A magyar gyülekezési törvény "kétemberes" passzusa szó szerinti másolata a Lukasenko diktatúrájában bevezetett gyakorlatnak – állította a Vasárnapi Hírek (VH) kérdésére Haraszti Miklós. Az író-újságíró, egykori politikus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt médiabiztosa, hat éve az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi különleges megfigyelője azt mondta: – A magyar gyülekezési törvény szigorítása kétségbeesett gesztus a kormány részéről, és én sokkal inkább hajlandó vagyok az orbánizmus végének a kezdetét látni benne, mintsem egy hatékony diktatúra bemutatkozását.
A hatalom megfélemlítéssel – és most először – büntetések kilátásba helyezésével próbája megakadályozni a bírálatot, de ez szerinte Magyarországon nem fog menni. „Hatalmas erővel vissza fog térni a polgári engedetlenségre való hajlam. Akkor Orbán kerül dilemma elé, hogy tovább megy-e és börtönöz, ahogy az új törvénye ígéri, vagy meghátrál, és ezzel lendületet ad az új mozgalomnak” – vélte Haraszti.
A korábbi gyülekezési törvényt tízes skálán nyolcas színvonalúra, az októbertől hatályba lépőt elégtelenre értékelte Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője a VH kérdésére. Mint mondta, mások jogaira hivatkozva olyan nagy mérlegelési jogot kapott a rendőrség a gyűlések előzetes tiltására, ami elfogadhatatlan.
– A tüntetés lényege általában az, hogy a közhatalom gyakorlói számára látható és hallható legyen, és ez aligha történhet meg anélkül, hogy ne korlátozza másnak a jogát. Itt azonban magasnak kell lenni az ingerküszöbnek, hiszen a gyülekezés olyan alapjog, amit csak ritka esetben, például erőszakos magatartás, vagy annak közvetlen és egyértelmű veszélye esetén volna szabad korlátozni.” (További vélemények a VH holnap megjelenő számában.)
