A szívsebész cáfolja Káslert, akit Orbán információink szerint magához rendelt

Publikálás dátuma
2018.10.04 20:38

Fotó: / Kállai Márton
A kardiológiai intézet szerint az elbocsátott szívsebész nem adott tájékoztatást a betegről. Székely László azt mondta a Népszavának: egy levél és több tanú is igazolja ennek ellenkezőjét. Az esetet lapunk tudomása szerint a miniszterelnök sem hagyja szó nélkül.
Újabb súlyos eset mutatott rá az egészségügy vezetésének válságára: csütörtök reggel meghalt Székely László szívsebész egyik betege, aki hiába várt arra, hogy megműtsék. Székely Lászlót, az Országos Kardiológiai Intézet szívsebészét Kásler Miklós miniszter nyomására bocsátották el szeptember közepén azonnali hatállyal, így már arra sem volt módja, hogy a vállalt műtéteket elvégezze, és betegei kezelését befejezze. Utóbb épp ez vált az egyik közvetlen szakítási okká az időközben lemondott egészségügyi államtitkár, Nagy Anikó és a miniszter között. Nagy Anikó ugyanis még összehozott egy egyezséget arról, hogy a sebész a felmondási ideje alatt elláthatta volna betegeit, és elvégezhette volna azokat az úgynevezett minimálinvazív műtéteket, amelyre az intézetben más nem képes. A miniszter azonban nem engedélyezte ezt az egyezséget. Ezek után a betegnek, egy 55 éves férfinak átszakadt a főverőere. Pedig akár meg is operálhatták volna. Július közepén vizsgálták meg az Országos Kardiológia Intézetben. Kiderült, speciális egyedi gyártású érimplantátumra van szüksége. Az orvosa elindította az eszköz legyártásához, és beültetéséhez előírt engedélyezési folyamatot, ám mire azok megérkeztek, Székely László elbocsátása már folyamatban volt. Így a beteg műtéti előjegyzése sem történhetett meg. A tragédia annak ellenére történt, hogy a főorvos fölhívta utódja figyelmét három betegre: köztük volt az a férfi is, aki meghalt. Lapzártánk idején úgy értesültünk: a kormányfő péntek délelőttre berendelte Kásler Miklóst. (Az információ helytálló voltáról megkérdeztük Havasi Bertalant is, amint a miniszterelnök sajtófőnöke válaszol, frissítjük cikkünket.) 
 A halál hírére megmozdult a politika is. Lukács László jobbikos képviselő írásbeli kérdést küldött Kásler Miklós miniszternek. A parlamenti szakbizottság elnöke Korózs Lajos (MSZP), és Szabó Tímea (Párbeszéd) közösen kezdeményezték a miniszter meghallgatását a testület keddi ülésén. A Demokratikus Koalíció (DK) büntető ügyben feljelentést tesz – mondta lapunknak László Imre, a párt képviselője, akinek sikerült a miniszterrel beszélnie. Neki Kásler Miklós azt mondta, hogy az orvos nem adta át, nem hívta fel a figyelmet a betegre, sőt, hogy gyakorlatilag nem is volt kellő mélységű dokumentáció a betegről. Időközben kardiológia intézet főigazgatója, Andréka Péter is küldött egy írásos nyilatkozatot, miszerint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben nem maradt el egyetlen programozott műtét sem. A szóban forgó beteg sajnálatos módon a salgótarjáni kórházban halálozott el – írta. A közlemény szerint a beteg 2018.07.30-án kereste fel az intézményt, ahol diagnózishoz jutott. A beteg korábbi sorsáról a GOKI-nak semmilyen további információja nincs. A főigazgató levele szerint „a beteg nem szerepel sem az intézet hivatalos listáján, sem egyéb nyilvántartásában. A volt kolléga nem is értesítette a vezetést másfél hónapon keresztül, majd távozásakor is elfeledkezett tájékoztatást adni. A betegről emiatt a GOKI-nak nem volt és nem is lehetett tudomása.” Székely László viszont lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy írásban referált három betegről, külön felhívta rájuk a figyelmet. Tény, hogy a szeptember 25-i keltezésű levélen nem ő, hanem Ender Gábor kollégája neve szerepelhetett miután ő, azonnali eltávolítása miatt addigra már nem férhetett hozzá a betegei dokumentációjához. E levél átadásának tanúi is voltak – mondta lapunknak a szívsebész.
Szerző
2018.10.04 20:38

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42