményekkel jár, ha az egyébként is egyenlőtlen ütemezéssel érkező brüsszeli pénzeket úgy pályáztatják meg, hogy a ciklus utolsó szakaszára már nem marad támogatási lehetőség. Ugyancsak önkritikának tűnhet Varga Mihálynak az a kijelentése, hogy a kormány arra fog törekedni: csökkenjen az állami beruházások dominanciája, sőt az a felismerés is, hogy az autóipar jelenlegi dominanciája sérülékennyé is tehet minket.
Még idén várható egy a kkv-knak szóló finanszírozási program, amely kiegészíti majd a jegybanktól várható új NHP Fix programot és lesz majd egy tőkepótló része is, mivel a hitel 40 százalékát majd csak a futamidő végén kell visszafizetni - jelentette be a konferenciáján Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet egyébként a piaci rések betöltésére fókuszál a 2017-2021 közötti stratégiájában, és az a célja, hogy évente egy százalékpontos gazdasági növekedési többletet érjen el a programjaival. Tavaly fél százalék körüli lehetett ez a hatás.
